A DONI-KATASZTRÓFA EMLÉKNAPJA

Hetvenhat évvel ezelőtt ezen a napon, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban. Ennek következtében a 250 ezres 2. magyar hadsereghez tartozó honvédok és munkaszolgálatosok közül 125-130 ezren estek el, sebesültek meg vagy estek fogságba. Ez volt a II. világháború legnagyobb magyar hadi tragédiája. “A DONI-KATASZTRÓFA EMLÉKNAPJA” olvasásának folytatása

Marosvásárhely – a doni áldozatokra emlékeznek

A magyar történelem egyik legtragikusabb eseményének számító Don-kanyari offenzíva 74. évfordulóján a Marosvásárhelyi 23. Határvadász Hagyományőrző Csoport és az EMKE Maros megyei szervezete megemlékezést szervez. Január 17-én, kedden 18.00 órakor a marosvásárhelyi várban, a Régészeti Történeti Múzeum konferenciatermében vetítéssel és hagyományőrző jelenetekkel egybekötött történelmi megemlékezést és verses felolvasó estet tartanak. A műsort követően, 19.30 órakor a római katolikus temetőben, a Don-kanyari áldozatok emlékművénél gyertyagyújtás lesz. A részletes programtervezet: január 17., kedd, 18.00 óra – történelmi ismertetőt tart Benkő József történész-doktorandusz – beszédet mond Dr. Ábrám Zoltán, EMKE alelnö – verses összeállítás – Slam Poetry Marosvásárhely csoport ifjai – felolvas Gecse Ramóna színművésznő.

Forrás: EMKE

Élő Székelyföld Munkacsoport

Emlékezzünk a doni katasztrófára

Egyre inkább távolodunk az időben, s ma már nagyon kevesen élnek azok közül, akik megjárták a Don-kanyart, de ne feledkezzünk meg ilyenkor – január közepén – azokról a hősökről, akik kétezer kilométerre az ország határaitól, látszólag értelmetlenül védték a hazát. Mert valóban azt tették, amit az akkori idők szava kért, rávette a politikai kényszerhelyzet az ország vezetőit arra, hogy Trianon korrekciójáért oly nagy távolságra vezényeljék ki 1942 nyarán a 2. második magyar hadsereget.

don_hoban_fortepan

Történelme legnagyobb emberveszteségét szenvedte el a Donnál lezajlott harcokban a magyarság. És ebbe a szörnyű hadjáratba a mi nagy- és dédapáink is belekeveredtek; a mi szüleink úgy nőttek fel, hogy folyton hazavárták rezesbandával útra indított apáikat a harcból, majd később a fogságból. Sokan hiába. A történelem általi érintettségünk, a doni kataklizma emléke még ma is kézzelfoghatóan hat, itt a Székelyföldön is. Ne feledjük: minden családnak hőse van, akit utólagosan csak az emlékezés éltet(het).

don_fust_fortepan

Gondoljunk kegyelettel az elesettekre, az ismert és ismeretlen helyeken nyugvókra, hiszen életáldozatuk talán ebben a szabadabb korban nyerhet értelmet, azáltal, hogy bölcsebb nemzedékek nőnek fel, akik távol tartják maguktól az ideológiai veszélyeket, s a Kárpát-medencét belülről próbálják védeni minden betolakodó, tisztátalan szándékú idegentől és pusztító eszmétől. (Fotók: Fortepan.hu.) Tovább

“A szívemben jégcsapok, talán ma meghalok”

Hol sírjaik domborulnak
Hol sírjaik domborulnak

Hetvenhárom évvel ezelőtt, 1943. január 12-én indította a szovjet hadsereg azt az offenzívát, amely pár nap alatt teljesen szétzilálta és felmorzsolta a német, olasz és román csapatokkal szövetségesként harcoló 2. magyar hadsereget. A Don-kanyarba az akkori magyar állam – mintegy 17 ezer fegyvertelen munkaszolgálatossal együtt – összesen 207 ezer katonát vezényelt. Az 1942 nyarán és őszén lezajlott hadműveletekben már 33763 fő volt az emberveszteség. ““A szívemben jégcsapok, talán ma meghalok”” olvasásának folytatása