„ÚGY GONDOLTUK, ÖRÖKRE EGÉSZSÉGESEK MARADUNK EGY BETEG VILÁGBAN!”

A Ferenc pápától származó idézettel egyetértve, a Mária Út Egyesület aktivistáival összhangban, ebben az idei különleges húsvéti időszakban a jövőre is gondolva, azt kívánjuk, hogy a koronavírus járvány megszelídítése után, és az újabb járványok megjelenése előtt, zarándokokként és természetszerető emberekként térjünk vissza minél inkább a természettudatos életmódhoz, amelyhez a tulajdonképpen minden zarándoklat vezet, egyesítve a természetes és a természetfeletti dimenziókat. “„ÚGY GONDOLTUK, ÖRÖKRE EGÉSZSÉGESEK MARADUNK EGY BETEG VILÁGBAN!”” olvasásának folytatása

GORDON-HEGYI KERESZTÚT

A koronavírus-járvány miatt életbe lépett megszorító intézkedéseknek eleget téve, az idei húsvéti Gordon-hegyi keresztutat összesen négy személy (+ egy operatőr) végezte, a törvényes biztonsági távolságot betartva. “GORDON-HEGYI KERESZTÚT” olvasásának folytatása

VÍRUS-KORONA A HARGITÁN

A csütörtöki nap folyamán, április 2-án, miközben itt írogattam a napi meg egyéb feladataimat, – az egyébre sok időm nem jutott –, leveleztem és figyeltem az eseményeket, megtörtént az, amire egyáltalán nem vágytam. És – úgy gondolom – más sem nagyon szerette volna, hogy nálunk, itt, a Székelyföldnek ebben a megyéjében is elkezdődjön a járvány, pontosabban kimutatható legyen a koronavírus jelenléte. Jobb lett volna elkerülni, bár manapság kizárt dolog, hogy csak úgy megússzuk a bajt. Mert nem úszhatjuk meg. “VÍRUS-KORONA A HARGITÁN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.1.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL

Az udvarhelyszéki „Viharsarok” ma Kányád és Székelyderzs községekből áll. Összesen tíz település. Ebben a kisrégióban első utunk Derzs, majd Muzsna felé vezet. Előnynek számít, hogy ez a közigazgatási egység mindössze két faluból áll. Sokat javult az infrastruktúra mostanában, de ettől függetlenül megmaradtak a legfőbb gondok, hiszen elöregedőben a lakosság, viszonylag gyenge a népességmegtartó erő, és ma még a jelentős gazdasági kilátások sem mutatkoznak. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.1.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL” olvasásának folytatása

ÉLŐ SZÉKELYFÖLD-DÍJ (2.) – Szarvasmarhatartó gazdákat tüntettek ki – SZÉKELYUDVARHELY

Civilek lelkes csoportja 2016-ban elhatározta, hogy figyelemmel követi kiemelkedő személyiségek életútját, akik személyes példájukkal járultak hozzá a közösségi értékteremtéshez – vidéki vagy városi környezetben –, illetve azt is, hogy fiatalokként kik kezdeményeztek mintaértékű életmódot, amely saját maguk és családjuk számára a hagyományos szakmák gyakorlása révén biztosítja a megélhetést, de egyúttal követhető példával is szolgál falusi miliőben. “ÉLŐ SZÉKELYFÖLD-DÍJ (2.) – Szarvasmarhatartó gazdákat tüntettek ki – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása

CHARTHA XXI. – MAGYARSZARVASKEND – KiMitTud (16.)

A település neve 1910-ig Szarvaskend volt, román neve Cornești (korábban Chendu), falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. A 2011-es népszámláláskor 227 lakosa volt, ebből 64 magyar. A település a Töki-patak völgyében fekszik. Nevét a Kend családról kapta, aki a település birtokosa volt. A 17. században a Haller és a Bánffy, a 18. században a Diószeghy család birtokolta. Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a XIV. századból származnak. “CHARTHA XXI. – MAGYARSZARVASKEND – KiMitTud (16.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – ABRUDBÁNYA – KiMitTud (4.)

Abrudbánya az Erdélyi-érchegység szívében, az Abrud patak völgyében fekszik. A nevéből is következtethetünk rá, hogy ez egy bányaváros, Verespatakkal együtt az erdélyi aranyművelés központja volt. Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz a városról, a XIII. századból származik. “CHARTA XXI – ABRUDBÁNYA – KiMitTud (4.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – ABOSFALVA – KiMitTud (2.)

Neve románul Abuș, németül Abtsdorf, falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Mikefalva községhez tartozik. Neve az Árpád-korban Beznik volt, a település ekkor beznik nevű udvari kutyapecérek lakhelye volt. Nevét 1357-ben Obusfolua Beznik néven említették először a korabeli oklevelek. 1361-ben Obusfaolua, 1433-ban Abusfalwa, 1456-ban Abosfalwa néven írták. “CHARTA XXI – ABOSFALVA – KiMitTud (2.)” olvasásának folytatása

MILYEN VOLT 2019?

Nálunk, az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport háza táján az esztendő a megszokott és az újonnan vállalt feladatok végzése mellett telt. Riportok, publicisztikai írások jelentették a mérföldköveket, illetve azok a beszámolók, amelyek az általunk kezdeményezett események alkalmával készültek, vagy amelyekhez társszervezőkként, illetve egyszerű résztvevőkként csatlakoztunk. Olykor igyekeztünk katalizátorai lenni egy-egy témának, azzal a megfontolással, hogy gyakorlati haszna is legyen a dolognak. “MILYEN VOLT 2019?” olvasásának folytatása

A SZÉKELY HÁZ – egy új folyóiratról

Az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport tagsága úgy gondolja, hogy szükség van egy olyan időszaki kiadványra, amely a hagyományos székelyföldi faluképpel, a falvainkon található épített örökséggel, annak megőrzésével, és részben a székely vidékhez tartozó tárgyi és szellemi hagyatékkal is foglalkozik. “A SZÉKELY HÁZ – egy új folyóiratról” olvasásának folytatása