A nagy múltra visszatekintő erdélyi középfokú oktatási intézmény, Erdély hét egykori református iskolájának egyike. Székhelye Sepsiszentgyörgy. 1859-ben alapították. Az intézmény névadója gróf hídvégi Mikó Imre, akinek alapítványa és a székelység adományai révén alakult meg az iskola 1857-59 között. A hét végén ünneplik létrejöttének 160. évfordulóját. “160 ÉVES A SZÉKELY MIKÓ KOLLÉGIUM – SEPSISZENTGYÖRGY” olvasásának folytatása
Köpeczi Bócz István (Budapest, 1919. november 11.– 1978. március 30.) Jászai Mari-díjas látványtervező, plakáttervező, grafikusművész és illusztrátor, főiskolai tanár, legendás magyar játékfilmek plakát- és látványtervezője, két évtizeden át a Madách Színház tervezője, a Nemzetközi Színpadművészeti Tárlat első díjasa (Újvidék, Novi Sad-i Triennálé, 1972.) “KÖPECZI 100 – Kiállítás a Lábasházban – SEPSISZENTGYÖRGY” olvasásának folytatása
Éppen 200 éve, 1819 november 23-án indult el Kőrösi Csoma Sándor Székelyföldről a magyarok eredetének felkutatására. Ám Csoma nem csak ezért fontos számunkra, nem csak azért, mert életének 58 éve alatt huszonegy nyelvet sajátított el, nem csak amiatt, mert a buddhista világban Bodhiszattvaként, Buddhista szentként tisztelik. Nem csak, mert a Himalája hegyei között, rendkívül nehéz körülmények között elkészítette tibeti grammatikáját és tibeti-angol szótár-, és fogalomtárát és nem is csak azért, mert nehezen leírható nehézségek közepette kivételes fizikai és szellemi képességeinek köszönhetően nyolc évig vándorolt, mire a Himalájába ért és még csak nem is csak azért, mert egy szűk cellában Kalkutta városában tizennégy éven át felbecsülhetetlen tudományos munkát végzett el, hanem azért is, mert személyében rendkívüli emberi nagyság ragyog föl. “CSOMA – Opera Cinematique mozi-koncert – SEPSISZENTGYÖRGY” olvasásának folytatása
Az Árkosi Kulturális Központban, a Bástya-házban november 9-én, 19.00 órakor tartják a jeles politikus válogatott munkáiból összeállított tárlatot. A program Kovászna Megye Tanácsa és a Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központja Sepsiszentgyörgy közös szervezésében valósul meg. Gy. Szabó Béla (1905-1937) eredetileg gépészmérnöknek tanult, felnőttként képezte tovább magát, így került a múlt század harmincas éveiben az erdélyi képzőművészeti élet élvonalára. Munkásságára külföldön is hamar felfigyeltek, hiszen témavilága – túl az erdélyi sorskérdések révén begyűrűző motívumok és a szociális érzékenység mellett – annyira univerzális, hogy bármelyik kultúrkörben, minden civilizációs szinten dekódolhatók. “Gy. Szabó Béla műveiből nyílik kiállítás” olvasásának folytatása
