BÁNJA-E A SZÉKELY? (19.2.) – MÁSODIK RÁKÖZELÍTÉS SIMÉNFALVA KÖZSÉGRE

Ez alkalommal Kis- és Nagykedére, Medesérre, Tordátfalvára, Székelyszentmiklósra és a község központjába igyekszünk eljutni. Legalábbis ezt a hat helységet szeretnénk falukép és népi építészet szempontjából megmutatni. Helyszínbejárásaink során nem mindig sikerül szóba állnunk helyiekkel, illetve nem találjuk azt a személyt, akit kiszemeltünk, vagy jól ismerünk, esetleg tudjuk róla, hogy illetékes lenne a közügyekben tájékoztatni, de a táj minden évszakban és bármilyen időjárási körülmények közepette a „rendelkezésünkre” áll. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (19.2.) – MÁSODIK RÁKÖZELÍTÉS SIMÉNFALVA KÖZSÉGRE” olvasásának folytatása

ÜNNEPI RAJZ- ÉS ESSZÉPÁLYÁZAT – a magyar zászló és címer megünneplésére – 2021. március 16.

A zászló és a címer egy közösség, egy nemzet összetartozásának jelképei. Számunkra, magyar emberek számára különös jelentőséggel bírnak. Ennek legfőbb oka, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységes. Ennek az összetartozásnak – a Himnusz mellett – a legfontosabb jelképei a magyar zászló és a nemzeti címer. “ÜNNEPI RAJZ- ÉS ESSZÉPÁLYÁZAT – a magyar zászló és címer megünneplésére – 2021. március 16.” olvasásának folytatása

MENTORKÉPZÉS ERDÉLYI FIATALOK SZÁMÁRA

Ebben az évben Erdélyben is elindítják ezt a programot, amely a Vajdaságban már rendkívül eredményesen segítette a régió vállalkozói közösségét az elmúlt két évben. “MENTORKÉPZÉS ERDÉLYI FIATALOK SZÁMÁRA” olvasásának folytatása

ÉLET/JEL (3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – A NEGYEDIK TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN

Már a múlt esztendő nyarának kezdetén reméltük a vírus fogságából való teljes kiszabadulást. Akkor fogalmazódott meg az újrakezdés igénye néhány olyan értelmiségiben és vállalkozóban, akik ebben a helyzetben is meg kívánták osztani egymással a tapasztalataikat, és tanácskozást terveztek. “ÉLET/JEL (3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – A NEGYEDIK TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN” olvasásának folytatása

ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN

Az iskola nem csupán Ottlik Géza nagyhatású regényében, de a valós, sőt virtuális világban is mindig a határon volt, és van a jelenben is. Ez a határ nem egyenlő a perifériával, hanem olvasatunkban sokkal inkább két elválasztott területet egyszerre választ szét, és köt össze. Ottliknál például a gyermekkort a felnőtt léttel. “ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.4.) – SZENTEGYHÁZA, A FÜRDŐVÁROS

Amikor a múlt év végén bejártuk a helyi értelmiségiek által „hibrid településnek” nevezett kisváros falusi és városi részét, jól látszott, hogy a nehézipar lebontását követően megmaradt a hetvenes években kialakított „kezdetleges” és torzó jellegű központ, a tömbház-negyeddel és az egykori vasüzemmel, amely újabban több részre osztottan talált új gazdákra, és helyi vállalkozók láttak hozzá a hely revitalizációjához. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.4.) – SZENTEGYHÁZA, A FÜRDŐVÁROS” olvasásának folytatása

ÖRDÖGTŐL VALÓ?

A világhálós kereső mintegy félmillió „ötletet” dob ki mindarra, ami ‘nem ördögtől való’. Például: az átlagemberek és szakmai megnyilatkozások egyaránt jó dolognak tüntetik fel a karantént, a marketinget, a szóbeli nyelvvizsgát, a kávét, a csempefestést, a leveskockát, a nacionalizmust, az online játékokat, a virtuális „negyedik” ipari forradalmat, a hitelből vásárlást, és azt is, hogy a bírák egyszersmind közgazdászok is legyenek… “ÖRDÖGTŐL VALÓ?” olvasásának folytatása

INKVIZÍCIÓ VAGY IDEOLÓGIAGYÁR? – FRISSÍTVE!

Azt mondják, hogy az Európai Bizottság (EB) az Európai Unió (EU) döntés-előkészítő, végrehajtó, ellenőrző és képviseleti szerve. Nem választás útján jelölik ki a 27 tagot – minden tagállamból egyet-egyet –, hanem az illető országok delegálják, de ahhoz, hogy elfoglalhassák a kijelölt hivatalt, szükség van az Európai Parlament jóváhagyására. Az Európai Parlamenttel (EP) és az Európai Unió Tanácsával (ET) együtt – amely a tagországok mindenkori miniszterelnökeiből tevődik össze – az EB alkotja azt a hármas pillért, amelyen áll az EU. “INKVIZÍCIÓ VAGY IDEOLÓGIAGYÁR? – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

FÖLÖSLEGES SZAVAK – PORHINTÉS MEG A LÉNYEG KÖZÖTT

Boldog-boldogtalan a közalkalmazottak bérét osztja. Na nem szó szerint, hanem csupán szóban. Hogy milyen sokat keresnek. Hogy mennyi sok a bruttó bérük. Sokan talán egyáltalán nem szereztek tudomást még arról, hogy az úgynevezett állami fizetések, vagyis a közalkalmazotti bérek átlag 42,5 százalékát az állam visszakanyarítja saját maga zsebébe, kisebb részét jövedelmi adó, nagyobb részét társadalom- és egészségbiztosítás címen. Utóbbi összegeket „természetesen” az érintettek megkérdezése nélkül, vagyis kötelező érvénnyel. “FÖLÖSLEGES SZAVAK – PORHINTÉS MEG A LÉNYEG KÖZÖTT” olvasásának folytatása