CHARTA XXI.- FAKÓVEZEKÉNY – KiMitTud (49.)

Szlovák neve Plavé Vozokany, korábban Fako Vozokany, község a Felvidéken, a mai Szlovákia Nyitrai kerületének Lévai járásában. A régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban barbár település állt a helyén. 1327-ben említik először “Wezeken” néven. “CHARTA XXI.- FAKÓVEZEKÉNY – KiMitTud (49.)” olvasásának folytatása

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA DIADALÚTJA ÉS A HALÁL

Azt mondják, hogy létezik. Olyan erős, hogy már-már emberek fölötti. A halál igen, az van. Korábban is volt. Nem nagy cikk. Állítólag mű-agy és -tudat úgyszintén. Vagy mostanság hozzuk létre? Ismerek olyan fiatalembert, aki oda kapcsolódó kutatásban vesz részt valahol Nagy-Britanniában. Néha beszél is róla, bár az a gyanúm, hogy csak az eredmények töredékét szivárogtatja ki. Rejtetten készül a mesterséges intelligencia. Állítólag titoktartási kötelezettség van ilyen téren (is), s ha csak úgy kifecseg érdemi dolgokat a tudós, akkor neki annyi. A lényeget – egyelőre – homály fedi. Az is előfordulhat ám, hogy a háromdiplomás ipse szendvics-emberként tengeti napjait Londonban, ám azt fajta a valóságot nem közli a közösségi oldalon levő profilján, sem a honi kocsmában… “A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA DIADALÚTJA ÉS A HALÁL” olvasásának folytatása

ÉLŐ SZÉKELYFÖLD-DÍJ (2.) – Szarvasmarhatartó gazdákat tüntettek ki – SZÉKELYUDVARHELY

Civilek lelkes csoportja 2016-ban elhatározta, hogy figyelemmel követi kiemelkedő személyiségek életútját, akik személyes példájukkal járultak hozzá a közösségi értékteremtéshez – vidéki vagy városi környezetben –, illetve azt is, hogy fiatalokként kik kezdeményeztek mintaértékű életmódot, amely saját maguk és családjuk számára a hagyományos szakmák gyakorlása révén biztosítja a megélhetést, de egyúttal követhető példával is szolgál falusi miliőben. “ÉLŐ SZÉKELYFÖLD-DÍJ (2.) – Szarvasmarhatartó gazdákat tüntettek ki – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – KŐRÖSTÁRKÁNY- KiMitTud (28.)

Románul Tărcaia falu Romániában, Bihar megyében. A Fekete-Körös partján, Nagyváradtól 65 kilométerre délkeletre, Belényestől 4 kilométerre délre. Az 1910-es népszámlálás szerint 1483 lakosából 1453 magyar, 29 román, 1 német volt. A 2002-es népszámlálás szerint 1188 lakosa volt, ebből 1161 magyar, 24 román és 3 cigány. 2011-ben lélekszáma 1969, ebből magyar 1161, román 808. “CHARTA XXI. – KŐRÖSTÁRKÁNY- KiMitTud (28.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – NAGYCÉTÉNY – KiMitTud (17.)

Szlovákul Veľký Cetín, németül Großzitin, község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nemes- és Nagycétény egyesítésével jött létre. Nyitrától 12 km-re délkeletre, a Dunamenti-alföldön, pontosabban a Zsitvamenti dombvidéken fekszik. A Nyitra folyó partján, ahol a Kádánka patak belé ömlik. A Zoboralja régió része. “CHARTA XXI. – NAGYCÉTÉNY – KiMitTud (17.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – CSONOPLYA – KiMitTud (14.)

Szerbül Чонопља/ Čonoplja, németül Tschonopel település Szerbiában, Bácskában, Zombor községben.nevét 1399-ben említették először Csomoklya néven. A török időkben Chamokla néven, később pedig Csomokla, Csomoklia, Csomoklya, Csonopla, Szentfalva neveken említették. “CHARTA XXI. – CSONOPLYA – KiMitTud (14.)” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – MIGRÁNSPÉK

Forrnak az indulatok. Azt is megértük, hogy mások sütik a székely kenyeret. A kilencvenes évek elején a bukaresti román azért sírt, hogy magyar lisztből sütik az övét, tehát milyen megalázó dolog, hogy ő magyar kenyeret eszik. Néhány éve meg az volt a gond, miért tordai cég süti a székely gyerekek kiflijét?… “SEBESTYÉN PÉTER – MIGRÁNSPÉK” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – NYÍRÁGÓ – KiMitTud (3.)

Garamvölgyi magyar kisközség, melynek nyomaira már a nyitrai káptalannak egy 1290-ben kelt bizonyságlevelében akadunk, amikor Aguch néven említik. Később Agh néven szerepel, és csak a XVII. században találkozunk az Aghó elnevezéssel, amikor a báró Amadé és a gróf Esterházy család a birtokosa. Breuner Ágost gróf örököseinek volt itt nagyobb birtoka. “CHARTA XXI – NYÍRÁGÓ – KiMitTud (3.)” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – Élményküszöb – VÍZKERESZTI TAPASZTALATOK

Házszentelési élményeimnek se szeri se száma. Elég, ha csak olyanokra szorítkozom, mint a „fogadjuk, csak nem magát”, „bezzeg a szomszédnál több, mint negyedórát töltött”, „pongyolában vagyok, túl korán jöttek” -, de akad olyan is, hogy „nincsenek itthon, Madagaszkáron vannak”, és… az Alpokbeli sízésről, no meg az élményfürdők telítettségéről már nem is ejtenék szót. Azok ugyanis rég le voltak foglalva. “SEBESTYÉN PÉTER – Élményküszöb – VÍZKERESZTI TAPASZTALATOK” olvasásának folytatása

MILYEN VOLT 2019?

Nálunk, az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport háza táján az esztendő a megszokott és az újonnan vállalt feladatok végzése mellett telt. Riportok, publicisztikai írások jelentették a mérföldköveket, illetve azok a beszámolók, amelyek az általunk kezdeményezett események alkalmával készültek, vagy amelyekhez társszervezőkként, illetve egyszerű résztvevőkként csatlakoztunk. Olykor igyekeztünk katalizátorai lenni egy-egy témának, azzal a megfontolással, hogy gyakorlati haszna is legyen a dolognak. “MILYEN VOLT 2019?” olvasásának folytatása