Rendezetlen iszonyok

Huszonnyolc év nem volt elegendő arra, hogy a hivatal kiálljon a saját kapujába és a térre, s üdvözölje az ünnepünket, az elöljáróinkat, anyaországi barátainkat. Jobb a megosztó és megalázó távolságtartás, a törvény erejének fitogtatása, az értelmetlen kardcsörtetés. Huszonnyolc év alatt még nem jutottunk el arra a szintre, hogy a részünkről nyilvánvaló gesztusok hatására, s csak úgy, kialakuljon a rendje a protokollnak. “Rendezetlen iszonyok” olvasásának folytatása

Körbejárva a románok 1918-as egyesülését

A román egyesülés kiteljesedésének, Nagy-Románia létrejöttének százéves évfordulója alkalmából Lucian Boia előbb rákérdez arra, hogy valóban egyesültek-e a románok, aztán ráközelít a Kelet- és Kelet-Közép-Európában, illetve a Balkánon élő népekre és nemzetiségekre, a határokra, a kisebbségekre. Konklúzió gyanánt – a záró-dolgozatban – egymás mellé, pontosabban egymással szembe helyezi 1918. december 1-jét és 1920. június 4-ét – a románok örömünnepét a kinyilvánított egyesülési szándék alkalmával Gyulafehérváron és a magyar nemzet gyászát, amely aztán, a trianoni döntés által és a “békecsináló” nagyhatalmak megbízottai jóvoltából elveszítette területei kétharmadát (202.870 négyzetkilométert), meg magyar ajkú népessége egyharmadát (3,323 millió lelket)… Tovább

Könyv a román egyesülésről

A kötet szerzője történész, egyike azoknak a román értelmiségieknek, akik képesek másképp szemlélni a történelmi folyamatokat, mint a többség. Mítosz nélkül fogalmazza meg véleményét. Több évtizedes munkássága során sikerült meghonosítania egy újfajta történetírást, amely felhagy a ködösítéssel és a korlátolt nacionalizmusnak való alárendeltséggel. Az általa megfogalmazottakra sokan figyelnek idehaza és külföldön egyaránt. Bestsellernek számító munkáiban nem óvakodik a kényes kérdésektől. Provokál, felhívja a figyelmet a lelkiismeretes hozzáállás fontosságára. “Könyv a román egyesülésről” olvasásának folytatása