KÉPEK ÉS EMBERSORSOK A HÁBORÚBÓL – KOLOZSVÁR

Hogyan élte túl a Nagy Háború poklát az ember? Milyen volt az élet a galíciai lövészárkokban? Merre jártak, hogyan indultak Galíciába, és hogyan tértek haza a kolozsvári 21. honvéd gyalogezred katonái? Hogyan emlékeztek és milyennek látták a háborút a túlélők? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ. “KÉPEK ÉS EMBERSORSOK A HÁBORÚBÓL – KOLOZSVÁR” olvasásának folytatása

Az erdélyi magyarság 100 éve

Kétnapos tudományos ülésszak helyszíne lesz május 7-8-án (hétfőn és kedden) az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székháza. Az erdélyi magyarság 100 éve elnevezésű háromrészes konferenciasorozat első, kolozsvári ülésszakán Az első negyedszázad címmel magyarországi és romániai magyar történészek az 1918 és 1945 közötti időszakot mutatják be saját kutatásaik alapján. “Az erdélyi magyarság 100 éve” olvasásának folytatása

Reformáció 500

Rendhagyó módon vezércikk gyanánt verssel nyitja októberi lapszámát a Művelődés. A reformáció 500. évfordulója alkalmából a lap Reményik Sándor 1921-ben írt Az óriás. Az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségekhez és félévezredes megemlékezésekhez külön összeállítással is kapcsolódik a folyóirat. “Reformáció 500” olvasásának folytatása

Megjelent a Művelődés augusztus száma

„Tamási Áron a szülőföldjét lélekkel énekelte csillaggá. Nagy szeretettel dédelgette, csiszolgatta annak a kistájnak az emlékeit, és sikerült olyan nyelvezettel és formával elénk tárnia, hogy ma is rácsodálkozik az olvasó erre a vidékre, és könnyen megszereti nemcsak a tájat, hanem az ott lakó embereket is” – írja a Művelődés augusztusi vezércikkében Tamási Áron születésének 120. évfordulója kapcsán Hadnagy Jolán farkaslaki művelődésszervező. “Megjelent a Művelődés augusztus száma” olvasásának folytatása

A Művelődés júliusi lapszámáról

„Hosszan sorolhatnék még érveket, hogy miért gondolom úgy, nincs veszve semmi, miért gondolom úgy, hogy igenis, többet olvasnak az emberek, mint régen. Sokat bővült a kínálat a (magyar) könyvkiadók is fejlődtek, éppen azért, mert a csúcstechnológiával – televízió, 3D-s mozi, számítógép stb. – kell felvenniük a versenyt; tehát szebbnél szebb könyvek látnak napvilágot” – írja A könyv marad című vezércikkében Dimény-Haszman Árpád költő, szerkesztő, az idén immár ötödik alkalommal szervezett csernátoni kézműves és olvasótábor egyik szervezője. “A Művelődés júliusi lapszámáról” olvasásának folytatása