SEPSISZENTGYÖRGY – Háromszéki honleányok emlékezete és Gábor Áron relikviák

A Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi irodája az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervez programokat a Székelyföldi Szablyavívó Iskola és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa közreműködésével 2019. március 13-án, szerdán. A rendezvényeket szíves figyelmükbe ajánljuk. “SEPSISZENTGYÖRGY – Háromszéki honleányok emlékezete és Gábor Áron relikviák” olvasásának folytatása

Magyar nemzeti színek a Székelyföldön 1848-1849-ben

Az ünnepre való hangolódás folyamatában Székelyudvarhelyen, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnál Mihály János történész, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa tart vetítéssel egybekötött előadást március 14-én, délelőtt 9.30 órától, a Magyar nemzeti színek a Székelyföldön 1848-1849-ben címmel a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola 5-6. osztályos tanulói számára. “Magyar nemzeti színek a Székelyföldön 1848-1849-ben” olvasásának folytatása

MIKOR AZ ISTEN ALSZIK – Erdélyi vérengzések 1848-1849

A kolozsvári országgyűlésen 1848 májusában kimondták Erdély unióját Magyarországgal. Az osztrákok rögtön barátsággal fordultak az addig semmibe vett románok felé. Azt a román követelést elutasították ugyan, hogy a belső határokat az etnikai jellemzők alapján húzzák meg, támogatták viszont az erdélyi román közigazgatási szervezetek létrejöttét, mert ezzel alááshatták a magyar kormány célkitűzéseit. A román és a szász nemzetőrség felfegyverzéséhez is hozzájárultak. “MIKOR AZ ISTEN ALSZIK – Erdélyi vérengzések 1848-1849” olvasásának folytatása

Az aradi vértanúkra és Batthyány Lajosra emlékezünk

Arad a magyar Golgota, ahogy Kossuth Lajos is nevezte. A köztudat tizenhárom főrangú tisztet tart nyilván, akiket 1849. október 6-án végeztek ki a Maros partján. Tizenkét tábornok és egy ezredes, akik az osztrák császári hadseregből álltak át a magyar forradalom oldalára, de mindenképp hozzájuk kell számítani másik három aradi kivégzett áldozatot – Ormai Norbert ezredest, Ludwig Hauk őrnagyot és Kazinczy Lajos ezredest, s így a közhiedelemmel ellentétben tulajdonképpen tizenhatan vannak – , valamint Batthyány Lajost, akit Pesten végeztek ki ugyanezen a napon. “Az aradi vértanúkra és Batthyány Lajosra emlékezünk” olvasásának folytatása

Mezei József emlékezete

A Csíki Székely Múzeumban fényképész-állománykezelőként dolgozó Nagy Gyöngyvér tulajdonában van egy kötet, amelyet egy Mezei József nevű költő dedikált testvérének, Mezei Máriának. Mezei Mária Nagy Gyöngyvér üknagyanyja volt. Az eléggé hányatott sorsú család az utóbbi másfél évszázadban több helyen is élt, a féltve őrzött tárgyak nagyobb része odaveszett, de ez a kötet valahogy mindig megmaradt. A verseket olvasva könnyen kiderül, hogy a költői én mögött tulajdonképpen egy festő rejtőzik. Az ükunoka nem hagyta abba a kutatást, és az eredmény pedig immár egy kötetben található, amelyet Muhi Sándor képzőművész-művészettörténésszel jegyeznek. Ezt a könyvet méltatja Sebestyén Péter. Tovább