BUDAPEST – Együtt az úton magyarok és románok – Konferencia az együttélésről

A Charta XXI Egyesület a szlovák-magyar (2016) és a ruszin-magyar (2018) konferencia után 2019-ben a román-magyar kapcsolatokról rendez konferenciát Budapesten, március 23-án, szombaton. A cél nem a történelmi sebek felszakítása, és nem a jelenleg is meglévő, vagy a növekvő sérelmek eltagadása. Continue reading “BUDAPEST – Együtt az úton magyarok és románok – Konferencia az együttélésről”

BUDAPEST – Kossuth-díjjal tüntették ki Ferenczes Istvánt

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat adományozott Ferenczes István József Attila- és Babérkoszorú díjas, Csíkszeredában élő erdélyi magyar költőnek. Művészetéért 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 2005-ben megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot, 2015-ben pedig a Magyarország Babérkoszorúja díjat. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Continue reading “BUDAPEST – Kossuth-díjjal tüntették ki Ferenczes Istvánt”

ZÁSZLÓKERESŐ SZEMÜVEGEKRŐL – A magyarok határtalan együvé tartozásának ünnepén

Mert nagy ez az ünnep. Fontos alkalma az összetartozás és a virtuális egyesülés kifejezésének. Március 15-e azonban a mi országunkban a zászlókereső szemüvegek napja is… P. Buzogány Árpád publicisztikája március idusának egy másik vetületét vizsgálja. Ezt még nem tudja mindenki – írja kollégánk – , csak az, aki figyelemmel követte, hogy például a Küküllő-parti városban az elmúlt években milyen sok idegen fotográfus dokumentálta a megemlékező ünnepséget, magyarán milyen magas azoknak az idegeneknek a száma, akik az év más napjain nem, de aznap még a szél libbentette verébfarkat is lefényképezik, a tömeget pedig filmezik… Continue reading “ZÁSZLÓKERESŐ SZEMÜVEGEKRŐL – A magyarok határtalan együvé tartozásának ünnepén”

Március idusa a székely anyavárosban

Kedvezett az időjárás is, Székelyudvarhely történelmi városközpontjában, a Márton Áron téren a kiemelt városi rendezvény 11 óra 30 perckor kezdődött a Vasszékely megkoszorúzásával, majd pontban délkor huszárfelvonulással, beszédekkel és kulturális műsorral folytatódott az ünneplés. A tér felső részében kialakított színpad előtti téren, a belvárosi református templom körül, illetve a kollégium udvarán mintegy ötezer fős tömeg sereglett össze. Continue reading “Március idusa a székely anyavárosban”

NAP, HOLD, KÉK, ARANY ÉS EZÜST

Jelképeink. Egy ideje azt valljuk, hogy ezek alkotják a székelység szimbólumait a zászlónkon. És odabent a lelkekben. Írjuk le itt, még egyszer, nehogy valakik betiltsák. A mai székely zászló Székely Mózes 1601-ből ismert névjeles hadi lobogója alapján égszínkék mezőben arany csíkkal készül, a székely ősi szimbólumokkal, felül a Nap aranyszínű stilizált változatával, és lent az ezüst Holddal díszítve. A nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc székely szék – Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Bardóc-Miklósvárszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék – egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének és bizakodásának a szimbóluma. Continue reading “NAP, HOLD, KÉK, ARANY ÉS EZÜST”

SZKA – Felhívás kalákára

A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Városi Kaláka programja az elmúlt tíz év alatt számos teret alakított szebbé, tett élhetőbbé a közösség részvételével. 2019-ben ez a program az udvarhelyi óvodák felé nyit. Az alapítvány célja, hogy átalakítson, szebbé tegyen egy óvodaudvart…  Continue reading “SZKA – Felhívás kalákára”

FRISSÍTVE! – Székely Szabadság Napja – BUDAPEST-MAROSVÁSÁRHELY

Vagy mégsem? A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleménye szerint Sergiu Papuc alpolgármester azon kijelentése után, miszerint „nem csinálunk úgynevezett Székelyföldet a November 7 lakónegyedből” Claudiu Maior, a polgármester tanácsadója utasítást adott arra, hogy a Székely Vértanúk felújított emlékműve körül frissen kirakott székely jelképet, a nyolcágú csillagot, és a közelben levő forrásnál kitűzött, szimbólumokat és kétnyelvű feliratot tartalmazó táblát is távolítsák el. Continue reading “FRISSÍTVE! – Székely Szabadság Napja – BUDAPEST-MAROSVÁSÁRHELY”

MAGYAR TÖRTÉNELMI CSATÁK

A folyóirat márciusi számának fő tematikáját a magyar történelem – akárcsak a legtöbb európai nép és állam története – győztes és vesztett csatáinak és háborúinak sorozata képezi. A „probléma” az események időbeli megoszlásával van. A 15. század végéig az ország több győztes, mint vesztes háborút vívott, hol az állam területének védelmében, hol dinasztikus célokért, új területek meghódításáért. A 16. század elején azonban megfordult ez a helyzet. A magyar állam a korszak legnagyobb katonai hatalmával, az Oszmán Birodalommal került szembe, s az egyenlőtlen küzdelemben vereséget szenvedett, elveszítette függetlenségét, hogy – az 1848–1849-es „közjátékot” leszámítva – csak az I. világháborúban elszenvedett vereséget követően, mintegy „büntetésként” kapja azt vissza. Continue reading “MAGYAR TÖRTÉNELMI CSATÁK”

IV. A HAGYOMÁNYOS SZÉKELYFÖLDI NÉPI ÉPÍTÉSZET ESÉLYEI A 21. SZÁZADBAN

Az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport az idei első nagyobb szakmai találkozót ismét Zeteváralján tartja. A szervezők jelen pillanatban – opcionálisan – két dátumot lebegtetnek: 2019. április 26-27., illetve május 3-4.  Az első napon előadások hangzanak el, a másodikon pedig szakmai kirándulást szervezünk. Hamarosan körleveleket küldünk partnereinknek, de addig is várjuk a jelentkezéseket, hogy válasszuk ki a többségnek leginkább megfelelő időpontot a kettő közül. Continue reading “IV. A HAGYOMÁNYOS SZÉKELYFÖLDI NÉPI ÉPÍTÉSZET ESÉLYEI A 21. SZÁZADBAN”

ÉNLAKA KONFERENCIÁK VII.

A Pro Énlaka Alapítvány, a Pécsi Tudományegyetem Régészet Tanszéke, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (Budapest), az Erdélyi Múzeum-Egyesület (Kolozsvár)
Hagyomány, változatosság és változás a székely nyelvjárásban címmel szervezi meg idei konferenciáját az énlaki Művelődési Házban 2019. szeptember 13-14-én. Continue reading “ÉNLAKA KONFERENCIÁK VII.”