A mai Maros és Hargita megye határán fekvő település közigazgatásilag Etédhez tartozik, de néprajzilag a Sóvidék része. Szovátától és Parajdtól légvonalban mintegy tíz kilométerre délnyugatra található. Makfalvánál letérve, Szolokmán át közelíthető meg, illetve a 135-ös megyei úton Székelykeresztúr, Etéd, Küsmöd irányából érkezhetünk ide. Székelykeresztúrtól 32, Makfalvától 16 kilométerre van. “CHARTA XXI. – SIKLÓD – KiMitTud (128.)” olvasásának folytatása
Az udvarhelyszéki Viharsarok másik községe. Ha úgy számítjuk, akkor a nagyobbik, hiszen Székelyderzs kettő, Kányád viszont nyolc faluból áll. Normális körülmények között akár két-három önkormányzatra is fel lehetne osztani. Ahhoz viszont jelentősebb népességre lenne szükség. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (12.1.) – JÁSFALVA, ÉGE, DÁLYA” olvasásának folytatása
A helyi művelődési házban Agyagfalva, Borszék, Csíkcsicsó, Csíkvacsárcsi, Kisgalambfalva, Kobátfalva, Oroszhegy, Rugonfalva, Siklód, Siménfalva, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Szentegyháza műkedvelő színjátszó csoportjai léptek fel szombaton délelőtt 11 órától, majd a találkozót a Székelyudvarhelyi Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár hagyományőrző csoportjának tánca zárta. Az ekhós szekér nyomában című rendezvény egy jól bejáratott program, vándorrendezvény, amely versengés nélküli seregszemle, amikor a műkedvelők egymásnak és egymásért játszanak. “BENCÉD – A kicsi falu szívvel-lélekkel fogad – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása
A UNESCO örökséglistáján alig találunk erdélyi magyar vonatkozású épített vagy szellemi értéket. Miközben folyamatosan romosodnak javaink, a tudatos térfoglalás egy percig sem szünetel a másik oldalon. Nem derül ki az UNESCO jóvoltából, hogy Erdélynek, s benne a Székelyföldnek, a Kárpát-medencének több mint ezer éven át másfajta, a magyarsághoz köthető története van, amihez nincs túl sok köze a többségi akadémizmus által létrehozott és támogatott ködmítosznak. “Románia diszkriminálja a magyar értékeket” olvasásának folytatása
Az Élő Székelyföld Munkacsoport múltheti sajtótájékoztatója szolgáltatta a témát Lázár Emese következő írásához. A Hargita Népe március 30-i számában megjelent újságcikk arra is alkalmas, hogy életben tartsuk a figyelmet, amellyel olvasóink követik tevékenységünket. “Megmenthetők-e az értékek?” olvasásának folytatása
Tanácskozást szervez az Élő Székelyföld Munkacsoport Székelyudvarhelyen, 2016. április 14-én, 10.00 és 16.00 óra között, a Gondűző Étterem és Szálloda konferenciatermében. Ez alkalommal a vidéki és városi civil szervezetek, lelkészek, egyházi gondnokok, vállalkozók, közbirtokossági szakemberek, építészek, elkötelezett értelmiségiek értekeznek majd arról, hogy miként menthető meg egy-egy falusi jellegű település építésze összképe. “A hagyományos székelyföldi építészet esélyei a 21. században” olvasásának folytatása
Egy kis székely település, Énlaka épített örökségét és szellemi, kulturális hagyományait bemutató kiállítás nyílt a pécsi Nádor Galériában. A több szervezet együttműködésében – például a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Pécsi Tudományegyetem – megvalósuló tárlaton nyomon követhető, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a közreműködők az apró falu megmentésére. “Pécsiek kezdeményezése Énlakán” olvasásának folytatása
Ezt a címet választották a szervezők egy rendezvény megnevezésére, amellyel erősíteni kívánják az atyhaiak lokálpatriotizmusát.
