Elhunyt SZERVÁTIUSZ TIBOR szobrászművész

Életének 88. évében elhunyt Szervátiusz Tibor. A Kossuth-díjas szobrászművészt, a nemzet művésze. Szervátiusz Tibor 1930-ban, Kolozsváron született. Első mestere, édesapja művészetéből vette át és fejlesztette tovább a népi fafaragás, a székely népművészet szobrászati elemeit. 1949 és 1955 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1977 óta Budapesten élt és alkotott. Continue reading “Elhunyt SZERVÁTIUSZ TIBOR szobrászművész”

Új szobrok, új tanév, új remények

Habár az utóbbi napokban több támadás is érte Székelyudvarhely városát román oldalról – országos szintű botrányt keltett a miccs-ügy, zászlók miatt beperelték a városvezetést és nehezményezték, hogy a Székelyföldi Legendárium csapata saját értékeinket népszerűsíti a MOL-töltőállomásokon is forgalmazott térképeken – , jó látni, hogy működik és tárgyiasul az anyaországi gondoskodás. A segítségnyújtásra itt és most nagyobb a szükség, mint valaha. Continue reading “Új szobrok, új tanév, új remények”

Máréfalvi kaláka

Augusztus első hetében újra benépesült a máréfalvi Tájház. Gyerekzsivaj, éneklés, vésőkopácsolás jelezte: a kalákázók népes közössége kíváncsian érdeklődik elődeink élete, szokásai, mesterségei iránt. Máréfalva Község Tanácsa és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatásával 17. alkalommal szervezett Kaláka tábor a kézműves foglakozások oktatásával vált népszerűvé a helyiek és környékbeliek körében. Continue reading “Máréfalvi kaláka”

A vallásszabadság napja – FRISSÍTVE!

Az 1568. január 6. és 13. között tartott tordai országgyűlésen foglalták törvénybe először a világon a lelkiismereti és vallásszabadságot: „Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a hit Istennek ajándéka…” Ez a szabadság négy keresztény vallásra: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallásra vonatkozott. Alkalomhoz illően ilyenkor iskolai vetélkedőket, ünnepségeket szerveznek az unitárius szellemiségű tanintézményekben, hiszen annak idején a kezdeményezés az unitárius vallású János Zsigmond fejedelem parancsára született, ugyanakkor megemlékeznek Dávid Ferencről is, akinek 1566. január 20-án elhangzott „hitalapító” beszéde hatására, Kolozsvár teljes lakossága unitáriussá lett. A történészek szerint e döntés mögött egy igen józan politikai megfontolás is rejtőzött, hiszen a két birodalom közé beékelődött, akkor önálló fejedelemségként működő Erdély nem engedhette meg, hogy felekezeti villongások gyengítsék. Más kérdés, hogy a Tordán megfogalmazott toleranciának nem volt teljes a foganatja. És nincsen egyértelmű válasz arra vonatkozóan sem, hogy miért nem vettek részt ebben a felekezeti nyitásban a kereszténység keleti változatát gyakorló – ekkor még kisebbségben levő – tömegek főpapjai.

tordai_katolikus_templom

Ez a nap egyúttal az erdélyi unitárius egyház születésnapja is. A vallásszabadság napját az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben nyilvánította ünneppé. Az erdélyiek számára azért bír különleges fontossággal ez a nap, mert a tordai cselekedet valóban „világpremiernek” számít, illetve amiatt is, hogy a roppant toleráns és nyitott unitárius vallás igazi „transilvanicum”, s a Földön élő unitáriusok mintegy kétharmada magyar származású. E vallás viszonylag erős tömegbázisa ma is a Székelyföldön található. Székely Mózes, az egyetlen székelyföldi származási erdélyi fejedelem is unitárius hitű volt.

david_ferenc_ko
A kolozsvári belvárosi unitárius templom előterében álló Dávid Ferenc-kő – egy feleki gömbkő -, a hagyomány szerint ezen állt a vallásalapító, amikor emlékezetes beszédét tartotta 1568. január 20-án, visszajövet a tordai országgyűlésről 

A vallásszabadság napját idén megtiszteli jelenlétével Balog Zoltán, Magyarország kulturális minisztere – aki alapfoglalkozását tekintve református lelkész -, ünnepi beszédet mond a 10 óra 30 perckor kezdődő istentiszteleten a tordai unitárius templomban, majd 12:25-kor ellátogat a Tordai Történelmi Múzeumba.

Címképünkön Körösfői Kriesch Aladár A tordai országgyűlés című festményének reprodukciója (az eredeti a tordai múzeumban található).

FRISSÍTVE!

david_ferenc_torda

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j) Bálint Benzcédi Ferenc unitárius püspök társaságában Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festménye előtt a Tordai Történelmi Múzeumban tett látogatásán 2017. január 13-án. A miniszter a vallásszabadság 449 évvel ezelőtti kihirdetése alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten vett részt az erdélyi Tordán. MTI Fotó: Biró István

Forrás: MTI, EMMI

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport 

 

Magyar Arany Érdemkeresztet kapott Lőrincz György író

Lőrincz György beszédet mond Sütő András székelyudvarhelyi szobrának avatásán - 2013. június (Fotó: Simó Márton)
Lőrincz György beszédet mond Sütő András székelyudvarhelyi szobrának avatásán – 2013. június (Fotó: Simó Márton)

Március 11-én, a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kulturális tevékenységért járó középdíjakat adott át. Balog Zoltán a díjazottakat méltatva hangsúlyozta, a kitüntetést átvevők munkájukkal hitet, tudást és bizalmat adnak, továbbá képesek elhárítani az akadályokat és közösséget építeni. Continue reading “Magyar Arany Érdemkeresztet kapott Lőrincz György író”