ÚJ LEHETŐSÉG A VÁLASZTÁS? – MEDVEFRONTON KI VESZI FEL A KESZTYŰT?

Beszámoltunk arról, hogy a hétfő esti sajtótájékoztatón, amelyen bemutatkozott Derzsi László, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje, jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök is. Az eseményen felvetődött több olyan kérdés is, amelyek túllépik a székely anyaváros kereteit. “ÚJ LEHETŐSÉG A VÁLASZTÁS? – MEDVEFRONTON KI VESZI FEL A KESZTYŰT?” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MAGYARÓZD – KiMitTud (103.)

Falu a mai Maros megyében, román neve Ozd, németül Thürendorf. Közigazgatásilag Magyarbükkös községhez tartozik. Marosludastól 13 km-re délre, az Ózd-patak völgyfőjében fekszik. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott. “CHARTA XXI. – MAGYARÓZD – KiMitTud (103.)” olvasásának folytatása

IN MEMORIAM KELEMEN LEVENTE – FÁJDALMASAN, DE BELENYUGVÁSSAL – FRISSÍTVE!

Több mint huszonhét évet szolgált lelkészként Oklándon, hiszen, mihelyt tehette, helyi, homoródújfalusi kötődésűként a falusi egyház- és népszolgálatot választotta a marosvásárhelyi gyakorlóéveket követően. Vallotta, hogy az élet minden területén tevékenykednie kell a jó papnak, akinek igen sokrétű feladatsor jut osztályrészéül, mihelyt ráébred kötelességeire, hogy meg kell töltenie értelemmel és értékkel a lelkeket, az ünnepeket és a hétköznapokat egyaránt. “IN MEMORIAM KELEMEN LEVENTE – FÁJDALMASAN, DE BELENYUGVÁSSAL – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (3.) – SZÉKELY KÁRTYA, LEGENDÁRIUM, KÉPREGÉNY

Az előző előadásban Gyöngyössy János történeti grafikus nem tért ki életútja minden részletére. Ebben az epizódban a 2012 utáni időszakot vázolja fel, most meséli el a székely kártya keletkezéstörténetét, szót ejt arról is, hogy a rekonstrukciós rajzok terén stílus- és technikaváltást végzett, számos alkalommal működött együtt a Székelyföldi Legendárium csapatával, illetőleg múzeumokkal és könyvkiadókkal is. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (3.) – SZÉKELY KÁRTYA, LEGENDÁRIUM, KÉPREGÉNY” olvasásának folytatása

GYERGYÓCSOMAFALVA – GYERTEK HAZA, LUDAIM! – KÖNYVBEMUTATÓ

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont könyvkiadója is jelen lesz  Gyergyócsomafalván a Szent Péter és Pál napja közösségi ünnep rendezvényén június 27-én, szombaton. A rendezvény helyszínéül szolgáló téren, a helyi művelődési ház szomszédságában, a tornaterem és a sportbázis épülete között 11 órakor a Gyertek haza, ludaim! c. gyermekeknek és szülőknek, pedagógusoknak készült kiadványt mutatja be az intézmény munkatársa, P. Buzogány Árpád. “GYERGYÓCSOMAFALVA – GYERTEK HAZA, LUDAIM! – KÖNYVBEMUTATÓ” olvasásának folytatása

MEDVÉRŐL, ÉLETTÉRRŐL ÉS A VÉDENDŐ EMBERRŐL

Itt fent a vadonban a szokásos békében folyik az élet. Az őszi, majd a tavaszi csetepatékon tisztázódnak az erőviszonyok. Marad az életerős, termetes, figyelmes, embert-félő népség. Hosszú évek óta a kiebrudaltak Szent György napja után leszorulnak a falvak környékére. Visszaút nincs, mert fent helyét bejelölte a marcona őslakosság, és pásztorkutyák figyelik az esetleges migrációt. “MEDVÉRŐL, ÉLETTÉRRŐL ÉS A VÉDENDŐ EMBERRŐL” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ÓTELEK – KiMitTud (100.)

Neve románul: Otelec, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében, községközpont. A Béga-csatorna mellett, Újvártól délnyugatra, Öregfalu déli szomszédjában fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott. “CHARTA XXI. – ÓTELEK – KiMitTud (100.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – CSERNAKERESZTÚR – KiMitTud (99.)

Település a mai Romániában. Román neve Cristur; Erdélyben, Hunyad megyében. Közigazgatásilag ma a megye székvárosához, Dévához tartozik. Mint a helységnevekben általában, a Keresztúr itt is arra utal, hogy egykori templomát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték. Írásos feljegyzésben először 1302-ben de S. Cruce alakban említették, majd 1365-ben Kyriztur, 1367-ben pedig Kerezthur. “CHARTA XXI. – CSERNAKERESZTÚR – KiMitTud (99.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – NYITRACSEHI – KiMitTud (97.)

Szlovák neve Čechynce; község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nyitrától 8 km-re délkeletre, a Cétényi-patak (Nyitra) mellett fekszik. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1938-ban az első bécsi döntést követően Magyarország ki akarta cserélni a falut Csehszlovákiával, ez a javaslat azonban nem valósult meg. “CHARTA XXI. – NYITRACSEHI – KiMitTud (97.)” olvasásának folytatása

HAZAI ÉLMÉNYEK

A hosszú bezártság után élményekre vágyunk. Az sem baj, ha nem újak, megteszi a régi, megszokott is, csak éppen legyen. Beszélgetni a szomszéddal a kerítés mellett, a kapu előtt, az utcasarkon. Sétálni és rácsodálkozni a nyárra, madarakat hallgatni. Netán utazni.
Én nem is vágytam hosszú utazásra, különlegességre, talán röghöz kötöttségünk vagy a megszokás folytán is megelégedek azzal, ami régről ismerős. Csupán újból átélni kell(ene), hogy valami otthonosságérzet lengje be a lelkem, akár régebb. “HAZAI ÉLMÉNYEK” olvasásának folytatása