CHARTA XXI. – SZÉKELYKEVE – KiMitTud (110.)

Falu a mai Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez tartozik. Szerbül Скореновац/ Skorenovac, németül Skorenowatz. A magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése. Az Al-Duna közelében, Kevevárától 6 km-re nyugatra, Pancsovától 30 km-re, Belgrádtól 46 km-re délkeletre fekszik. “CHARTA XXI. – SZÉKELYKEVE – KiMitTud (110.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – NAGYSZENTMIKLÓS – KiMitTud (106.)

Temes megyei város a Bánát romániai részén. Románul: Sânnicolau Mare – régi helyesírással: Sînnicolau Mare, németül: Großsanktnikolaus, szerbül: Велики Семиклуш, bánsági bolgárul: Smikluš. A határ közelsége miatt a megye legdinamikusabban fejlődő kisvárosa, a mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi település. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott, majd Romániához került. A megye nyugati csücskében, az Aranka folyó mellett terül el, Temesvártól 64 km-re északnyugatra, közel a magyar határhoz. “CHARTA XXI. – NAGYSZENTMIKLÓS – KiMitTud (106.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – DETTA – KiMitTud (79.)

Kisváros a mai Romániában, hivatalos neve: Deta. A Bánságban, Temes megyében, Temesvártól 44 km-re délre, a Birda patak partján fekszik. Első okleveles említése 1360-ból maradt fenn, amely szerint a település nemes Petrus von Deed birtoka volt. Róla kapta a település a nevét. “CHARTA XXI. – DETTA – KiMitTud (79.)” olvasásának folytatása

Charta XXI. – DÉZSÁNFALVA – KiMitTud (63.)

Románul: Dejan, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Községközpontjától, Temesmórától északkeletre fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseci járásához tartozott. “Charta XXI. – DÉZSÁNFALVA – KiMitTud (63.)” olvasásának folytatása

ROMÁNIA NEHEZMÉNYEZI A MAGYAR GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ PROGRAMOT

Alig van kormánya Romániának, de mégis képes volt figyelmet fordítani arra, hogy nehezményezze a határon túlról érkező új támogatási elképzeléseket… Semmilyen szintű kétoldalú egyezmény nem létezik Magyarország és Románia között a gazdaságfejlesztési programról, a román fél más módon sem fejezte ki beleegyezését – közölte a bukaresti külügyminisztérium. “ROMÁNIA NEHEZMÉNYEZI A MAGYAR GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ PROGRAMOT” olvasásának folytatása

SEPTIMIU BORBIL – HERGLOTZ KERESZTÚTJA

Barátaim, tudjátok meg, hogy én még azokhoz tartozom, akik látták a Dunát a Vaskapunál élni, még mielőtt felépült volna a duzzasztógát, és – bár eltelt közben egy fél évszázad (kisgyerekként 1969-ben jártam arra a szüleimmel) – pár akkori kép örökre belém ivódott. Emlékszem a régi földút porára, a víz alant habosan örvénylő árjára, amint a hatalmas folyam győzedelmesen, szédítő iramban zúdul át a köveken, de szórványos emlékeim közt a legélénkebben talán annak a töröknek a tekintete maradt meg bennem, aki átvitt minket Ada-Kaleh szigetére, és a két tank, amely ott állomásozott a régi Orsova felé fordulva, taposva, rombolva az ódon házakat. Ki tudja, talán ismeritek ezeket a részleteket ti is, akik most e sorokat olvassátok, talán értitek is, amit mondani szeretnék. Ha nem, akkor… ez van! “SEPTIMIU BORBIL – HERGLOTZ KERESZTÚTJA” olvasásának folytatása