SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELMÉRŐL, TÖRTÉNÉSZEK ÚJ NEMZEDÉKÉRŐL

A 2016-ban megjelent háromkötetes, több mint 2000 oldalas Székelyföld története egy 1872-ben született, számtalanszor és sokféle okokból elakadt terv késői megvalósításának is tekinthető. Az a történészgeneráció, amely – néhány fiatalabb kollégával is kiegészülve – ennek a munkának a gerincét megalkotta, tovább végezte kutató munkáját. “SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELMÉRŐL, TÖRTÉNÉSZEK ÚJ NEMZEDÉKÉRŐL” olvasásának folytatása

BOLYGÓFOGYASZTÓK

A pénznek nincs szaga. Sem szava. Sem ízlése. Nem is gondolkodik. Dőreség lenne értékítéletet feltételezni róla. A bálvány, az utánzat, a giccs, a dolog, az áru ilyesmire nem képes. S a pénz sem egyéb. Hiszen nem lélegző, nem élő, tudatos személy. Csak bálvány. Istenített „értékmérő”. Semmi. Nélkülözhetetlen szecska. Látjuk ezt járvány idején. “BOLYGÓFOGYASZTÓK” olvasásának folytatása

KOLOZSVÁR – KARÁCSONYVÁRÓ FOGLALKOZÁSOK – EMKE

A Györkös Mányi Albert Emlékház 2019. december 13-án, pénteken, 16.30 órától rendezi meg év végi JeleaNapTár hagyományőrző gyermekprogramját. KARÁCSONY HAVÁBAN az érdeklődők Luca napjához és a karácsonyi ünnepkör jeles napjaihoz fűződő szokásokkal, hagyományokkal ismerkedhetnek meg és karácsonyi díszeket is készíthetnek. “KOLOZSVÁR – KARÁCSONYVÁRÓ FOGLALKOZÁSOK – EMKE” olvasásának folytatása

RENDSZERVÁLTÁS KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN

Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során? “RENDSZERVÁLTÁS KELET-(KÖZÉP-)EURÓPÁBAN” olvasásának folytatása

Impériumváltás Erdélyben (1918-1920)

Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is. “Impériumváltás Erdélyben (1918-1920)” olvasásának folytatása

Hírünk a nagyvilágban

A folyóirat decemberi lapszáma azt vizsgálja, hogyan vélekedtek a történelem folyamán a magyarságról külhonból. Milyen kép alakult ki rólunk történetírók, külföldi utazók, tudósok, írók láttatásában – a honfoglalás korától a Kádár-rendszer végóráiig? Dzsajháni, a kiváló buharai tudós és Bölcs Leó bizánci császár indít, Borbándi Gyula, valamint Méray Tibor zárja az összeállítást. “Hírünk a nagyvilágban” olvasásának folytatása

Megjelent a Művelődés decemberi száma

20150611-muvelodes-folyoirat-megh

„… közelebb tud-e menni valamiféleképpen a kultúra, a közművelődés a falusi emberekhez? Tud-e, illetve akar-e tenni valamit az a (…) falun lakó, de városon dolgozó, a városi kulturális kínálattal minden áldott napon találkozó ember annak a közösségnek a szellemi gyarapodásáért, amelyben életének jelentős részét tölti?” – ezt a kérdést feszegeti a Művelődés decemberi száma vezércikkében a szerző. “Megjelent a Művelődés decemberi száma” olvasásának folytatása