ÖREG CSERKÉSZ NEM VÉN CSERKÉSZ! – KÖZÖSSÉG, EGYÉNISÉG, HIT

– A cserkészséget soha nem lehet abbahagyni. Életformává válik az évek során. Ha nem vagyok ágyban fekvő beteg, akkor ma is megyek a rendezvényeikre. Olykor nehezményezem, hogy néha elfelejtenek értesíteni. El kell mondanom, azt sajnálom, hogy életemből csak három évtizedet foglalkozhattam ténylegesen a cserkészettel. Tulajdonképpen aktív korszakom végére és nyugdíjaséveimre korlátozódott a „cserkészkedés”. Az az érzésem, hogy amennyiben nem adódik meg számomra ez a lehetőség, akkor már rég nem lennék az élők sorában. Amíg fizikailag rendben vagyok, s az eszem nem száll el, bárhová elmegyek. Akár táborozni, akár közösségi munkát végezni egyaránt. “ÖREG CSERKÉSZ NEM VÉN CSERKÉSZ! – KÖZÖSSÉG, EGYÉNISÉG, HIT” olvasásának folytatása

PRO MEMORIA – Székelyudvarhely, 1989. december 22. (1.2.)

Az elmúlt napokban két olyan kiadvány is napvilágot látott, amely a rendszerváltozás helyi eseményeit próbálja rekonstruálni. Ilyen jellegű „történetmesélés” többször is előfordult. Közvetlenül az események után, 1990 tavaszán-nyarán volt már egy tematikus fotókiállítás, rengeteg publikáció foglalkozott a történésekkel az elmúlt három évtizedben, de mégiscsak az a legbiztonságosabb, ha szemtanúk segítségével próbáljuk összerakni a forradalmi emlékkockákat. “PRO MEMORIA – Székelyudvarhely, 1989. december 22. (1.2.)” olvasásának folytatása