Legyen-e, lehet-e Nemzeti Emlékhely a Hargitán?

Az emberek teszik szakrálissá a helyet, amennyiben ragaszkodnak hozzá, s amennyiben az együttléteiket lelki megújulásra és imádságos együttlétre használják. Pünkösdkor, de máskor is érkeznek a hegyre szervezett csoportok, a látogatók jelenléte folyamatosnak mondható. Felvetődött mostanában – hiszen védettnek minősülő területről van szó – , hogy sokkal célszerűbb lenne, ha a Madarasi-Hargita-csúcson (vagy annak közelében) az ott létrejött kopjafa-erdőt elköltöztetnék, esetleg létrejönne egy olyan szabályozás, amely meghagyná a ma álló emlékjeleket, de nem tenné lehetővé újak felállítását. “Legyen-e, lehet-e Nemzeti Emlékhely a Hargitán?” olvasásának folytatása