KOLOZSVÁR – KARÁCSONYVÁRÓ FOGLALKOZÁSOK – EMKE

A Györkös Mányi Albert Emlékház 2019. december 13-án, pénteken, 16.30 órától rendezi meg év végi JeleaNapTár hagyományőrző gyermekprogramját. KARÁCSONY HAVÁBAN az érdeklődők Luca napjához és a karácsonyi ünnepkör jeles napjaihoz fűződő szokásokkal, hagyományokkal ismerkedhetnek meg és karácsonyi díszeket is készíthetnek. “KOLOZSVÁR – KARÁCSONYVÁRÓ FOGLALKOZÁSOK – EMKE” olvasásának folytatása

RENDSZERVÁLTÁS KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN

Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során? “RENDSZERVÁLTÁS KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN” olvasásának folytatása

Impériumváltás Erdélyben (1918-1920)

Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is. “Impériumváltás Erdélyben (1918-1920)” olvasásának folytatása

Hírünk a nagyvilágban

A folyóirat decemberi lapszáma azt vizsgálja, hogyan vélekedtek a történelem folyamán a magyarságról külhonból. Milyen kép alakult ki rólunk történetírók, külföldi utazók, tudósok, írók láttatásában – a honfoglalás korától a Kádár-rendszer végóráiig? Dzsajháni, a kiváló buharai tudós és Bölcs Leó bizánci császár indít, Borbándi Gyula, valamint Méray Tibor zárja az összeállítást. “Hírünk a nagyvilágban” olvasásának folytatása

Megjelent a Művelődés decemberi száma

20150611-muvelodes-folyoirat-megh

„… közelebb tud-e menni valamiféleképpen a kultúra, a közművelődés a falusi emberekhez? Tud-e, illetve akar-e tenni valamit az a (…) falun lakó, de városon dolgozó, a városi kulturális kínálattal minden áldott napon találkozó ember annak a közösségnek a szellemi gyarapodásáért, amelyben életének jelentős részét tölti?” – ezt a kérdést feszegeti a Művelődés decemberi száma vezércikkében a szerző. “Megjelent a Művelődés decemberi száma” olvasásának folytatása

Megjelent a Korunk idei utolsó lapszáma

elsoborito-2015-12

Karácsony – öröm – ünnep a címe a folyóirat decemberi, néprajzi súlypontú számának.
„… az élet­nek ér­tel­met adó iga­zi ün­nep utá­ni vágy az em­ber egyik leg­erő­sebb bel­ső igé­nye, sőt az em­be­ri lé­te­zés alap­fel­té­te­le. En­nek bi­zony­sá­ga, hogy a vi­lá­gon min­den kul­tú­ra meg­ta­nít­ja fi­a­tal­ja­it ün­ne­pel­ni. Az ün­nep­lés ál­lan­dó szo­ci­a­li­zá­ci­ós gya­kor­lat is, ami azért fon­tos, mert a he­lyes ün­nep­lés szá­mot­te­vő kö­zös­sé­gi ügy, hi­szen a kö­zös­sé­gi lét vég­ső ér­tel­me is az ün­ne­pek­ben fe­je­ző­dik ki. (…) Az igazi ünneplésben mindig valamiféle pozitív jövőkép, bizakodás nyilvánul meg. Az ünnep tehát életigenlés, a jövő reménye. A jövő igenlésében egyszersmind benne van a múlt értékelése és természetszerűen a hálaadás gesztusa is” – olvasható a felvezetőben. “Megjelent a Korunk idei utolsó lapszáma” olvasásának folytatása