November 15. – a szórványban élő magyarok napja a közmédiában

Mintegy két és fél millió magyar él szórványban a nagyvilágban. Ez az állapot azt jelenti, hogy etnikailag, kulturálisan és egyházilag egyaránt kiszolgáltatott helyzetű nemzettársaink ők, akik magyarságukat csak nagy erőfeszítések árán képesek megtartani. Csak az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban mintegy háromszázezren élnek ilyen kiszolgáltatott helyzetben, akik közül mintegy kétszázezren román állampolgárok. Legnehezebb helyzetben azok a dél-erdélyi magyarok és a moldvai csángók lehetnek, akiket semmilyen anyanyelvi intézmény nem segít, a helyi vezetés, az oktatás, a kultúra, de még az egyház sem biztosít számukra megtartó erőt, nyelvi és műveltségi hátteret. A média és az internet jelent számukra állandó kapcsot, illetve az a törődés, amely az anyaország és a tömbmagyarság részéről irányukba megnyilvánul. Continue reading “November 15. – a szórványban élő magyarok napja a közmédiában”

Műemlékek közt Dél-Erdélyben (3.)

A mai országút nyomvonala tulajdonképpen átszeli az egykori Bethlen-, a későbbi Bornemisza-uradalmat, amelynek egyik része – a nagyobb és értékesebb -, ha Arad felé haladunk bal oldalon, a kisebb része pedig jobb oldalon található. A látvány ott marad az út partján, ha nem olyan a kedvünk, hogy szét is néznénk ezen a tájon. Mi azonban most látogatási szándékkal érkeztünk ide. Marosillye választott dévai szálláshelyünktől mindössze 24 kilométerre helyezkedik el. Ott kezdtük kirándulásunk második napját. Tovább

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

R E K L Á M

NE HAGYJÁTOK A TEMPLOMOT!

JÓTÉKONYSÁGI GÁLAEST A VIGADÓBAN

006

Az atyhai templom javára szerveznek jótékonysági előadást Budapesten!

 

A magyar szórványért

marosszentimre

Új ünnepet illesztünk a magyar kultúra szövetébe: november 15-én az idei évtől a szórványközösségeket tiszteljük meg azzal, hogy beszélünk róluk. Az anyaországi közmédia is tematikus műsorokkal tiszteleg. Talán sikerül felhívni a figyelmet a sorvadó kisközösségekre, amelyeket olykor cserben hagyunk a nagy megmaradási igyekezetben. Continue reading “A magyar szórványért”

Legyen november 15. a Magyar Szórvány Napja

A marosszentimrei templom hajója
A marosszentimrei templom hajója

Túl azon az illúzión, hogy a székelyföldiek tömbben élnek, az erdélyi magyarok mintegy harmada nagyvárosi, másik harmada pedig vidéki szórványban él Dél- és Közép-Erdélyben. Dacára annak, hogy magas a székelyek önbizalma, ma már itt is beszélhetünk belső szórványokról, olyan kistelepülésekről, amelyek nélkülözik az összetartozás minimális intézményi velejáróit. Gyakran se papja, se tanítója az ilyen egy-kétszáz fős, vagy még kisebb falvaknak. Úgyhogy érdemes elgondolkodnunk azon a felvetésen, hogy a szórványnak is legyen egy napja. A jelenség ezt a “belső anyaországot” is érinti. Lesz szórványnap, már amennyiben a magyar Országgyűlés rábólint a fideszes Németh Zsolt, Pánczél Károly és Potápi Árpád János, valamint a KDNP-s Semjén Zsolt hétfőn (október 12-én) benyújtott javaslatára. Continue reading “Legyen november 15. a Magyar Szórvány Napja”

Mecénások és mesterek

elsoborito-01-2015_kicsi

A Korunk idei első lapszáma a “Mecénások és mesterek az erdélyi művészetben” cím köré szerveződik. A régi korokban a műalkotások létrejöttének meghatározó szereplői a megrendelők (mecénások) és a mesterek voltak. A művészettörténeti kutatás kezdeteitől fogva alapcéljául tűzte ki e szereplők azonosítását szoros összefüggésben a műalkotások elemzésével. Continue reading “Mecénások és mesterek”