„BALKÁNAÁN”?

Itt vagyunk. Bent ebben az országban, amelynek hivatalosságai a nagy ünneplési lázban alig-alig méltattak minket arra, hogy bár emlegessenek egy-két félszóval. Ki kellett bírni, hogy még csak arcul sem köptek. Rátelepítették kilencvenhét évvel ezelőtt az akkor is több mint kilencszáz éves Szent Mihály-katedrális környezetére a bizánci stílusú koronázótemplomot, most meg hidat vertek árkon-bokron, fejedelmi lábnyomokon, labanc-ösvényen keresztül, hogy a fő-fők rálássanak és át tudjanak gyalogolni, hogy aztán – a szenteltvíz felszáradása után – a népet is áteresszék a pallón. Continue reading “„BALKÁNAÁN”?”

„CSENTENÁR”

Köd volt ugyan vasárnap Bukarestben, de a felvételeken jól látszik, hogy áll, hogy nagyjából elkészült a Nemzet Megváltásának Katedrálisa. Pirosban van, de most, hogy eljött a ’csentenár’ [centenárium], sikerült valamelyest felszentelni. Az ünnep gőzmozdonya zakatolni kezdett, s bár büntet a tűzoltóság, hogy a pátriárka és az állami vezetés engedély nélkül szervez nagy népi banzájt a ’sántéron’ [építőtelepen], elkezdődött és folyik a szeánszok sora. Azt a tízezer lejt könnyed mozdulattal lerója majd a főegyház főfeje, s az állam nagylelkűen visszaad száz, vagy ezerannyit, mert kell. Nem írott vagy mondott malaszt, pénz kell ide. Adóinkból való lényeg. Malter. Márvány. Arany. Ezüst. És mirha. Continue reading “„CSENTENÁR””