MIT TUDUNK A SZÉKELY NÉPZENÉRŐL?

Mit tudunk a székely népzenéről? Ez a hiánypótló kötet* több kérdéskörét tárgyalja a székelyföldi úgynevezett parasztzene múltjának és jelenének: a régió zenei folklórszempontú bemutatása mellett a gyűjtők személye és gyűjteményeik, a tánctörténet, a népének-repertoár alakulása vagy a nemzeti kultúrába való beépülés is megjelenik a tanulmányokban. A kötet az ötödik alkalommal megrendezett Énlaka konferencia-előadásainak írott változatait tartalmazza, DVD-mellékletén pedig több mint 500 hangzó példa hallgatható meg. “MIT TUDUNK A SZÉKELY NÉPZENÉRŐL?” olvasásának folytatása

VASS ALBERT EMLÉKÉV – Záróünnepség a Duna Palotában – BUDAPEST

Amint arról a korábbiakban többször beszámoltunk, a Panoráma Világklub Wass Albert fiainak támogatásával 2018-ban Wass Albert Emlékévet tartott az író születésének 110. és halálának 20. évfordulója tiszteletére. Ennek során irodalmi előadásokat, konferenciákat, felolvasóesteket, emléktúrákat rendeztek, kezdeményezték emlékhelyek, köztéri alkotások, szobrok létrehozását, megjelentették az író szellemi hagyatékát feldolgozó Örökségkönyvet. A Panoráma Világklub 2019. február 24-én tartotta az Emlékév záróünnepségét Budapesten, a Duna Palotában… “VASS ALBERT EMLÉKÉV – Záróünnepség a Duna Palotában – BUDAPEST” olvasásának folytatása

Vándorforrás és ragaszkodás – SZÉKI SOÓS JÁNOS novelláiról

Egyáltalán nem véletlen, és nem holmi egyszerű cifraság, hogy választott írói nevével is megjelöli származási helyét az író, eleve predesztinálva magát arra, hogy mely irányba kell haladnia. Mondhatni tudatosan, de engedve a vonzásnak, hagyva, hogy a szikes, dimbes-dombos, szerény, gyengén termő, de annál gazdagabb múlttal és megannyi szellemi kinccsel, szorgos emberekkel és mindenek dacára jó kedvvel is bőven megáldott hely magához vonzza és környezetében tartsa, amikor ír. “Vándorforrás és ragaszkodás – SZÉKI SOÓS JÁNOS novelláiról” olvasásának folytatása

OROSZHEGY – Gyarapodó népesség, biztos jövőkép

Legalább másfél évtizede annak, hogy Oroszhegy községben növekedőben a lélekszám. A fiatal családalapítók odahaza képzelik el a jövőjüket, építkeznek, igyekeznek helyben munkahelyet, megélhetést szerezni maguknak, s ha többeknek bizonyos időszakokra el is kell menniük az ország más vidékeire vagy külföldre dolgozni, a szerzett pénz az itteni bennvalókban hasznosul. “OROSZHEGY – Gyarapodó népesség, biztos jövőkép” olvasásának folytatása

FARKASLAKA – Összhangban a fejlesztések

Majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt – a múlt év január 4-én – beszélgettünk Kovács Lehellel, Farkaslaka polgármesterével a 2018-as tervekről. Aznap éppen a Mária Úttal kapcsolatos fejlesztésekről is szó esett, lelkes civilekkel és megyei tisztségviselőkkel tanácskoztunk, hogy miként lehetne az utolsó 100 kilométeren gyalogos-, kerékpáros- és lovas-zarándokokat úgy idevonzani, hogy Szovátáról, illetve Parajdról indulva – Atyha, Etéd, Énlaka, Váralja, Kecset és Kisfalud érintésével – haladjanak Oroszhegy iránt Csíksomlyóra. “FARKASLAKA – Összhangban a fejlesztések” olvasásának folytatása

ILYEN VOLT 2018

Az elmúlt évben is igyekeztünk helytállni, írni, tudósítani, eljutni fontosnak tartott helyszínekre, illetve beszámolni bizonyos jelenségekről. Publicisztikáinkban véleményünket fogalmaztuk meg. Időnként pedig mi magunk kezdeményeztünk eseményeket, amelyekre szívesen vártuk barátainkat és olvasóinkat. Mivel szerényebbek voltak az erőforrásaink, mint 2017-ben, valamivel kevesebbet terepeztünk. “ILYEN VOLT 2018” olvasásának folytatása

ATYAFISÁG, NEMZET, ANYANYELV – Tamási Áront idézve

Ilyenkor év végén az ember összegez, igyekszik mérleget készíteni. A számvetés idején azonban nemcsak a pozitívum mutatkozik, nem csak az idő hozadéka jelentkezik a sorban, hanem minden, amit hordalékként magával vitt a sodrás, s azt összetörve, felőrölve egy másik helyszínen találnánk meg, ahol egyszer beépülhet egy másfajta szerveződés szövetébe. Talán… “ATYAFISÁG, NEMZET, ANYANYELV – Tamási Áront idézve” olvasásának folytatása

KARÁCSONYT VEGYENEK!

Úgy adódott, hogy az utóbbi napokban több olyan helyszínen is megfordultam – vásári környezetben –, ahol élelmes, vagy éppenséggel kevésbé életrevaló, ám valamiképp odasodródott árusok is azzal foglalatoskodtak, hogy értékesítsék az önmaguk vagy a hozzájuk köthető munkatársak, rokonok szezonális termékeit. Kárpát-medence szerte, meg egyebütt is igen erős ilyenkor a vásárlási láz. Mi most azonban maradjunk a magunk házai táján. Beszéljünk a magyar és a székely karácsonyról. “KARÁCSONYT VEGYENEK!” olvasásának folytatása

SZÁZ ÉV MÚLTÁN – Vannak-e még elvárásaink?

Az 1918-as Gyulafehérvári Határozat iránt. Nyilván. Lehetnek még ide vonatkozóan bizonyos reményeink és igényeink, hiszen ez volt, és a mai napig is ez az egyetlen viszonylag korrekt módon megszövegezett dokumentum, amely a románok térfeléről érkezett hozzánk az elmúlt és a most frissen kikerekedett évszázadban. Átvizsgálva a kapcsolódó múltbeli jelenségeket, ráközelítünk a jelenre, és próbálunk valamiféle következtetéseket is levonni, amelyek a jövőben bekövetkező cselekedeteinket irányíthatnák. Esetleg. “SZÁZ ÉV MÚLTÁN – Vannak-e még elvárásaink?” olvasásának folytatása

ADVENT ÉS A HAMIS PRÓFÉTÁK – Sebestyén Péter írása

Talán nem is baj, ha most úgy néznek a keresztényekre, mint akik maradiak, megszeppenve elhallgatnak a hangoskodók mellett, de hűséggel kitartanak Mesterük oldalán, mert a szeretet búvópatakként helyet készít az Istennek. Csapást vág az információk, a pénz-piac-hatalom-fogyasztás dzsungeltörvényében, és években, trendekben nem mérhetően messze előtte jár a „tömegnek”, hogy a hit fáklyájával bevilágítsa az utat. “ADVENT ÉS A HAMIS PRÓFÉTÁK – Sebestyén Péter írása” olvasásának folytatása