A pénznek nincs szaga. Sem szava. Sem ízlése. Nem is gondolkodik. Dőreség lenne értékítéletet feltételezni róla. A bálvány, az utánzat, a giccs, a dolog, az áru ilyesmire nem képes. S a pénz sem egyéb. Hiszen nem lélegző, nem élő, tudatos személy. Csak bálvány. Istenített „értékmérő”. Semmi. Nélkülözhetetlen szecska. Látjuk ezt járvány idején. “BOLYGÓFOGYASZTÓK” olvasásának folytatása
A folyóirat decemberi számában verssel jelentkezik Földi Panna, Koloh Gábor, Lövétei Lázár László és Simonfy József; prózát publikál Bene Zoltán, Horváth Júlia Borbála, Nádasi Krisztina, Szakács Réka és Szávai Géza. “SZÉKELYFÖLD DECEMBER” olvasásának folytatása
A Györkös Mányi Albert Emlékház 2019. december 13-án, pénteken, 16.30 órától rendezi meg év végi JeleaNapTár hagyományőrző gyermekprogramját. KARÁCSONY HAVÁBAN az érdeklődők Luca napjához és a karácsonyi ünnepkör jeles napjaihoz fűződő szokásokkal, hagyományokkal ismerkedhetnek meg és karácsonyi díszeket is készíthetnek. “KOLOZSVÁR – KARÁCSONYVÁRÓ FOGLALKOZÁSOK – EMKE” olvasásának folytatása
Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során? “RENDSZERVÁLTÁS KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN” olvasásának folytatása
Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is. “Impériumváltás Erdélyben (1918-1920)” olvasásának folytatása
A folyóirat decemberi lapszáma azt vizsgálja, hogyan vélekedtek a történelem folyamán a magyarságról külhonból. Milyen kép alakult ki rólunk történetírók, külföldi utazók, tudósok, írók láttatásában – a honfoglalás korától a Kádár-rendszer végóráiig? Dzsajháni, a kiváló buharai tudós és Bölcs Leó bizánci császár indít, Borbándi Gyula, valamint Méray Tibor zárja az összeállítást. “Hírünk a nagyvilágban” olvasásának folytatása
„… közelebb tud-e menni valamiféleképpen a kultúra, a közművelődés a falusi emberekhez? Tud-e, illetve akar-e tenni valamit az a (…) falun lakó, de városon dolgozó, a városi kulturális kínálattal minden áldott napon találkozó ember annak a közösségnek a szellemi gyarapodásáért, amelyben életének jelentős részét tölti?” – ezt a kérdést feszegeti a Művelődés decemberi száma vezércikkében a szerző. “Megjelent a Művelődés decemberi száma” olvasásának folytatása
A folyóirat ebben a hónapban is kiemelten fontos szépirodalmi és tudománynépszerűsítő tartalommal szólítja meg az olvasót. “Megjelent a Székelyföld decemberi száma” olvasásának folytatása
Karácsony – öröm – ünnep a címe a folyóirat decemberi, néprajzi súlypontú számának.
„… az életnek értelmet adó igazi ünnep utáni vágy az ember egyik legerősebb belső igénye, sőt az emberi létezés alapfeltétele. Ennek bizonysága, hogy a világon minden kultúra megtanítja fiataljait ünnepelni. Az ünneplés állandó szocializációs gyakorlat is, ami azért fontos, mert a helyes ünneplés számottevő közösségi ügy, hiszen a közösségi lét végső értelme is az ünnepekben fejeződik ki. (…) Az igazi ünneplésben mindig valamiféle pozitív jövőkép, bizakodás nyilvánul meg. Az ünnep tehát életigenlés, a jövő reménye. A jövő igenlésében egyszersmind benne van a múlt értékelése és természetszerűen a hálaadás gesztusa is” – olvasható a felvezetőben. “Megjelent a Korunk idei utolsó lapszáma” olvasásának folytatása
