A TÍZ ÉVES EVILÁGI

A magyar költészet napja alkalmával a Hagyományőrzési Forrásközpont partnerségben a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatallal április 11-én, vasárnap 18 órától a Városháza Szent István termében Pilinszkytől napjainkig címmel ünnepi műsort szervez az Evilági együttes fellépésével. Orbán Ferenc együttesvezetővel beszélgettünk. “A TÍZ ÉVES EVILÁGI” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD MÁRCIUS

A folyóirat 2021/3. számában verssel jelentkezik Király László, Lackfi János, Bozsik Péter, Fellinger Károly, Kántor Zsolt, Boda Edit, Cseh Katalin, Ady András, Debreceny György. Prózát publikál Oravecz Imre, Medgyesi Emese, Bartusz-Dobosi László, Nagy Dániel, Száraz Pál. Közlik továbbá Ferenczes István Farkas Árpád költőről, a lap nemrég elhunyt külső munkatársáról szóló nekrológját. “SZÉKELYFÖLD MÁRCIUS” olvasásának folytatása

AKKREDITÁLT SZAKEMBERKÉPZÉS SZÉKELYUDVARHELYEN

A Human Reform Alapítvány, szakmai partnerségben a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal, és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal együttműködve, akkreditált kulturális szakemberképzést indít Székelyudvarhelyen. Felsőfokú végzettséggel a kulturális intézményi szakreferens képzésre lehet beiratkozni, középfokú végzettséggel közösségfejlesztő facilitátori végzettséget lehet szerezni. “AKKREDITÁLT SZAKEMBERKÉPZÉS SZÉKELYUDVARHELYEN” olvasásának folytatása

ÖSSZEGZÉS AZ ÉLET/JEL (4.) TANÁCSKOZÁST KÖVETŐEN

A koronavírus-járvány több alkalommal is ellehetetlenítette, hogy megtartsuk Szentegyházán az „újraindító” beszélgetések következő állomását. Már akkor „a maga folyamatában” a Bánja-e a székely? című riportsorozatba kívántuk beilleszteni ezt kísérletet, de aztán kénytelenek voltunk más településeken vizsgálódni. Most a Nyikómentéről kanyarodtunk vissza ide, a Hargita lábához. “ÖSSZEGZÉS AZ ÉLET/JEL (4.) TANÁCSKOZÁST KÖVETŐEN” olvasásának folytatása

MEGVAN A TÍZEDIK ORSZÁG!

Írország a tizedik állam, ahol sikerült átlépni a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés támogatásához szükséges aláírások alsó küszöbét, éppen egy évvel azután, hogy a magyar országgyűlés állásfoglalásban állt az ügy mellé – közölte Izsák Balázs, a kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki jelképes üzenetnek tartja ezt az egybeesést. “MEGVAN A TÍZEDIK ORSZÁG!” olvasásának folytatása

MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN

A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt. “MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ – MEGEMLÉKEZÉS CSANÁDY GYÖRGY SÍRJÁNÁL

A székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben a Székely Himnusz költője sírjánál tartottak megemlékezést. Immár tizenegyedik esztendeje vált hagyománnyá, hogy Csanády György (1895-1952) születése napján szerveznek emlékünnepséget a székely anyaváros vezetői és civil szervezeteinek képviselői és magánszemélyek. “SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ – MEGEMLÉKEZÉS CSANÁDY GYÖRGY SÍRJÁNÁL” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – KIADVÁNY KÉSZÜL AZ ANYAVÁROS KÉPESLAPOKON TÖRTÉNT ÁBRÁZOLÁSAIBÓL

A Székelyudvarhely kulturális életét tematizáló KÖNYV ÉVE motivációként szolgál a város múltjának egy szegmensét bemutató reprezentatív könyv megjelentetésére. A tervezett minőségi kivitelezésű katalógus a 19. század végén, valamint a 20. század első felében Székelyudvarhelyről kiadott és forgalomba helyezett képeslapok esztétikus ábrázolásai révén mutatja be a város történetét, építészeti és társadalmi életének változását. “SZÉKELYUDVARHELY – KIADVÁNY KÉSZÜL AZ ANYAVÁROS KÉPESLAPOKON TÖRTÉNT ÁBRÁZOLÁSAIBÓL” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (19.2.) – MÁSODIK RÁKÖZELÍTÉS SIMÉNFALVA KÖZSÉGRE

Ez alkalommal Kis- és Nagykedére, Medesérre, Tordátfalvára, Székelyszentmiklósra és a község központjába igyekszünk eljutni. Legalábbis ezt a hat helységet szeretnénk falukép és népi építészet szempontjából megmutatni. Helyszínbejárásaink során nem mindig sikerül szóba állnunk helyiekkel, illetve nem találjuk azt a személyt, akit kiszemeltünk, vagy jól ismerünk, esetleg tudjuk róla, hogy illetékes lenne a közügyekben tájékoztatni, de a táj minden évszakban és bármilyen időjárási körülmények közepette a „rendelkezésünkre” áll. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (19.2.) – MÁSODIK RÁKÖZELÍTÉS SIMÉNFALVA KÖZSÉGRE” olvasásának folytatása

ÜNNEPI RAJZ- ÉS ESSZÉPÁLYÁZAT – a magyar zászló és címer megünneplésére – 2021. március 16.

A zászló és a címer egy közösség, egy nemzet összetartozásának jelképei. Számunkra, magyar emberek számára különös jelentőséggel bírnak. Ennek legfőbb oka, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységes. Ennek az összetartozásnak – a Himnusz mellett – a legfontosabb jelképei a magyar zászló és a nemzeti címer. “ÜNNEPI RAJZ- ÉS ESSZÉPÁLYÁZAT – a magyar zászló és címer megünneplésére – 2021. március 16.” olvasásának folytatása