A Székelyföld és a Nagy Háború

Eleink annak idején álmodni sem merték, hogy elveszíthetik a háborút, s azt sem, hogy elveszhet az ország. Sokáig azt tartották, hogy 1914 és 1918 közötti világméretű háborúskodás volt a legnagyobb az emberiség történetében, s meg nem ismétlődhet. Ezért is szerepel sok helyen a kordokumentumokban NAGY HÁBORÚ néven a világégés. Aztán húsz év múlva következett a második, új reményekkel, s hasonló, vagy még rosszabb végkifejlettel. Continue reading “A Székelyföld és a Nagy Háború”

Elhunyt Nagy Ödön képzőművész

Hétfőn, június 12-én Csíkszeredában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Nagy Ödön. Több képzőművészeti műfajban, több technikában mozgott otthonosan, maradandó és emlékezetes munkák alkotója. Leginkább szobrászként tartották nyilván, de grafikái, festményei, üvegben- és textilben megfogalmazott alkotásai egyaránt jelentősek. Pedagógusként diákok nemzedékeit vezette be az alkotás rejtelmeibe. Continue reading “Elhunyt Nagy Ödön képzőművész”

Székelyföld – április

Mint minden hónapban, a Székelyföld áprilisban is irodalmi és társadalomtudományi csemegékkel örvendezteti meg a mindenkori olvasót. A Szépirodalom rovatban Takács Zsuzsa, Száraz Miklós György, Király László, Térey János, Áfra János, Hász Róbert, Dobozi Eszter, Tamás Kincső, Simonfy József és Farkas Balázs írásait találjuk. Tovább

A Vitéz lélekkel turnézik a Nemzeti

A budapesti Nemzeti Színház négyállomásos előadókörútja 2017. március 20. és 23. között zajlik. Március 20-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében, a turné első állomásaként a Tompa Miklós Társulat szervezésében lesz látható Tamási Áron példázata. Ezt az előadást teljes díszlettel tekinthetik meg a szerencsés színházkedvelők. Continue reading “A Vitéz lélekkel turnézik a Nemzeti”

A februári Székelyföld tartalmából

Megjelent a Csíkszeredában szerkesztett Székelyföld című folyóirat idei második száma. A lapban – többek között – a Mi(t) nekem Erdély?! című, középiskolásoknak kiírt irodalmi pályázat eredményeit is megtaláljuk. A hagyományos rovatokban minden irodalom és magyar kultúra iránt érdeklődő talál megfelelő olvasmányt. Tovább

Természetes vonalkódok

Kristó Róbert képzőművész grafikáiból és fotóiból szerveznek kiállítást Csíkszeredában a Székelyföld Galériában hétfőn, január 23-án 18.00 órától (T. Vladimirescu u. 5.). A stúdió-kiállítás apropójául szolgál, hogy Kristó illusztrálta a Székelyföld folyóirat januári számát. Ez a program Hargita Megye Tanácsa és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa közös szervezésében valósul meg a Magyar Kultúra napja alkalmából. (Címképünkön Kristó Róbert – önarckép.)

A Magyar Kultúra Napja

Idén is számos rendezvény kapcsolódik Erdély, illetve Székelyföld szerte ehhez az ünnephez, amelyet Magyarországon 1989 óta tartanak. Erdélybe a Himnusz születésnapjáról – 1823. január 22. – való megemlékezés a kilencvenes évek közepe óta vált gyakorlattá, s ahol tehetik – a magyar többségű megyékben, a Kölcsey-emlékhelyeken, valamint a jelentős magyar kulturális központoknak számító városokban – ez az alkalom jóval több egy-egy rövid előadás vagy koszorúzás megszervezésénél. A Magyar Kultúra Napja fesztivál-jelleget kap és igen sok településen többnapos rendezvénysorozattá terebélyesedik. Mi most arra teszünk kísérletet, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre a programokra, illetve – lehetőségeink szerint – igyekszünk majd beszámolni a jelentősebb, illetve azon eseményekről, ahová sikerül eljutnunk. Tovább

Székelyzászló-cirkusz

Vagy: Székely-zászlócirkusz, de így sem jó, mert a cirkuszt nem mi gerjesztjük, akkor esetleg: Hatósági zászlófóbia és színallergia. Ami biztos: használni kell a ránk utaló és ránk emlékeztető szimbólumokat. A húzd meg ereszd meg (ideg)játék folytatódik. Most pert nyert a Hargita Megyei Rendőrkapitányság és a csíkszeredai csendőralakulat ellen Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszéki elnöke. (Címkép: www.lamsza.com.) Tovább

Csobotfalvi betlehemezés

A közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó település igen erőteljesen őrzi falusias jellegét és hagyományait. A betlehemes csoport több háznál is eljátssza, bemutatja a kis Jézus születésének történetét, oly módon, abban a formában, ahogyan azt szüleik, nagyszüleik is gyakorolták a létezett szocializmus korában, amikor inkább tiltották, mint tűrték a népi vallásosság ilyenfajta megnyilvánulásait. (A betlehemezők a csobotfavi Csibi András házába nyerve bebocsáttatást, előadják a több mint kétezer éves születéstörténetet. Veres Nándor/ MTI felvétele.) Tovább

Csempészáru-e a könyv?

Szakács István Péter esetében mindenképp az, hiszen címként ezt a megjelölést viseli. A szerző nyolcadik kötetét mutatták be Székelyudvarhelyen, amelyet a csíkszeredai Bookart Könyvkiadó jelentetett meg a közelmúltban. A három tematikából építkező novelláskötetet Lőrincz György író ismertette, aki emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy húsz esztendővel ezelőtt épp az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány pályázatán tűnt fel az akkor pályakezdő fiatal író, aki azóta is markánsan jelen van a kortárs magyar irodalomban. Az író-olvasó találkozót olvasók, kollégák és tanítványok népes tábora tisztelte meg jelenlétével. A könyvet jelen pillanatban olvassuk. Az olvasat értelmezése végett a közeljövőben még visszatérünk a Szakács által szállított csempészholmira, amely meglátásunk szerint máris népszerű szűkebb pátriánkban, a Kolozsvár és Csíkszereda közötti kulturális térben.

Élő Székelyföld Munkacsoport