CHARTA XXI – ABRUDBÁNYA – KiMitTud (4.)

Abrudbánya az Erdélyi-érchegység szívében, az Abrud patak völgyében fekszik. A nevéből is következtethetünk rá, hogy ez egy bányaváros, Verespatakkal együtt az erdélyi aranyművelés központja volt. Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz a városról, a XIII. századból származik. “CHARTA XXI – ABRUDBÁNYA – KiMitTud (4.)” olvasásának folytatása

HOMORÓDMENTI ÉNEKESKÖNYV – Film Vass Pál énekmondó életútjáról

Abásfalván, az Ilonavölgye Közbirtokosság székházában vetítették le a Magyar Kultúra Napjának szentelt rendezvény keretében Molnár István filmjét, amely Hargita megye déli határán, a Homoródok dombsága vidékén, a Nagy-Homoród völgyében elterülő két faluban, Abásfalván és Homoródkeményfalván még létező halottsirató hagyomány utolsó perceit rögzíti. “HOMORÓDMENTI ÉNEKESKÖNYV – Film Vass Pál énekmondó életútjáról” olvasásának folytatása

FARKASLAKA – Íz- és hagyományőrzők a Gordon alatt

Hatodszor tartottak disznótoros farsangot, amely ez alkalommal is egy jó találkozásra, együttlétre vonzotta a község lakóit. Az idősebbek még ma is úgy tartják, hogy a disznóvágás egy igazi ünnep. Székelyföld-szerte az volt szokásban, hogy a családok már az adventi időszakban vágtak egyet, aztán egy másikat valamikor farsang idején. Ha úgy adódott. Egyet azonban mindenképp. Az időzítés azonban attól is függött, hogy az előző év elején mekkora süldőt vagy malacot vásároltak, illetve hagytak meg felnevelésre. Mód is kellett. És előrelátás, hiszen több hónapra való táplálékot készítettek elő ilyenkor a hagyományos konzerválási eljárásokkal. “FARKASLAKA – Íz- és hagyományőrzők a Gordon alatt” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – Élményküszöb – VÍZKERESZTI TAPASZTALATOK

Házszentelési élményeimnek se szeri se száma. Elég, ha csak olyanokra szorítkozom, mint a „fogadjuk, csak nem magát”, „bezzeg a szomszédnál több, mint negyedórát töltött”, „pongyolában vagyok, túl korán jöttek” -, de akad olyan is, hogy „nincsenek itthon, Madagaszkáron vannak”, és… az Alpokbeli sízésről, no meg az élményfürdők telítettségéről már nem is ejtenék szót. Azok ugyanis rég le voltak foglalva. “SEBESTYÉN PÉTER – Élményküszöb – VÍZKERESZTI TAPASZTALATOK” olvasásának folytatása

MILYEN VOLT 2019?

Nálunk, az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport háza táján az esztendő a megszokott és az újonnan vállalt feladatok végzése mellett telt. Riportok, publicisztikai írások jelentették a mérföldköveket, illetve azok a beszámolók, amelyek az általunk kezdeményezett események alkalmával készültek, vagy amelyekhez társszervezőkként, illetve egyszerű résztvevőkként csatlakoztunk. Olykor igyekeztünk katalizátorai lenni egy-egy témának, azzal a megfontolással, hogy gyakorlati haszna is legyen a dolognak. “MILYEN VOLT 2019?” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – A Gyermek érdeke

Olvasom a sajtóban, hogy végre megkönnyítenék a hazai örökbefogadást (1), hogy az eldobott gyermek szeretetteljes környezetbe kerüljön. Minél előbb. Ha már az „édes” szülők eltaszították. Nos, valóban szép gesztus. Méltó és illő. Böjte Csaba vagy Pál atya regényeket írhatna, micsoda kálvária szülőhelyettes szülőként biztosítani a „gyermek jogait”. “SEBESTYÉN PÉTER – A Gyermek érdeke” olvasásának folytatása

MEGMÉRETTETETT, KÖNNYŰNEK TALÁLTATOTT

Ünnepségünk címe Mene Tekel (Megmérettetett, könnyűnek találtatott). Ezek a titokzatos szavak Nabukodonozor fia palotájának falán jelentek meg, amikor lakomát rendezett, ahol a Jeruzsálemi templomból ellopott szent edényeket megszentségtelenítette. És ez birodalma bukását jelentette. Mert nem tanult saját apja történetéből –  mondotta a Prágai Vár Mindenszentek templomában tartott szentbeszédében Prof. Petr Pit’ha prágai katolikus püspök. “MEGMÉRETTETETT, KÖNNYŰNEK TALÁLTATOTT” olvasásának folytatása

CSOMA – Opera Cinematique mozi-koncert – SEPSISZENTGYÖRGY

Éppen 200 éve, 1819 november 23-án indult el Kőrösi Csoma Sándor Székelyföldről a magyarok eredetének felkutatására. Ám Csoma nem csak ezért fontos számunkra, nem csak azért, mert életének 58 éve alatt huszonegy nyelvet sajátított el, nem csak amiatt, mert a buddhista világban Bodhiszattvaként, Buddhista szentként tisztelik.  Nem csak, mert a Himalája hegyei között, rendkívül nehéz körülmények között elkészítette tibeti grammatikáját és tibeti-angol szótár-, és fogalomtárát és nem is csak azért, mert nehezen leírható nehézségek közepette kivételes fizikai és szellemi képességeinek köszönhetően nyolc évig vándorolt, mire a Himalájába ért és még csak nem is csak azért, mert egy szűk cellában Kalkutta városában tizennégy éven át felbecsülhetetlen tudományos munkát végzett el, hanem azért is, mert személyében rendkívüli emberi nagyság ragyog föl. “CSOMA – Opera Cinematique mozi-koncert – SEPSISZENTGYÖRGY” olvasásának folytatása

UNITÁRIUSOK TALÁLKOZTAK ZETEVÁRALJÁN

Presbiteri és nőszövetségi konferenciát tartottak 2019. október 25. és 27. között a Magyar Unitárius Egyház Székelyudvarhelyi Egyházköre szervezésében, Zeteváralján, a Zetevár panzióban, amelynek Kányádi György nagygalambfalvi református lelkész volt a meghívottja. A találkozó központi témája szombaton, az első napon a gyülekezetépítés volt.

“UNITÁRIUSOK TALÁLKOZTAK ZETEVÁRALJÁN” olvasásának folytatása

NAGYÁLMOS ILDIKÓ – EMLÉKEZZÜNK!

Úgy tartjuk, hogy addig él az ember, amíg emlékeznek rá. Müller Péter szerint nincs halál. És nincsenek halottaink. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Átköltözött. Akit szeretsz, az van. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valójában szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál. Csak arra kérlek, ha anyádat, apádat, vagy nagyszüleidet idézed meg, ne öregemberként gondolj rájuk, mert nem azok! “NAGYÁLMOS ILDIKÓ – EMLÉKEZZÜNK!” olvasásának folytatása