TÁJHÁZNÉZŐBEN A NAGY-KÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN

Tizenharmadik éve, hogy a Hargita megyében tevékenykedő tájházvezetők és néprajzi gyűjtemények kezelői számára szervez szakmai találkozót a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a megyei tanáccsal közösen. Október 11-én, pénteken a Tájházak és néprajzi gyűjtemények szerepe Hargita megyében elnevezésű szakmai tanulmányúton a Nagy-Imecs Zsuzsánna küküllőkeményfalvi és Sándor Olga zetelaki gyűjteményét, illetve a székelyvarsági tájházat látogathatták meg a szakemberek P. Buzogány Árpád író, költő, a Forrásközpont munkatársa vezetésével. “TÁJHÁZNÉZŐBEN A NAGY-KÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN” olvasásának folytatása

ÚJ NEMZET SZÜLETIK? (1.) – A hagyományait megélő székelyföldi cigányság a jövő tükrében

Berecz Edgár (44), a soknyelvű „utazóművész” számos furcsa helyzetben felbukkant eddigi élete során. Illetve el-eltűnt, majd ismét hazakerült Székelyudvarhelyre. Folyékonyan beszéli a három „klasszikus” idegen nyelvet – angol, német, francia –, de a japánt, a törököt is, de eligazodik minden nemzetközi körforgású újlatin nyelven – román, olasz, spanyol, portugál –, és ugyanakkor a szláv nyelvek sem jelentenek nehézséget számára. A cigányság körében szerzett tapasztalatairól beszélgettünk. “ÚJ NEMZET SZÜLETIK? (1.) – A hagyományait megélő székelyföldi cigányság a jövő tükrében” olvasásának folytatása

ROMÁNIA NEHEZMÉNYEZI A MAGYAR GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ PROGRAMOT

Alig van kormánya Romániának, de mégis képes volt figyelmet fordítani arra, hogy nehezményezze a határon túlról érkező új támogatási elképzeléseket… Semmilyen szintű kétoldalú egyezmény nem létezik Magyarország és Románia között a gazdaságfejlesztési programról, a román fél más módon sem fejezte ki beleegyezését – közölte a bukaresti külügyminisztérium. “ROMÁNIA NEHEZMÉNYEZI A MAGYAR GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ PROGRAMOT” olvasásának folytatása

OKLÁND ÜNNEPLŐBE ÖLTÖZIK

Háromnapos rendezvénysorozattal ünneplik a hétvégén Oklándon a helyi unitárius templom felújításának befejezését. Pénteken, október 4-én az aradi vértanúkra emlékeznek,  szombaton tiszteletbeli székely címeket is adományoznak, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében, Bálint-Benczédi Ferenc püspök jelenlétében áldják meg a település frissen felújított műemlék templomát – közölte az Élő Székelyföld Munkacsoport és Egyesület irodájával Kelemen Levente tiszteletes. “OKLÁND ÜNNEPLŐBE ÖLTÖZIK” olvasásának folytatása

A KÁRPÁT-HAZA GALÉRIA NEMZETET EGYESÍT – Kortárs képzőművészeti gyűjtemény körvonalazódik – SZÉKELYUDVARHELY

Vasárnap nyitották meg a Kárpát-Haza Galéria művésztáborának kiállítását a művelődési házban. Szász Jenő (50), az NSKI elnöke elmondta, hogy – amennyiben a Jóisten is úgy akarja, akkor civilként vagy aktív politikusként még legalább két évtizedet dolgozhat. És ami az alkotótáborokat illeti, azokat a továbbiakban is mindenképp megszervezi, és hasonlóan kimagasló képességű művészekkel népesíti be, akik segítségével – a felajánlott munkákból – egy kortárs képzőművészeti gyűjteményt hozna létre, amellyel a székely anyaváros értéktárát kívánja gyarapítani. “A KÁRPÁT-HAZA GALÉRIA NEMZETET EGYESÍT – Kortárs képzőművészeti gyűjtemény körvonalazódik – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása

GYEPES ÉS HOMORÓDKEMÉNYFALVA – Homorószentmárton község megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.2.)

Gyepesben az igazán értékes – akár százötven-kétszáz éves – bennvalókat nem a főutca, azaz a Külső út, hanem a keletnek félre eső Belső út, illetve a Fűzfaliget és a Csonka falurészben kell keresni. “GYEPES ÉS HOMORÓDKEMÉNYFALVA – Homorószentmárton község megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.2.)” olvasásának folytatása

Homoródszentmárton megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY? (7.1.)

Terveink szerint négy nekifutással fogjuk „abszolválni” ebben a riportsorozatban ezt a községet. Ezzel a járással a keleti régióban kezdünk, amelyben négy falut találunk. Homoródremete viszonylag késői alapítású – római katolikus sziget –, látványosan ötvözik régi épületei a hegyaljai székely és a szászos jellegű építkezés formakincsét, Gyepes, Homoródkeményfalva, Abásfalva pedig úgyszintén hagyományos házai és gazdasági épületei sokaságáról, a kőből történő építkezés formáinak jellegzetes példáival szolgál, de olyan kimunkált stílusbeli sokoldalúság által, amelynek mindenképp magas szintű védettséget kellene élveznie. “Homoródszentmárton megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY? (7.1.)” olvasásának folytatása

FARKASLAKA – A falu nagy szülöttére emlékeztek – TAMÁSI ÁRON SZÜLETÉSE 122. ÉVFORDULÓJÁN

A jeles író 1897. szeptember 20-án született abban a faluban, amelyet aztán költői magasságokba emelt. Irodalomtörténészek mondják, hogy a faluja teremtette Tamási Áront, de legalább ugyanolyan mértékben ő alkotta meg és tette ismerté azt a Farkaslakát, azt a valóság-átértelmezést, amellyel a transzszilvanizmus szintjére emelkedhetett. “FARKASLAKA – A falu nagy szülöttére emlékeztek – TAMÁSI ÁRON SZÜLETÉSE 122. ÉVFORDULÓJÁN” olvasásának folytatása

VI. HOMORÓD-MENTE NÉPVISELETBEN – Népi öltözködésről, az egymás és a saját teher hordozásáról

Székelypetek látta vendégül szombaton a Homoród-mente huszonöt településéről érkező népviseletbe öltözött csoportokat. Mintegy százötven lehetett a „hivatalos” vendég, aki valamelyik csoporttal érkezett. Túl ezen a létszámon, azonban még legalább ötvenen hordtak teljesen vagy csak szimbolikusan valamilyen népi ruhadarabot. “VI. HOMORÓD-MENTE NÉPVISELETBEN – Népi öltözködésről, az egymás és a saját teher hordozásáról” olvasásának folytatása

MEDVE ÉS KINCSTÁRI FELELŐTLENSÉG – SIMÓ MÁRTON

Vannak minisztériumok, vannak hatóságok. Általában adókból gyűlt fizetésekből és nyilatkozatból élnek. Legfeljebb az emberi tényező, a személy változik bennük, ha túl forró lesz egyik-másik bársonyszék. A módszer, a törvényi szoftver teszetoszasága azonban marad. Miközben a vidéki ember marhát tartana, földet művelne, gyümölcsöt termelne, zöldséget, és talán méhészkedne is. Ebben az egészséges gazdasági körforgásban, lakott és kultúrterületen azonban a medvének nincsen helye. “MEDVE ÉS KINCSTÁRI FELELŐTLENSÉG – SIMÓ MÁRTON” olvasásának folytatása