CHARTA XXI. – NAGYSAJÓ – KiMitTud (27.)

Román neve Şieu, németül Gross-Schogen, település Romániában, Beszterce-Naszód megyében, Beszterce városától délkeletre, a Sajó folyó mellett található. Az erdélyi Mezőség északkeleti szögletében, a Székelyföld szomszédságában található település, hajdanán a történelmi Magyarország határának utolsó magyar tartománya volt. “CHARTA XXI. – NAGYSAJÓ – KiMitTud (27.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MAGYARKECEL – KiMitTud (26.)

Neve románul: Meseșenii de Jos, falu Romániában, Szilágy megyében. Katolikus templomát 1498-ban kezdték el építeni, amely elkészült és egészen a mai napig teljes épségében megmaradt. Alapítója a nagyműveltségű Geréb László, római katolikus püspök, akinek itt birtoka volt. A templom rajta van Szilágy megye műemlékeinek listáján. “CHARTA XXI. – MAGYARKECEL – KiMitTud (26.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MAROSBOGÁT – KiMitTud (25.)

Románul Bogata, falu Romániában, Maros megyében, a Maros kanyarulatában, annak bal partján. Marosbogát község székhelye. Már a bronzkorban lakott település volt, első említése oklevelekben 1333-ból származik. A Trianoni békeszerződésig még túlnyomórészt magyar ajkú volt a település lakossága, 1992-ben egyharmadára csökkent. Össznépessége 1681, ebből 588 magyar (2011). “CHARTA XXI. – MAROSBOGÁT – KiMitTud (25.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MAGYARBÜKKÖS – KiMitTud (23.)

Egyike azon magyar falvaknak, amelyek a feledés homályába merültek. Továbbá azon nagyon kevesek egyike, melyről a feledés után megint beszélnek. [2013] június 23-án szentelték újra az elhagyott falu, Magyarbükkös temetőjét, egyben emlékeztek a falut elhagyni kényszerülő családokra. A Vas megyei település – Csákánydoroszló része, amely Magyarország területén maradt – nem tévesztendő össze az Erdélyben levő azonos nevű Magyarbükkössel, amelyről külön fogunk írni a közeljövőben. “CHARTA XXI. – MAGYARBÜKKÖS – KiMitTud (23.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ÖRDÖNGÖSFÜZES – KiMitTud (22.)

Románul Fizeșu Gherlii, falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja, Szamosújvártól 6 kilométerre keletre, a Mezőség északi részén fekszik. Füzes nevét fűzfái után, ördöngös nevét veszedelmes, lápos, mocsaras helyen való fekvése után kapta.Trianon előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott. “CHARTA XXI. – ÖRDÖNGÖSFÜZES – KiMitTud (22.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZŐLŐSUDVARNOK – KiMitTud (21.)

Szerbül Банатски Душановац/ Banatski Dušanovac, németül Rogendorf, település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. Jelenleg Törzsudvarnok része. “CHARTA XXI. – SZŐLŐSUDVARNOK – KiMitTud (21.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – KÜKÜLLŐDOMBÓ – KiMitTud (20.)

Neve románul Dâmbău, németül:Hügeldorf falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Ádámos községhez tartozik Néveredetét tekintve a „dombó” kifejezés nagy valószínűséggel a szláv „dobovo” szóból származik. Mintegy 330 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik, Dicsőszentmártontól 5 km-re délnyugatra található, áthalad rajta a 107-es megyei út. “CHARTA XXI. – KÜKÜLLŐDOMBÓ – KiMitTud (20.)” olvasásának folytatása

MAGYAR SORS, MAGYAR TUDAT – CHARTA XXI.

A Charta XXI. Megbékélési Mozgalom 60. estje két egymástól teljesen eltérő szemszögből a magyar identitással foglalkozik következő estjén. Először egy „86 éves gyermek” segítségével élik majd át a jelenlevők az 1938-as és 1944-es felvidéki impériumváltást. “MAGYAR SORS, MAGYAR TUDAT – CHARTA XXI.” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – KISPULYON – KiMitTud (18.)

Neve románul Puini. Település Romániában, Kolozs megyében. A megye keleti részén, Kolozsvártól 53 km-re, Szamosújvártól 30 km-re, Vasasszentegyed, Vasasszentgothárd, Omboztelke és Cege közt fekszik. Községközpontja Gyeke. 1265-ben Polon néven említik először. “CHARTA XXI. – KISPULYON – KiMitTud (18.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – NAGYCÉTÉNY – KiMitTud (17.)

Szlovákul Veľký Cetín, németül Großzitin, község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nemes- és Nagycétény egyesítésével jött létre. Nyitrától 12 km-re délkeletre, a Dunamenti-alföldön, pontosabban a Zsitvamenti dombvidéken fekszik. A Nyitra folyó partján, ahol a Kádánka patak belé ömlik. A Zoboralja régió része. “CHARTA XXI. – NAGYCÉTÉNY – KiMitTud (17.)” olvasásának folytatása