CHARTA HÍRADÓ (4.) – MIT HOZOTT A BÉKEDIKTÁTUM SZÁZADIK ÉVFORDULÓJA?

Több figyelmet Trianon szerteágazó okaira. Baloldalról is foglalkoznak a kérdéssel, bár még nem értünk el a kívánatos nemzeti konszenzushoz. Kodály és Bartók is egységesnek tartotta a magyar nemzeti kultúrát. Felcsillant az állampolgársági vita lezárása: lehet hogy Szlovákia megszabadul Fico kényelmetlen örökségétől? Az államnyelv tudása a nemzetrészek megmaradásának záloga. “CHARTA HÍRADÓ (4.) – MIT HOZOTT A BÉKEDIKTÁTUM SZÁZADIK ÉVFORDULÓJA?” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – NAGYSZENTMIKLÓS – KiMitTud (106.)

Temes megyei város a Bánát romániai részén. Románul: Sânnicolau Mare – régi helyesírással: Sînnicolau Mare, németül: Großsanktnikolaus, szerbül: Велики Семиклуш, bánsági bolgárul: Smikluš. A határ közelsége miatt a megye legdinamikusabban fejlődő kisvárosa, a mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi település. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott, majd Romániához került. A megye nyugati csücskében, az Aranka folyó mellett terül el, Temesvártól 64 km-re északnyugatra, közel a magyar határhoz. “CHARTA XXI. – NAGYSZENTMIKLÓS – KiMitTud (106.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – KÓRÓGY – KiMitTud (105.)

Horvát neve: Korođ, magyar falu Kelet-Horvátországban, a Valkó folyó bal partján. Közigazgatásilag Valkótardhoz tartozik. Eredetileg a vár mellett jött létre. Az írásos források 1290-ben említenek egy sáncokkal körülvett várhelyet, Castrum Kourougy (ultra fluvium Drawe) néven, amely ma is áll a településtől északra, a hajdani Palacsa-mocsárban. A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegyéhez tartozott, magyar lakói földműveléssel foglalkoztak. Fejlett volt a lentermesztés, a lenből népi szőttesek és ruházati cikkek készültek. “CHARTA XXI. – KÓRÓGY – KiMitTud (105.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MENYHE – KiMitTud (102.)

Napjainkban Menyhebédszalakusz község része, szlovák neve: Mechenice, egykor önálló falu volt, a mai Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nyitrai járásban, Nyitrától 12 km-re, északra fekszik. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. “CHARTA XXI. – MENYHE – KiMitTud (102.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BÉD – KiMitTud (101.)

Község a mai Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Szlovákul: Bádice, Korábban Menyhebédszalakusz része volt. Nyitrától 12 km-re, északra található, a Tribecs hegység északnyugati lábánál. A Trianoni békeszerződésig a Magyar Királyság része volt, a Nyitrai járáshoz tartozott, majd a második világháború után a Csehszlovák Köztársasághoz, 1993 után pedig Szlovákiához került. “CHARTA XXI. – BÉD – KiMitTud (101.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ÓTELEK – KiMitTud (100.)

Neve románul: Otelec, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében, községközpont. A Béga-csatorna mellett, Újvártól délnyugatra, Öregfalu déli szomszédjában fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott. “CHARTA XXI. – ÓTELEK – KiMitTud (100.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – CSERNAKERESZTÚR – KiMitTud (99.)

Település a mai Romániában. Román neve Cristur; Erdélyben, Hunyad megyében. Közigazgatásilag ma a megye székvárosához, Dévához tartozik. Mint a helységnevekben általában, a Keresztúr itt is arra utal, hogy egykori templomát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték. Írásos feljegyzésben először 1302-ben de S. Cruce alakban említették, majd 1365-ben Kyriztur, 1367-ben pedig Kerezthur. “CHARTA XXI. – CSERNAKERESZTÚR – KiMitTud (99.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – NYITRACSEHI – KiMitTud (97.)

Szlovák neve Čechynce; község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nyitrától 8 km-re délkeletre, a Cétényi-patak (Nyitra) mellett fekszik. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1938-ban az első bécsi döntést követően Magyarország ki akarta cserélni a falut Csehszlovákiával, ez a javaslat azonban nem valósult meg. “CHARTA XXI. – NYITRACSEHI – KiMitTud (97.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – DEBRŐD – KiMitTud (96.)

Neve szlovákul Debraď, falu a mai Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, a Bódva-völgye lankás dombjai között fekszik, Kassától 27 km-re délnyugatra. Búcsújáróhely, búcsúját június 27-én, Szent László király ünnepén tartják. A helyi legendák szerint Szent László királyunk megpihent a közeli réten, és lába nyomán forrás fakadt. Ez a forrás ma is él, sőt, az 1950-es években jelenést is láttak a környékén. “CHARTA XXI. – DEBRŐD – KiMitTud (96.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – CSARNAHÓ – KiMitTud (95.)

Más néven Gyopáros, szlovákul: Černochov, község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában található. A Zempléni hegyvonulat oldalán terül el. Az Osztrák-Magyar monarchia szétesése után a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott. A Bécsi döntés alapján 1938-ban Magyarországhoz, a sátoraljaújhelyi járáshoz csatolták. 1945 után Csehszlovákia, 1992 óta Szlovákia része. “CHARTA XXI. – CSARNAHÓ – KiMitTud (95.)” olvasásának folytatása