MENTORKÉPZÉS ERDÉLYI FIATALOK SZÁMÁRA

Ebben az évben Erdélyben is elindítják ezt a programot, amely a Vajdaságban már rendkívül eredményesen segítette a régió vállalkozói közösségét az elmúlt két évben. “MENTORKÉPZÉS ERDÉLYI FIATALOK SZÁMÁRA” olvasásának folytatása

ÉLET/JEL (3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – A NEGYEDIK TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN

Már a múlt esztendő nyarának kezdetén reméltük a vírus fogságából való teljes kiszabadulást. Akkor fogalmazódott meg az újrakezdés igénye néhány olyan értelmiségiben és vállalkozóban, akik ebben a helyzetben is meg kívánták osztani egymással a tapasztalataikat, és tanácskozást terveztek. “ÉLET/JEL (3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – A NEGYEDIK TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN” olvasásának folytatása

ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN

Az iskola nem csupán Ottlik Géza nagyhatású regényében, de a valós, sőt virtuális világban is mindig a határon volt, és van a jelenben is. Ez a határ nem egyenlő a perifériával, hanem olvasatunkban sokkal inkább két elválasztott területet egyszerre választ szét, és köt össze. Ottliknál például a gyermekkort a felnőtt léttel. “ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.4.) – SZENTEGYHÁZA, A FÜRDŐVÁROS

Amikor a múlt év végén bejártuk a helyi értelmiségiek által „hibrid településnek” nevezett kisváros falusi és városi részét, jól látszott, hogy a nehézipar lebontását követően megmaradt a hetvenes években kialakított „kezdetleges” és torzó jellegű központ, a tömbház-negyeddel és az egykori vasüzemmel, amely újabban több részre osztottan talált új gazdákra, és helyi vállalkozók láttak hozzá a hely revitalizációjához. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.4.) – SZENTEGYHÁZA, A FÜRDŐVÁROS” olvasásának folytatása

ÖRDÖGTŐL VALÓ?

A világhálós kereső mintegy félmillió „ötletet” dob ki mindarra, ami ‘nem ördögtől való’. Például: az átlagemberek és szakmai megnyilatkozások egyaránt jó dolognak tüntetik fel a karantént, a marketinget, a szóbeli nyelvvizsgát, a kávét, a csempefestést, a leveskockát, a nacionalizmust, az online játékokat, a virtuális „negyedik” ipari forradalmat, a hitelből vásárlást, és azt is, hogy a bírák egyszersmind közgazdászok is legyenek… “ÖRDÖGTŐL VALÓ?” olvasásának folytatása

SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ

Székelyföld abban a különleges helyzetben van, hogy nem önálló ország, még önrendelkezéssel sem bír, de két himnusza is van. Az egyiket, az ’Óh én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem’ kezdetűt, még magyar értelmiségi körökben is „ősi” székely himnuszként emlegetik és 14. századinak vélik. Az „új” Székely Himnusz az igazságtalan trianoni döntés után, 1921-es, illetve az 1922-es évben született.  “SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ” olvasásának folytatása

ÜZLETI TITOK

Friss hír – a Kossuth Rádió Reggeli Krónikájában hallottam 2021. január 27- én – , hogy az EB ülésén a minap az Európai Gyógyszerügynökség igazgatója bejelentette, hogy a harmadik nagy oltásanyag-készítő cég is jelezte, nem fogy annyit leszállítani a AstraZeneca-vakcinából az unió országaiba, mint amennyit azelőtt megegyeztek. És Svédország sem fizet addig, amíg ki nem derül valójában 5 vagy 6 adag oltás van-e a Pfizer-Biontech ampullájában.

“ÜZLETI TITOK” olvasásának folytatása

INKVIZÍCIÓ VAGY IDEOLÓGIAGYÁR? – FRISSÍTVE!

Azt mondják, hogy az Európai Bizottság (EB) az Európai Unió (EU) döntés-előkészítő, végrehajtó, ellenőrző és képviseleti szerve. Nem választás útján jelölik ki a 27 tagot – minden tagállamból egyet-egyet –, hanem az illető országok delegálják, de ahhoz, hogy elfoglalhassák a kijelölt hivatalt, szükség van az Európai Parlament jóváhagyására. Az Európai Parlamenttel (EP) és az Európai Unió Tanácsával (ET) együtt – amely a tagországok mindenkori miniszterelnökeiből tevődik össze – az EB alkotja azt a hármas pillért, amelyen áll az EU. “INKVIZÍCIÓ VAGY IDEOLÓGIAGYÁR? – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

FÖLÖSLEGES SZAVAK – PORHINTÉS MEG A LÉNYEG KÖZÖTT

Boldog-boldogtalan a közalkalmazottak bérét osztja. Na nem szó szerint, hanem csupán szóban. Hogy milyen sokat keresnek. Hogy mennyi sok a bruttó bérük. Sokan talán egyáltalán nem szereztek tudomást még arról, hogy az úgynevezett állami fizetések, vagyis a közalkalmazotti bérek átlag 42,5 százalékát az állam visszakanyarítja saját maga zsebébe, kisebb részét jövedelmi adó, nagyobb részét társadalom- és egészségbiztosítás címen. Utóbbi összegeket „természetesen” az érintettek megkérdezése nélkül, vagyis kötelező érvénnyel. “FÖLÖSLEGES SZAVAK – PORHINTÉS MEG A LÉNYEG KÖZÖTT” olvasásának folytatása