A folyóirat decemberi lapszáma azt vizsgálja, hogyan vélekedtek a történelem folyamán a magyarságról külhonból. Milyen kép alakult ki rólunk történetírók, külföldi utazók, tudósok, írók láttatásában – a honfoglalás korától a Kádár-rendszer végóráiig? Dzsajháni, a kiváló buharai tudós és Bölcs Leó bizánci császár indít, Borbándi Gyula, valamint Méray Tibor zárja az összeállítást. Continue reading “Hírünk a nagyvilágban”
„… közelebb tud-e menni valamiféleképpen a kultúra, a közművelődés a falusi emberekhez? Tud-e, illetve akar-e tenni valamit az a (…) falun lakó, de városon dolgozó, a városi kulturális kínálattal minden áldott napon találkozó ember annak a közösségnek a szellemi gyarapodásáért, amelyben életének jelentős részét tölti?” – ezt a kérdést feszegeti a Művelődés decemberi száma vezércikkében a szerző. Continue reading “Megjelent a Művelődés decemberi száma”
A folyóirat ebben a hónapban is kiemelten fontos szépirodalmi és tudománynépszerűsítő tartalommal szólítja meg az olvasót. Continue reading “Megjelent a Székelyföld decemberi száma”
Karácsony – öröm – ünnep a címe a folyóirat decemberi, néprajzi súlypontú számának.
„… az életnek értelmet adó igazi ünnep utáni vágy az ember egyik legerősebb belső igénye, sőt az emberi létezés alapfeltétele. Ennek bizonysága, hogy a világon minden kultúra megtanítja fiataljait ünnepelni. Az ünneplés állandó szocializációs gyakorlat is, ami azért fontos, mert a helyes ünneplés számottevő közösségi ügy, hiszen a közösségi lét végső értelme is az ünnepekben fejeződik ki. (…) Az igazi ünneplésben mindig valamiféle pozitív jövőkép, bizakodás nyilvánul meg. Az ünnep tehát életigenlés, a jövő reménye. A jövő igenlésében egyszersmind benne van a múlt értékelése és természetszerűen a hálaadás gesztusa is” – olvasható a felvezetőben. Continue reading “Megjelent a Korunk idei utolsó lapszáma”
