BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – AZ EGYKORI SZENTEGYHÁZAS-OLÁHFALUBAN

Riportunk előző részében a „falu” és a „város” határán jártunk. A kapcsolódást vizsgáltuk a két településrész között, ahogy közeledünk a városi rész főutcáján – a korábbi Öntők, a mai Berényi Margit utca –, ahol a a Strand és az Ifjúsági utcáktól csatlakoznak, véget ér az alsó római katolikus egyházközség adminisztratív kiterjedése, innentől felfelé – a településen és a patak, vagyis a Vargyas-csatorna mentén már az egykori Szentegyházas-Oláhfalu, azaz, „Nagyfalu” belterületén járunk. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – AZ EGYKORI SZENTEGYHÁZAS-OLÁHFALUBAN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.2.) – SZENTEGYHÁZA, A „HIBRID” TELEPÜLÉS MEGKÖZELÍTÉSE

A kívülálló ma már nem képes eldönteni, hogy hol van Szentegyházán a „falu” és a „város” határa. Sejteni, hogy a mostani kórháztól az unitárius imaházig, pontosabban az alsó csengettyűig, a híd után levő Strand utcáig terjeszkedett a városi rész – amely 70-80 évvel ezelőtt a mai Berényi Margit utca alsó végéig és a Strand utcáig beépítetlen volt –, s amelynek magját az egykori hámor és az azt kiszolgáló épületek, a vasüzem dolgozóinak lakásai alkották. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.2.) – SZENTEGYHÁZA, A „HIBRID” TELEPÜLÉS MEGKÖZELÍTÉSE” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.1.) – SZENTEGYHÁZA – FALU ÉS VÁROS

Amikor hozzáláttunk a riportsorozat megírásához, határozottan kijelentettük, hogy a hagyományos falusi településképpel, annak változásaival, az udvarhelyszéki községek, falvak és tanyák népi építészetével, anyag- és formahasználatával, a vidék életének ábrázolásával kívánunk foglalkozni. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.1.) – SZENTEGYHÁZA – FALU ÉS VÁROS” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (17.) – FENYÉD ÉS KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVA – A VÁROS VONZÁSÁBAN

Erdélyben, így a Székelyföldön is – ahogy erősödni kezdett az európai trend – ismét hangsúlyossá vált, és bizonyos körzetekben egyre inkább megfogalmazódik az az igény, hogy az elő- és kertvárosi övezetek, amelyek egy-egy jelentősebb várost vesznek körül, önkormányzati szövetségbe tömörüljenek. Van is erre egy elég rusnya kifejezés, amely „metropolisz övezetként” határozza meg azokat a falusi jellegű településeket, amelyek elhelyezkedésüknél, gazdasági és demográfiai kapacitásuknál fogva erre predesztináltak. “BÁNJA-E A SZÉKELY (17.) – FENYÉD ÉS KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVA – A VÁROS VONZÁSÁBAN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (16.) – MÁRÉFALVA JELENE ÉS ÉPÍTÉSZETÉNEK LEHETŐSÉGEI

Akárcsak a két szomszédos község – Fenyéd és Kápolnásfalu –, Máréfalva is érzi a közeli város hatását. És úgy él, hogy kihasználja a maga javára ezeket az adottságokat. Számos pozitívumot rejt ez a helyzet, hiszen könnyen megközelíthetők a munkahelyek, az oktatási intézmények, a szakorvosi rendelők, a bevásárlóközpontok, a különböző építőanyag lerakatok és egyéb szolgáltatók, amelyek egy része valóban üzleti megfontolásból telepedett a város keleti kijáratához. Gazdasági törvényszerűség szabályozza a kereslet-kínálat megfelelő egymásra való hangolását. “BÁNJA-E A SZÉKELY (16.) – MÁRÉFALVA JELENE ÉS ÉPÍTÉSZETÉNEK LEHETŐSÉGEI” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (15.) – MI HULL KI, MI MARAD MEG AZ IDŐ ROSTÁJÁN? KÁPOLNÁSFALUBAN MI TART MEG?

A Központi-Hargita délnyugati oldalán, az Oláhfalvi-Láz közepén, a Csonka-patak és a Kis-Homoród völgyében, Szentegyháza és Homoródfürdő közt található. Részben a 13A jelű országút mentén húzódik, illetve a központ felé nyíló, meg az onnan szerteágazó, halmazos szerkezetet formázó utcák hálózata, illetve a mélyebb fekvésű, az északi részen levő Lok terület alkotja mai falut, amely 850-900 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.

“BÁNJA-E A SZÉKELY? (15.) – MI HULL KI, MI MARAD MEG AZ IDŐ ROSTÁJÁN? KÁPOLNÁSFALUBAN MI TART MEG?” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT

Riportunk előző részében arról írtunk, hogy nagyközségben járunk. Hogy a községközpontban, Zetelakán és a beosztott településeken mintegy 6023 lakos él. Akkor többnyire az „anyafalu” népi építészetével és annak változásával, legújabb kori alakulásával foglalkoztunk. Aztán sikerült településkép-védelmi táblákat is felszerelni, ami egy igen sikeres próbálkozás volt, kilenc hónap alatt forrt ki. Bárcsak meghozná az eredményt, s egy idő múltán majd olyan pozitív előjelű eredményekről számolhatnánk be, amelynek mi voltunk a motorja… “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.2.) – TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI STRATÉGIÁKRÓL – ZETEVÁRALJÁN

Tulajdonképpen ez egy vendégszöveg, melléktermék, amely szervesen illeszkedik a Hargita Népe hasábjain futó Bánja-e a székely címet viselő riportsorozathoz. Simó Márton kollégánk még a múlt évben kezdte el ezt a falujáró sorozatot, amely pillanatnyilag valahol a félúton jár Udvarhelyszéken. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.2.) – TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI STRATÉGIÁKRÓL – ZETEVÁRALJÁN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.1.) – ZETELAKA – „ANYAFALU” ÉS TANYÁKRA KIRAJZOTT NÉPEK

Nagyközség. A községközpontban és a beosztott településeken napjainkban – az Országos Statisztikai Hivatal (INS) 2019-es összesítése alapján mintegy 6023 lakos él. Zetelaka hagyományos, halmazos szerkezetű, havasalji falu. Zeteváralja, az egykori Zsigmondtelep (1904) a legutóbbi évtizedekben vált zárt településsé; többnyire a víztározó, illetve a Varság felé haladó 138-as számú megyei út mentén sorakozó szalagtelkeken épített bennvalók alkotják, amelyek sorát itt-ott megszakítják az újabb építésű kereskedelmi és turisztikai célból létrejött objektumok. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.1.) – ZETELAKA – „ANYAFALU” ÉS TANYÁKRA KIRAJZOTT NÉPEK” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (13.) – SZÉKELYVARSÁG A FELGYORSULT, MAJD A HIRTELEN LASSULÓ VILÁGBAN

Egyetlen olyan település Udvarhelyszéken, amely tanyabokros szerkezetével egymagában alkot községet. Mivel nem érintette a kollektivizálás, sajátosan alakulhatott, némiképp szabad lélegzetvételekkel élhetett a szocializmus évtizedeiben. Részben megmaradtak az őstermelői szintű gazdálkodás formái. Részben kétlaki életformát követett az akkori aktív lakosság, illetve mindvégig volt egy elég jelentős elvándorlás is. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (13.) – SZÉKELYVARSÁG A FELGYORSULT, MAJD A HIRTELEN LASSULÓ VILÁGBAN” olvasásának folytatása