A felvilágosodás nagy műveit újraolvasó, újraértelmező tanulmányokat tartalmaz a lapszám, felelevenítve a jelen életkörülményeit, szellemi konstrukcióját kimunkáló, nagy gondolkodók hagyatékát. “MODERN KLASSZIKUSOK – Megjelent a KORUNK augusztusi száma” olvasásának folytatása
A kávéházak világát villantja fel a folyóirat augusztusi lapszáma. Az eredetileg kávé fogyasztására szakosodott „vendéglátóipari egység”, amely később éttermi funkciókat is ellátott, az idők folyamán a társasági élet jelentős színterévé vált. Kosztolányi Dezső száz évvel ezelőtt egyszerűen csak kávévárosként emlegette Budapestet. Nem tévedett nagyot, hiszen aligha tehetett volna meg bárki néhány lépést anélkül, hogy ne ütközött volna egy kávéház teraszába, vagy éppen cégérébe. “Korunk – CAFÈ NOIR…” olvasásának folytatása
„Tamási Áron a szülőföldjét lélekkel énekelte csillaggá. Nagy szeretettel dédelgette, csiszolgatta annak a kistájnak az emlékeit, és sikerült olyan nyelvezettel és formával elénk tárnia, hogy ma is rácsodálkozik az olvasó erre a vidékre, és könnyen megszereti nemcsak a tájat, hanem az ott lakó embereket is” – írja a Művelődés augusztusi vezércikkében Tamási Áron születésének 120. évfordulója kapcsán Hadnagy Jolán farkaslaki művelődésszervező. “Megjelent a Művelődés augusztus száma” olvasásának folytatása
A Csíkszeredában megjelenő folyóirat immár hagyományosan évente egy-egy különszámot szentel a kortárs román irodalomnak. A szerkesztőség ezzel nagy hiányt pótol, hiszen mára a romániai magyar és a román kultúra közötti intézményes kapcsolatok jórészt megszűntek, csupán néhány alkotói és szerkesztői közösség veszi időnként a fáradságot, hogy áttekintsen a műfordítások révén a szomszédos kultúrába. “A Székelyföld „román” számáról” olvasásának folytatása
A Székelyföld legfrissebb, augusztusi számában Kántor Lajos, Markó Béla, Radnóti Sándor és Sárközi Mátyás reflexióit olvashatjuk Balla Zsófiának a júliusi számban megjelent, A vers hazája című vitaindítójáról. “Megjelent a Székelyföld augusztusi száma” olvasásának folytatása
Mennyiben kellett már életében szentnek lennie István királynak, és miként viszonyulhatott a „pogány” nemzeti múlthoz? Hol végződik a nemzeti hősök iránti tiszttelet és hol kezdődik a gyalázkodás? “A történelemről – az augusztusi Korunkban” olvasásának folytatása
