SZÉKELYUDVARHELY – Kemény mezőny alakult ki a 7. SICULUS fesztiválon

Tizenöt zenekar bemutatkozásával, előadásokkal, könyvbemutatóval, slam-produkcióval és négy koncerttel, archív felvételekből és a tavalyi fesztiválon készült felvételekből álló fotókiállítással, gyermekprogramokkal zajlott szeptember 6-8. között a 7. SICULUS fesztivál Székelyudvarhelyen a fesztiválhoz hangolt Márton Áron téren. A zenei versenyre benevező zenekarok nagy száma azt mutatja ma is hiánypótló és fontos egy nyilvános fórum, amely a külföldi rendezvényekre kényszerült zenészeink, énekeseink számára itthon teremti meg a bemutatkozás és az elismerés lehetőségét. “SZÉKELYUDVARHELY – Kemény mezőny alakult ki a 7. SICULUS fesztiválon” olvasásának folytatása

ÉNLAKA KONFERENCIÁK VII. – Hagyomány, változatosság és változás a székely nyelvjárásban

Pénteken és szombaton – szeptember 13-14-én – tartják a következő tematikus konferenciát az énlaki művelődési házban, ezúttal a székely nyelvjárás képezi az előadások gerincét. A székely az a magyar nyelvjárási régió, amely keleti peremként a történelemben és a legújabb korban is megőrizte területi kiterjedtségét és sajátos karakterét. Funkcionális teljességével alapja és kifejezője volt mind a hagyományos népi kultúrának, mind a magasabb műveltségnek, s az irodalomnak. Alapja és kifejezője ma is a székely identitásnak. “ÉNLAKA KONFERENCIÁK VII. – Hagyomány, változatosság és változás a székely nyelvjárásban” olvasásának folytatása

OKLÁND – Utak és lehetőségek? – BÁNJA-E A SZÉKELY? (6.1.)

A község három faluja Homoródújfalu, Oklánd és Homoródkarácsonyfalva tulajdonképpen az utóbbi években került ki abból az elzártságból, amelyben a rossz utak tartották. Bár korábban is műút haladt át a község központján, s a két beosztott falu is alig 1-2 kilométernyire található a 131-es jelű megyei úttól – ez vezet át Erdővidék felé –, mégis gyakran esett szó a hátrányos helyzetről, amely a visszaesést okozza. “OKLÁND – Utak és lehetőségek? – BÁNJA-E A SZÉKELY? (6.1.)” olvasásának folytatása

Szerencsés találkozások, ünnep, együttlét – FALUNAPOK ÉS BARLANGFESZTIVÁL – HOMORÓDALMÁS

Pénteken, augusztus 30-án hajnalig tartó utcabált tartottak a Szabó Gyula Kultúrotthon kertjében, szombaton pedig egész nap programokkal szórakoztatták a helyieket és a vendégeket az almási és a máshonnan érkezett előadók. Délelőtt 9 órától fújta a zenés toborzót a rezesbanda, majd istentiszteletre gyűltek össze a helyiek és a testvértelepülésekről érkezett vendégek. Nagy László, Marosvásárhely Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze, homoródalmási gyökerű emberként közelített rá beszédében az ünnepi hangulatra és a jelen problémáira. A vasárnap pedig a Barlangfesztiválé volt, hátramenéssel Karácsony-gátjához… “Szerencsés találkozások, ünnep, együttlét – FALUNAPOK ÉS BARLANGFESZTIVÁL – HOMORÓDALMÁS” olvasásának folytatása

ABÁSFALVI FALUNAPOK – Másodszor

Úgy tűnik, hogy megfogant ebben a jobb időket is megért Nagy-Homoród-menti kis faluban a falunap jellegű találkozók hagyománya. Egy helyi civil csoport és a közbirtokosság kezdeményezte a múlt évben ezt a rendezvénysorozatot, amely már akkor is igen gazdag és sokoldalú kínálattal szólította meg a helyieket, az elszármazottakat és az érdeklődőket. Idén is két naposra tervezték az ünnepségsorozatot. “ABÁSFALVI FALUNAPOK – Másodszor” olvasásának folytatása

HOMORÓDALMÁS – Falunapok és Barlangfesztivál – FRISSÍTVE!

Idén is háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelnek Homoródalmáson augusztus 30. és szeptember 1. között, tartalmas hétvégi kínálattal szolgálva a helyieket és a vendégeket. Ezen a hétvégén a Kis-Homoród menti községben minden korosztály találhat igényeinek  megfelelő minőségi programot. “HOMORÓDALMÁS – Falunapok és Barlangfesztivál – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

ÚZ-VÖLGYE – Bíznunk kell a holnapban

Mintegy ötezren válaszoltak a csíkszentmártoniak hívó szavára és vettek részt az 1944. augusztus 26-i szovjet betörés 75. évfordulóján az Úzvölgyében tartott ökumenikus megemlékezésen. A szentmise szónoka, Böjte Csaba Ferences szerzetes a reményre és a románság bennünket elfogadó rétegéhez való közeledésre hegyezte ki beszédét. Mint mondta: bíznunk kell a holnapban! “ÚZ-VÖLGYE – Bíznunk kell a holnapban” olvasásának folytatása

LÉTEZIK-E KÖZÖS ÚT? – Úz-völgyén innen, s túl

A többség bizonyos hatalmi ágazataiban tevékenykedő elkötelezett nacionalisták folyamatos árokásási próbálkozásai oda vezettek, hogy soha nem látott mélypontra süllyedt az eddig sem túl baráti magyar–román viszony. Az állami intézmények – holott a törvények egyértelműen nekünk adnának igazat – folyamatosan szemet hunynak, bizonytalankodnak vagy épp az ellenkezőjét teszik annak, ami normális esetben elvárható lenne tőlük. “LÉTEZIK-E KÖZÖS ÚT? – Úz-völgyén innen, s túl” olvasásának folytatása

OROSZHEGY – Lelki táplálkozás Nagyboldogasszony napján

Kétségtelen, hogy a Szűzanya mennybemenetele az egyik legjelentősebb búcsúünnep a Kárpát-medencében. Magyarország Mária oltalmába való ajánlásának emléknapja is (1038), amely külön ünnepet később XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára (1896). A Nagyasszony, a Nagyboldogasszony tiszteletének igénye azonban talán még ennél is régebbi. Úgy érezzük, hogy ősi, hogy mélyen magyar. Ezen a napon van tizenöt templom és kápolna búcsúnapja a Gyulafehérvári Főegyházmegyében. “OROSZHEGY – Lelki táplálkozás Nagyboldogasszony napján” olvasásának folytatása

MAROSVÉCS – Tragikus helikoni sorsokról

Augusztus 9 és 10-én, pénteken és szombaton tartották a helikoni írók leszármazottai találkozóját. A rendezvénynek, amelyet a Helikon-Kemény János Alapítvány szervezett idén is, a Kemény-kastély adott otthont. Ez alkalommal a kiemelt témát a helikoni írótársadalom mártírjainak sorsa, életútja képezte. “MAROSVÉCS – Tragikus helikoni sorsokról” olvasásának folytatása