SZÉKELYFÖLD JANUÁR

A folyóirat 2022/1. számában verssel jelentkezik Bartha György, B. Tomos Hajnal, Cseh Katalin, Király Farkas, Király Zoltán, Lakatos-Fleisz Katalin, Rusu Szidónia, Vida Kamilla. Prózát publikál Darvasi László, Káli István, Patak Márta, Száraz Miklós György, Sztasko Richard, Vida Krisztina. “SZÉKELYFÖLD JANUÁR” olvasásának folytatása

„56 KÉP 56-RÓL”

A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület valamint a Reménység Háza szervezésében a Magyar Kultúra Napja alkalmából első ízben láthatják az érdeklődők Brassóban, a Magyar Távirati Iroda (MTI) „56 kép 56-ról” című dokumentumfotó válogatását, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emblematikus képanyagából.

“„56 KÉP 56-RÓL”” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELMÉRŐL, TÖRTÉNÉSZEK ÚJ NEMZEDÉKÉRŐL

A 2016-ban megjelent háromkötetes, több mint 2000 oldalas Székelyföld története egy 1872-ben született, számtalanszor és sokféle okokból elakadt terv késői megvalósításának is tekinthető. Az a történészgeneráció, amely – néhány fiatalabb kollégával is kiegészülve – ennek a munkának a gerincét megalkotta, tovább végezte kutató munkáját. “SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELMÉRŐL, TÖRTÉNÉSZEK ÚJ NEMZEDÉKÉRŐL” olvasásának folytatása

BÁLINT ANDRÁS-DÍJ 2021. – LAUDÁCIÓK

Amint arról hírt adtunk, ebben az évben Magyari Tekla független televíziós újságíró, szerkesztő, Boér Károly zenei szerkesztő és Sármási-Bocskai János szerkesztő-riporter – mindkét ünnepelt a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa – részesült elismerésben. A díjakat 2021. december 11-én, a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Házban tartott ünnepségen vehették át. “BÁLINT ANDRÁS-DÍJ 2021. – LAUDÁCIÓK” olvasásának folytatása

SEMJÉN ZSOLT – A JÓZAN ÉSZ ELLENFORRADALMA

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Vladimír Palko volt szlovák belügyminiszter „Jönnek az oroszlánok – Miért tart Európa és Amerika egy új zsarnokság felé?” című, a keresztényellenességről és Európa értékvesztéséről szóló kötete magyar kiadásának bemutatóján hangsúlyozta: az európai progresszió vezetői nem képesek elfogadni, hogy a keresztények nem elnyomók, hanem elnyomottak.

“SEMJÉN ZSOLT – A JÓZAN ÉSZ ELLENFORRADALMA” olvasásának folytatása

KÖTŐRÚD ÉS RUBIK-KOCKA

Nem holmi könnyed olvasmányt tart majd kezében az Olvasó, ha ez a regény könyv formájában is testet ölt. A szerző, Simó Márton – mintha szakadatlanul egy hatalmas regényfolyamot írna – a maga által kidolgozott módszerrel most is több szálon futtatja a cselekményt, amelynek fősodrát egy ikerpár – Hunor és Magor –, illetve meg nem nevezett, de vélhetően szintén „ősmagyar” nevet viselő, öt évvel idősebb bátyjuk életútja képezi a múlt század hetvenes éveitől napjainkig. “KÖTŐRÚD ÉS RUBIK-KOCKA” olvasásának folytatása

FELEJTENI JÓ!…

A tevenyakbőr nagyon erős. Szorosan tartja a testrészt. Annyira szorosan, hogy szorít. Ha fejre teszik, valósággal szétfeszíti. Főleg ha egy kicsit még szárad is a napon. A kirgizeknél az elfogott ellenséges harcosok fejét leborotválták, és frissen nyúzott tevenyakbőrt (siri*) húztak rá. A bőr, mint egy tapasz, pillanatok alatt úszósapkához hasonlóan ráragadt. “FELEJTENI JÓ!…” olvasásának folytatása

SZEKLER SMITH

Egyrészt a középkori hagyományőrzés, annak szakirodalomban és múzeumi gyűjteményekben megmutatkozó eszköztára motivál, hogy újraálmodjuk, elkészítsük, majd ismét használatba helyezzük azokat az eszközöket, amelyek elődeinket körülvették, s amelyek olykor egy életen át kísérték őket.

“SZEKLER SMITH” olvasásának folytatása