Kálvinizmusról és a magyar nyelv nehéz voltáról – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (17.)

Mihai Androne tanári végzettséget szerzett Jászvásárban, majd Bukarestben teológiai tanulmányokat folytatott, ahonnan aztán Bázelbe került ösztöndíjasként. Ortodoxként utazott ki Svájcba, ahonnan reformátusként tért vissza. Felnőttként ismerkedett meg Kálvin és más reformátorok tanaival. Felnőttként vált a magyar nyelv és kultúra őszinte csodálójává és barátjává. Küszködik a magyar nyelvvel, de nem adja fel. Continue reading “Kálvinizmusról és a magyar nyelv nehéz voltáról – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (17.)”

SZENTEGYHÁZA – „Fától fáig” haladó unitáriusok

Kettős ünnepet tartottak a legmagasabban fekvő székelyföldi kisvárosban. A vallásszabadság kihirdetésének 450. és a helyi gyülekezet megalapításának negyedszázados évfordulójára emlékeztek. Ebből az alkalomból szobrot is avattak az imaház udvarán. Kelemen Szabolcs helyi lelkész a rendezvény előtt feltett kérdésünkre elmondta: dacára annak, hogy mindössze 319 főből áll a gyülekezet, viszonylag erősnek mondható, amit jól példáz ez a mostani esemény, illetve az az elképzelés is, hogy a továbbiakban önálló templomot építsenek. A terv rendelkezésre áll, elképzelhető, hogy hamarosan a néhány éve elhunyt jeles építész, Makovecz Imre (1935–2011) koncepciója alapján készülhet el a megálmodott istenháza. Úgyhogy tennivaló bőven akad. Continue reading “SZENTEGYHÁZA – „Fától fáig” haladó unitáriusok”

SZENTEGYHÁZA – Ünnep az unitárius egyházközségben

A kisvárosban működő unitárius gyülekezet 2018. szeptember 2-án, vasárnap ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját. Ebből az alkalomból szobrot avatnak, és ugyanakkor megemlékeznek a vallásszabadság erdélyi kihirdetésének 450. évfordulójáról is. Continue reading “SZENTEGYHÁZA – Ünnep az unitárius egyházközségben”

Nyári turnén a FILI (7.) – Egyszerű, nagyszerű: Bälinge

Szeret bennünket a Fennvaló, és jól imádkoztok értünk: ősziesen hűvös, de napsütéses időt kaptunk a szabadtéri ebédünkhöz Bälinge-ben. Bár fejünk felett folyamatosan fekete felhők gyülekeztek, csak a buszos hazaút alatt esett, s a stockholmi szállásaink felé csodás szivárványok kísértek – folytatják közös naplójukat a filisek az együttes honlapján. Viszonylag kipihenten állítják, hogy ma is jó napjuk volt, s rájöttek arra, amit a szívük mélyén eddig is tudtak: kisvárosi gyermek-együttesként, falun és vidéki településeken érezik leginkább otthonosan magukat, s erről győzött meg a Bälinge-i vendégszereplés is. Continue reading “Nyári turnén a FILI (7.) – Egyszerű, nagyszerű: Bälinge”

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (16.) – Ibiza, tenger, jólét, rózsaszín köd és ami mögötte van

Mihai Seman görögkeleti lelkész idestova bő másfél évtizede szolgál Spanyolországban, történetesen a Baleár-szigetek legnagyobbikán, Ibizán. Kinti tartózkodása során rengeteg élményben, tapasztalatban volt része. És ami mindennél fontosabb, egy percre sem feledkezett meg az erdélyi gyökerekről. Continue reading “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (16.) – Ibiza, tenger, jólét, rózsaszín köd és ami mögötte van”

Nyári turnén a FILI (3.) – Érseki áldás Szcecinben

A prágai villámlátogatás után nyugodt iramban, kényelmesen utazott az együttes Németországon keresztül Lengyelországba, hogy aztán Szcecinben megtapasztalják a római katolikus papok kedvességét és a valódi lengyel-magyar barátságot. Continue reading “Nyári turnén a FILI (3.) – Érseki áldás Szcecinben”

CSÍKSZENTDOMOKOS – Márton Áron püspökre emlékeznek – FRISSÍTVE!

Hetedik éve szervez a Márton Áron Múzeum és a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért megemlékezést, amelyet minden alkalommal a születési dátumához – 1896. augusztus 28. – legközelebb eső hétvégén tartanak, idén ismét megnyitják a jeles püspök életútját és munkásságát felújított és kibővített múzeumot. Az ünnepi eseménysorozatra 2018. augusztus 25-én, szombaton kerül sor. Continue reading “CSÍKSZENTDOMOKOS – Márton Áron püspökre emlékeznek – FRISSÍTVE!”

SZEJKE – XX. Unitárius Találkozó a 450. évforduló jegyében

Szombaton reggel Székely­ud­varhely központjában, az Orbán Balázs-szobornál kezdődött az ünnepség, amelyre minden unitárius és más felekezetű személyt szeretettel várt a Magyar Unitárius Egyház és a vendéglátó belvárosi unitárius egyházközség. Fúvósok, huszárfelvonulás tette ünnepélyesebbé a nyitányt, majd a zarándokok kivonultak a Szejkefürdőre. Continue reading “SZEJKE – XX. Unitárius Találkozó a 450. évforduló jegyében”

FOGADALMI ÜNNEPEINK

Hétfőn Urunk Színeváltozása napja volt. Atyha római katolikus egyházközségében ez fogadott ünnep, a kápolna búcsúalkalma. A színeváltozás ünnepe az a pillanat, amikor a Tábor hegyén a tanítványok közül a legkedvesebbek – Péter, Jakab és János – felismerik Jézus Krisztusban az igazi küldetést, a megváltással járó szenvedést. Ehhez a rendkívüli tartalomhoz a középkorban még hozzárendelődött a nándorfehérvári győzelem híre is, hiszen két héttel a csata után jutott el III. Kallixtusz pápához a török ostrom alóli felszabadítás híre… Tovább Continue reading “FOGADALMI ÜNNEPEINK”

KÁNYÁDI SÁNDOR hazatérése – FRISSÍTVE!

A június 20-án, életének 90. évében Budapesten elhunyt jeles költő, műfordító, végakarata szerint szülőfalujában, Nagygalambfalván, a család sírkertjében lel majd végső nyugalomra. Hamvai fölött pénteken, július 6-án a helyi református templomban tartanak virrasztást este 7 órától. A temetési szertartásra szombaton, július 7-én, délután 3 órától kezdődően kerül sor. Az ökumenikus gyászszertertást Böjte Csaba ferencrendi szerzetes és Nagygalambfalva református lelkésze, Kányádi György Attila vezeti, a sírnál pedig Dávid Gyula irodalomtörténész mond majd beszédet… Tovább

kanyadi_gyaszjelento


 

Érzelmes költemény

emlékezzél meg rólam is egyszer
te huszonegyedik századi
szelíd kecskepásztor
míg félkönyökre dőlve
egy tisztáson szalonnázol

tudtam egy könyvrevaló
dűlő- és határnevet
s forrásokat melyekből
ha tenger nem is
de egy jókora tó
kicsurgott azóta
falvak városok
utcák nevét tudtam
s hidakét
földrészeket jártam be

álltam az ararát lábánál
a vezúvon s az empire state
building tetején
falut fűthettek volna
kézfogásaim szétosztott
s kapott melegével
ha még idejekorán beér
a bioenergetika

emlékezzél meg hát rólam is egyszer
te huszonegyedik századi
szelíd kecskepásztor
mikor bicskádat bekattintva
nekihasalsz és jót iszol
a forrásból

                                (1974)


Hazatérés 1.

36758479_1993852433981874_129254558282022912_n.jpg

36762454_1993851787315272_122065006366818304_n.jpg

36774708_1993853057315145_5827956607023054848_n.jpg

36733004_1993852577315193_8266235332240867328_n.jpg

36739808_1993852647315186_6537146533266063360_n.jpg

Farkas Antal felvételei


DSC08111.JPG


Hazatérés 2.

A nagygalambfalvi református templomban tartott gyászszertartáson Áder János köztársasági elnök mellett számos világi és egyházi méltóság, a politikai és irodalmi élet több jeles személyisége volt jelen.

A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárát – akit Budavár önkormányzata mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekintett – kívánságának megfelelően szerény, ökumenikus szertartással búcsúztatták. Ravatalánál Kányádi György Attila református lelkipásztor és Böjte Csaba ferences szerzetes mondott gyászbeszédet, munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta.

A szertartás kezdete előtt felolvasták Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök részvétnyilvánítását.  A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy Kányádi Sándor számára a magyar szó egyenlő volt az élettel és a hivatással. Verssel gyógyított és erősítette egymáshoz a magyarok közösségeit.

Orbán Viktor miniszterelnök a gyászoló családhoz intézett részvétnyilvánításában azt írta: a költő műveiben kultúránk olyan legbensőbb vidékei tárulnak elénk, ahol a gondolatoknak tere, szavaknak súlya, történeteknek tanulsága van. „Hálásak vagyunk, hogy a költeményeiből fiatalok és idősebbek, itthon élők és távolba szakadtak egyaránt erőt meríthetnek, hiszen határtalan magyarságával a Dél keresztje alatt éppúgy nemzetünk összetartozását hirdette, mint otthon a Hargitán és itthon, a Kárpát-medencében” – írta részvétlevelében Orbán Viktor.

Kányádi György Attila református lelkipásztor a ravatalnál mondott gyászbeszédében a szülőföldhöz ragaszkodó, közösségét szolgáló emberként jellemezte az életének 90. évében elhunyt költőt, aki derűs, szelíd természetével, csodálatos tehetségével ízt adott az életnek, verseivel pedig az édes anyanyelvnek.

Böjte Csaba arról beszélt, hogy Kányádi Sándor komolyan vette a maradandó gyümölcs termésére biztató isteni intelmet: irányadó értékeket fogalmazott meg. Alkotó, értékteremtő, békességet és szeretetet sugárzó, életigenlő és a gyermekek felé mindig szeretettel forduló egyéniség volt. Ezt is érdemes lenne a költőtől megtanulni – mondta Böjte Csaba.

Dávid Gyula irodalomtörténész felidézte, hogy Kányádi Sándor akkor kezdte pályáját, amikor még az író és az olvasó között ott volt a cenzor, a hatalom képviselője, mégis költészetének meghatározó jellemzőjévé vált az, hogy nem félt a hatalomtól, versben kimondott sok olyan dolgot, amit pályatársai még végiggondolni sem mertek. „Ebben nemcsak a kimondás ténye volt a fontos, hanem az is, hogy általa felszabadítottál bennünket a félelemtől. A félelemtől való felszabadulás pedig a legnagyobb dolog, mert aki nem fél, a fölött nincs hatalma a hatalomnak”- mondta a kolozsvári irodalomtörténész.

A gyászszertartás kezdetén kitört zivatar dacára a kis templomból kiszorultak százai – gyakorlatilag Nagygalambfalva teljes lakossága és a máshonnan érkező végtisztességtevők – hallgatták bőrig ázva az ökumenikus istentiszteletet a templomkertben.

Kányádi Sándor hamvait a nagygalambfalvi családi kertben, szülei sírja mellett helyezték végső nyugalomra. Utolsó útjára a Kaláka együttes dalai és a Dévai Szent-Ferenc Alapítványnál nevelkedő gyermekek szavalatai kísérték.

Az MTI jelentése nyomán

Szabó Károly felvételei


Hazatérés 3.

Halottak napja Bécsben

(részlet)

Ahogy a harangok a harangszót
felejtem hamar minden örömöm

bort ide angyalkák az ajtóm elibe
világból válni akarok
szabadok közé szállni

Utána már semmi sem következhet
csak a lebegés olyan szegényen
akár egy hidrogénatom
de megkísérthet még a félsz
ha netán eszükbe jutna
elvenni az egyetlen megmaradt
elektronunkat is

így legalább
megvolna még a remény a tíz-húsz
milliárd évnyi jövendőbe vethető
hit a feltámadásra
vagy valami ahhoz hasonlóra

                                                          (1976)

36764635_1774425169278373_8944393655913807872_n.jpg

36722353_1774426075944949_5048464654624358400_n.jpg

36747112_1774426282611595_6338671692176424960_n

36825401_1774425465945010_5055760378131120128_n.jpg

36821265_1774425845944972_5244589689041584128_n

36818227_1774425882611635_7718169454839857152_n

36821285_1774425475945009_4178199796785348608_n

36739813_1774426022611621_7010327035931262976_n.jpg

36735801_1774426389278251_5965931426384707584_n.jpg

36726340_1774426152611608_4599317367313399808_n.jpg

36748669_1774426309278259_7550503277452853248_n

Fülöp Lóránt felvételei


Isten nyugtassa békében! A rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek vigasztalódást! Nekünk, magyaroknak pedig erőt, hogy méltón tudjuk használni a ránk bízott javakat!

36739783_1774425189278371_8393173915307868160_n

Élő Székelyföld Munkacsoport