Címke: Balázs Árpád

BALÁZS ÁRPÁD – a szenvedélyes lokálpatrióta

Published on szerző: eloszekelyfoldHozzászólás

Barátunk és kollégánk, az Élő Székelyföld Munkacsoport oszlopos tagja sok fontos kezdeményezés ötletgazdája és kivitelezője volt az elmúlt évtizedekben. Sport- és művelődéstörténeti írásai, kötetei megkerülhetetlenek manapság az udvarhelyszékiek számára. Kiemelkedő és értékteremtő munkát végzett olimpikonjaink kultusza érdekében. Nagy sikerrel, hiszen egészséges folyamatokat gerjesztett forrásértékű publikációival. Legutóbb Egy csepp história címmel bocsátott útjára egy hasznos zsebkönyvet. Munkatársunk, Lázár Emese ezt az új kiadványt ismerteti a Hargita Népe portálján… Tovább    Continue reading “BALÁZS ÁRPÁD – a szenvedélyes lokálpatrióta” →

Férfiakat is zaklatnak időnként

Published on szerző: eloszekelyfoldHozzászólás

A zaklatások korát érjük. Vagy csak túllihegünk bizonyos dolgokat? Olykor ellenőrizhetetlen, múltból előkotort események botránkoztatják meg a médiafogyasztót, de láthatjuk, hogy nem mindig megalapozatlan rágalmak ezek a híresztelések. Azt azonban nem tudjuk, hogy tulajdonképpen mi az oka annak, hogy állami szinteken és az Európai Unió legfelsőbb, legbelsőbb boszorkánykonyháiban is erről van szó, ezeket az ügyeket vizsgálják, amikor a férfiak visszaélnek, esetleg felsőbbrendűségük tudatában cselekszenek, ha meg kívánják szerezni vágyaik “titokzatos tárgyát”. Úgy-e milyen lealacsonyító így fogalmazni?

Continue reading “Férfiakat is zaklatnak időnként” →

FRISSÍTVE! – Emléktáblát avatnak Magyari Lajos szülőházánál Székelyudvarhelyen

Published on szerző: eloszekelyfoldHozzászólás

„Van olyan föld, kinek fiává lenni/ nem kényszer, de jó, de kell,/ van olyan föld, mely értelmünknek/ nem himnuszt – parancsot énekel” – sokan ismerhetik, emlékezhetnek Magyari Lajos verssoraira, amelyek számtalan iskolai és egyéb közösségi eseményen elhangzottak a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben. Megmaradásra biztató versek, amelyekre nagy szükség van napjainkban is. A költő művei egyébként ma is népszerűek a Székelyföldön és a Kárpát-medence más vidékein. Continue reading “FRISSÍTVE! – Emléktáblát avatnak Magyari Lajos szülőházánál Székelyudvarhelyen” →

Zsongásban a 13. EMI-tábor

Published on szerző: eloszekelyfoldHozzászólás

A 13. EMI-tábor harmadik és negyedik napja is mozgalmasnak bizonyult. Pénteken, a történelmi témák mellett könnyedebb programpontokra is sor került. A tematikus sátrakban tovább folytatódtak a kézműves foglalkozások és a gyermekprogramok. A nap kiemelkedő részében a Kurultaj csapata szórakoztatta az érdeklődőket és ismertette az ősmagyar kultúra világát. Szombaton már a politika is szerepet kapott a programban. És nyilvánvaló, hogy esténként a minőségi zenéé, a szórakozásé volt a főszerep.  Continue reading “Zsongásban a 13. EMI-tábor” →

Őrzöm a hangját és a keze nyomát

Published on szerző: eloszekelyfoldHozzászólás

Sok mindent tudtam róla, de azt nem, hogy kiváló könyvkötő. Egyszer elújságoltam neki, hogy megvásároltam Nyirő József műveinek Révai-féle díszkiadását, és mondtam, hogy rájuk férne egy kis javítás. Én rendbeszedem, jött a gyors válasz, hiszen könyvkötészetet is tanult Gyulafehérváron a Majláth-gimnáziumban. Elmesélte, hogy az alsó gimnáziumi osztályokban ez kötelező volt, mert ott szakmát is kellett tanulni. Continue reading “Őrzöm a hangját és a keze nyomát” →

Saját programjaink az Udvarhely Napokon

Published on szerző: eloszekelyfoldHozzászólás

Az Élő Székelyföld Munkacsoport (ÉSZM) két könyvbemutató megszervezésével támogatja a Székely Anyaváros művelődési életét. Ez a két saját (egyéni fejlesztésű!) figyelemre érdemes esemény csatlakozik az idei Udvarhely Napok programjaihoz. Oláh-Gál Elvira újságíró-riporter (Csíkszereda) és Jakab Csaba építész (Budapest) lesz a vendégünk. Continue reading “Saját programjaink az Udvarhely Napokon” →

Pályázat a 82-es gyalogezredről

Published on szerző: eloszekelyfoldHozzászólás

Idén ünnepeljük Székelyudvarhely városának egyik kiemelkedő jelképe, a Vasszékely-szobor felállításának centenáriumát. Elődeink már a világháború vérzivataros napjaiban is kötelességüknek tartották, hogy emléket állítsanak az elesetteknek. Ebből az alkalomból hirdet középiskolásoknak szóló pályázatot az Ugron Alapítvány. Fiktív és a valós történelmi tényeket feltáró munkára hívja most az udvarhely- és csíkszéki diákokat Kápolnási Zsolt történész, a verseny szervezője és adminisztrátora. Continue reading “Pályázat a 82-es gyalogezredről” →

Kossuth székelyudvarhelyi kultuszáról

Published on szerző: eloszekelyfoldHozzászólás

Kevesen tudják azt is, hogy Székelyudvarhely díszpolgárai közé tartozik a magyar szabadságharc szellemi vezére, akit 1886-ben választott fiává a város. A Budapesten megjelenő Fővárosi Lapok szépirodalmi és társadalmi közlöny 1886 decemberében egymondatos hírben tájékoztat a városatyák döntéséről: „Székely-Udvarhely városa legutóbbi közgyűlésén Kossuth Lajost egyhangúlag díszpolgárrá választották”. Tovább

Emlékezzünk Vass Áronra

Published on szerző: eloszekelyfoldHozzászólás

Egy méltatlanul elfeledett székely szobrászt ajánlok a tisztelt olvasók figyelmébe, akit az állatszobrai tettek leginkább híressé. Vass Áron (1891-1979) nem járt művészeti iskolákba, autodidakta módon képezte magát, de még így is jelentős sikereket ért el, jóval több volt, mint népi alkotó vagy naiv művész. Az ember azt hinné, hogy a padlások már nem rejtegetnek kincseket, miközben minap a Mester egyik eddig ismeretlen munkájáról törölgette a port Csonta Ferenc csókfalvi barátom – olvassuk Balázs Árpád barátunk az alkotó emlékét idéző rövid írásában. (A szerző felvételei.) Tovább

A székelyek és a„rugdaló” – azaz a foci

Published on szerző: eloszekelyfoldHozzászólás

Molnár Lajos 1857-ben született Csíkszeredában, a budapesti tudományegyetemen jogot tanult, később a csíkszeredai adóhivatal tisztviselője, majd a budapesti adófelügyelőség munkatársa, Csík és Udvarhely vármegyék pénzügyi igazgatója. 1897-ben pedig kinevezik pénzügyigazgatónak Székelyudvarhelyre, hol életének 49. évében, 1905-ben érte váratlanul a halál. A futball és Molnár kapcsolata korán kezdődött: mindössze tizennyolc éves volt, amikor az első sportszakírók sorába emelkedett. A székely származású jogász-közgazdásznak – ahogy ma mondanánk – sokat köszönhetett a futball, az angol ifjúság által igen kedvelt csapatjáték, a „rugdaló”, amelynek az a lényege, hogy „a labda nem kézzel dobatik, de lábbal rúgatik, ami nevéből is kitűnik.” E sporttörténeti érdekességnek Balázs Árpád kollégánk járt utána. Tovább