TRIANON 100 – BONCHIDA – KiMitTud (133.)

Jeles faluja a Mezőségnek, a Kolozsvárhoz közeli részen, Kolozsvártól mintegy 30 km-re észak-északkeletre. Községközpont, románul Bonțida, németül Bonisbruck. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott. “TRIANON 100 – BONCHIDA – KiMitTud (133.)” olvasásának folytatása

LELKI KENYÉR

Amikor ezeket a sorokat írom, gondolatban visszautazom az időben néhány évtizedet. Az 1990-es évek elejére gondolok, amikor a könyv* szerzőjével megismertük egymást a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán. A bentlakásban egy barátságos és segítőkész fiatalembert ismertem meg Simó Sándor személyében, aki szorgalmasan és komolyan készült a választott lelkészi hivatásra. Magával hozta a Teológiai Intézetbe a szülőfalunak, az erdők ölelésében csendesen meghúzódó Magyarzsákodnak tiszta, őszinte vallásos lelkületét. Erről a lelkületről, a családi közösség, a faluközösség megtartó erejéről gyönyörű vallomást olvashatunk a könyvben a bükkfalvi Nyíres napokon elhangzott beszédben. “LELKI KENYÉR” olvasásának folytatása

HIVATALBA LÉPETT SZENTEGYHÁZA ÚJ POLGÁRMESTERE

A város újonnan megválasztott polgármestere, Lőrincz Csaba a csíkszeredai kórház sugárvédelmi felelőseként csöppent váratlanul a polgármesteri tisztségbe. Nagy tervekkel és ambícióval indul neki nem csak a következő négy évnek: legkevesebb egy évtizedre tervez. “HIVATALBA LÉPETT SZENTEGYHÁZA ÚJ POLGÁRMESTERE” olvasásának folytatása

TRIANON 100 – KOMMANDÓ – KiMitTud (131.)

Falu a mai Romániában, Erdélyben, a Székelyföldön, Kovászna megyében. Kézdivásárhelytől 32 km-re délkeletre, Kovásznától 13 km-re délkeletre, a Háromszéki-havasokban, egy magas fennsíkon a Nagy-Bászka völgytágulatában, a Kupán-, Taplica- és Rozsdás-patakok találkozásánál fekszik. 1017 m-es tengerszint feletti magasságban. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. “TRIANON 100 – KOMMANDÓ – KiMitTud (131.)” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.1.) – SZENTEGYHÁZA – FALU ÉS VÁROS

Amikor hozzáláttunk a riportsorozat megírásához, határozottan kijelentettük, hogy a hagyományos falusi településképpel, annak változásaival, az udvarhelyszéki községek, falvak és tanyák népi építészetével, anyag- és formahasználatával, a vidék életének ábrázolásával kívánunk foglalkozni. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.1.) – SZENTEGYHÁZA – FALU ÉS VÁROS” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (17.) – FENYÉD ÉS KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVA – A VÁROS VONZÁSÁBAN

Erdélyben, így a Székelyföldön is – ahogy erősödni kezdett az európai trend – ismét hangsúlyossá vált, és bizonyos körzetekben egyre inkább megfogalmazódik az az igény, hogy az elő- és kertvárosi övezetek, amelyek egy-egy jelentősebb várost vesznek körül, önkormányzati szövetségbe tömörüljenek. Van is erre egy elég rusnya kifejezés, amely „metropolisz övezetként” határozza meg azokat a falusi jellegű településeket, amelyek elhelyezkedésüknél, gazdasági és demográfiai kapacitásuknál fogva erre predesztináltak. “BÁNJA-E A SZÉKELY (17.) – FENYÉD ÉS KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVA – A VÁROS VONZÁSÁBAN” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – PUSZTAKAMARÁS – KiMitTud (126.)

Falu Erdélyben, a mai Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Románul Cămărașu. A megye délkeleti részén fekszik, Kolozsvártól 48 kilométernyire. “CHARTA XXI. – PUSZTAKAMARÁS – KiMitTud (126.)” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (15.) – MI HULL KI, MI MARAD MEG AZ IDŐ ROSTÁJÁN? KÁPOLNÁSFALUBAN MI TART MEG?

A Központi-Hargita délnyugati oldalán, az Oláhfalvi-Láz közepén, a Csonka-patak és a Kis-Homoród völgyében, Szentegyháza és Homoródfürdő közt található. Részben a 13A jelű országút mentén húzódik, illetve a központ felé nyíló, meg az onnan szerteágazó, halmazos szerkezetet formázó utcák hálózata, illetve a mélyebb fekvésű, az északi részen levő Lok terület alkotja mai falut, amely 850-900 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.

“BÁNJA-E A SZÉKELY? (15.) – MI HULL KI, MI MARAD MEG AZ IDŐ ROSTÁJÁN? KÁPOLNÁSFALUBAN MI TART MEG?” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT

Riportunk előző részében arról írtunk, hogy nagyközségben járunk. Hogy a községközpontban, Zetelakán és a beosztott településeken mintegy 6023 lakos él. Akkor többnyire az „anyafalu” népi építészetével és annak változásával, legújabb kori alakulásával foglalkoztunk. Aztán sikerült településkép-védelmi táblákat is felszerelni, ami egy igen sikeres próbálkozás volt, kilenc hónap alatt forrt ki. Bárcsak meghozná az eredményt, s egy idő múltán majd olyan pozitív előjelű eredményekről számolhatnánk be, amelynek mi voltunk a motorja… “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT” olvasásának folytatása

CSINÓD – ZÖLDSÉGEK EZER MÉTER FELETT!

Annak érdekében, hogy az 1050 m magasban fekvő kertünkben is megteremjenek az amúgy itt nem termő zöldségfélék, idén júniusban építettünk egy földbe süllyesztett melegházat, indián szóval walipinit – írja Sepsiszéki Nagy Balázs. “CSINÓD – ZÖLDSÉGEK EZER MÉTER FELETT!” olvasásának folytatása