BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.2.) – TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI STRATÉGIÁKRÓL – ZETEVÁRALJÁN

Tulajdonképpen ez egy vendégszöveg, melléktermék, amely szervesen illeszkedik a Hargita Népe hasábjain futó Bánja-e a székely címet viselő riportsorozathoz. Simó Márton kollégánk még a múlt évben kezdte el ezt a falujáró sorozatot, amely pillanatnyilag valahol a félúton jár Udvarhelyszéken. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.2.) – TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI STRATÉGIÁKRÓL – ZETEVÁRALJÁN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.1.) – ZETELAKA – „ANYAFALU” ÉS TANYÁKRA KIRAJZOTT NÉPEK

Nagyközség. A községközpontban és a beosztott településeken napjainkban – az Országos Statisztikai Hivatal (INS) 2019-es összesítése alapján mintegy 6023 lakos él. Zetelaka hagyományos, halmazos szerkezetű, havasalji falu. Zeteváralja, az egykori Zsigmondtelep (1904) a legutóbbi évtizedekben vált zárt településsé; többnyire a víztározó, illetve a Varság felé haladó 138-as számú megyei út mentén sorakozó szalagtelkeken épített bennvalók alkotják, amelyek sorát itt-ott megszakítják az újabb építésű kereskedelmi és turisztikai célból létrejött objektumok. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.1.) – ZETELAKA – „ANYAFALU” ÉS TANYÁKRA KIRAJZOTT NÉPEK” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (13.) – SZÉKELYVARSÁG A FELGYORSULT, MAJD A HIRTELEN LASSULÓ VILÁGBAN

Egyetlen olyan település Udvarhelyszéken, amely tanyabokros szerkezetével egymagában alkot községet. Mivel nem érintette a kollektivizálás, sajátosan alakulhatott, némiképp szabad lélegzetvételekkel élhetett a szocializmus évtizedeiben. Részben megmaradtak az őstermelői szintű gazdálkodás formái. Részben kétlaki életformát követett az akkori aktív lakosság, illetve mindvégig volt egy elég jelentős elvándorlás is. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (13.) – SZÉKELYVARSÁG A FELGYORSULT, MAJD A HIRTELEN LASSULÓ VILÁGBAN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (12.2.) – MENEKÜLÉS A JÖVŐ FELÉ APRÓ LÉPÉSEKKEL, ÉS KÓS KÁROLY MEGIDÉZÉSE

Korábbi utazásunk alkalmával a község keleti szegletét érintettük. Ez alkalommal a legtávolabbi falu, Petek, majd a zsákfalukként szintén félreeső két kistelepülés, Abránfalva és Homoródszentlászló, aztán Miklósfalva, végül a községközpont, Kányád kerül sorra. “BÁNJA-E A SZÉKELY (12.2.) – MENEKÜLÉS A JÖVŐ FELÉ APRÓ LÉPÉSEKKEL, ÉS KÓS KÁROLY MEGIDÉZÉSE” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (12.1.) – JÁSFALVA, ÉGE, DÁLYA

Az udvarhelyszéki Viharsarok másik községe. Ha úgy számítjuk, akkor a nagyobbik, hiszen Székelyderzs kettő, Kányád viszont nyolc faluból áll. Normális körülmények között akár két-három önkormányzatra is fel lehetne osztani. Ahhoz viszont jelentősebb népességre lenne szükség. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (12.1.) – JÁSFALVA, ÉGE, DÁLYA” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.2.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL

A “székely Viharsarok” községközpontjában jelen van a meggyérült, ám még mindig a falu többségét alkotó unitárius székely-magyar lakosság, viszont elmondható, hogy az utcakép teljesen megváltozott. Nem nagyon van megmenthető házsor, amelyet fel lehetne mutatni. A látogató egy 21. századi, frissen leaszfaltozott utcáról, betonjárdáról lép be a templom udvarára. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.2.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.1.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL

Az udvarhelyszéki „Viharsarok” ma Kányád és Székelyderzs községekből áll. Összesen tíz település. Ebben a kisrégióban első utunk Derzs, majd Muzsna felé vezet. Előnynek számít, hogy ez a közigazgatási egység mindössze két faluból áll. Sokat javult az infrastruktúra mostanában, de ettől függetlenül megmaradtak a legfőbb gondok, hiszen elöregedőben a lakosság, viszonylag gyenge a népességmegtartó erő, és ma még a jelentős gazdasági kilátások sem mutatkoznak. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.1.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL” olvasásának folytatása

MILYEN VOLT 2019?

Nálunk, az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport háza táján az esztendő a megszokott és az újonnan vállalt feladatok végzése mellett telt. Riportok, publicisztikai írások jelentették a mérföldköveket, illetve azok a beszámolók, amelyek az általunk kezdeményezett események alkalmával készültek, vagy amelyekhez társszervezőkként, illetve egyszerű résztvevőkként csatlakoztunk. Olykor igyekeztünk katalizátorai lenni egy-egy témának, azzal a megfontolással, hogy gyakorlati haszna is legyen a dolognak. “MILYEN VOLT 2019?” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (10.1.) – Szép példák, értékek elmúlása – LÓKOD, KÉNOS, HOMORÓDSZENTMÁRTON

Úgy jártuk be a helyet, hogy a községközpontot és a két „felső” falut, Lókodot és Kénost a végére hagytuk. Többfajta faluképpel találkoztunk, láthattuk, hogy itt-ott vannak próbálkozások arra vonatkozóan, hogy védjék és megfelelő esztétikai elvárások szerint alakítsák a hagyományos faluképet. Gyakran látszik az anyagiak hiánya. Viszont ahol pénz van, ott azonnal jelentkezik az idegen színekben és formákban való tobzódás is. “BÁNJA-E A SZÉKELY (10.1.) – Szép példák, értékek elmúlása – LÓKOD, KÉNOS, HOMORÓDSZENTMÁRTON” olvasásának folytatása

NÉGY FALUBAN – A Homoród-mente „alföldjén” – BÁNJA-E A SZÉKELY (9.)

A község e négy települése kissé elkülönül Homoródszentmárton többi helységétől. Ha olyan lenne a helyzet és a közigazgatási beosztás, akár különálló önkormányzati egységként is megállná a helyét. Hogyha nem szólt volna bele a központi vezetés annak idején, és nem csatolják 1968-ban ezt a négy falut Szentmártonhoz, talán ma más összkép rajzolódna ki előttünk. Az utóbbi években viszonylag sokat költöttek a megyei utakra, jó az összeköttetés Oklánd (131-es megyei út), Homoródjánosfalva, Homoróddaróc felé( 132B) – a Homoród-mentének ez a része Brassó megyéhez tartozik, amellyel majd egy következő írásunkban foglalkozunk –, és úgy tűnik, hogy hamarosan sor kerül a Székelydálya, illetve Kányád felé tartó útszakasz (133) modernizálására is. “NÉGY FALUBAN – A Homoród-mente „alföldjén” – BÁNJA-E A SZÉKELY (9.)” olvasásának folytatása