GYERGYÓÚJFALU – „ÁRVÍZKOR A FOLYÓK MEGKERESIK RÉGI MEDRÜKET…” – ÉLET/JEL (0.)

Idestova négy hónapot tespedtünk testi és lelki karanténban, és kiderült, hogy ez idő alatt megkérdőjeleződött minden, ami „érték” volt a fogyasztói társadalomban. Úgy tűnik, hogy nem tarthatók fenn a haszonelvűségen alapuló elosztórendszerek. Ennek ellenére azonban az anyagi érdek háttérhatalma, amely mindennek a motorja, a legkülönbözőbb módszereket használja a tömegek legyűrésére. “GYERGYÓÚJFALU – „ÁRVÍZKOR A FOLYÓK MEGKERESIK RÉGI MEDRÜKET…” – ÉLET/JEL (0.)” olvasásának folytatása

BUDAPESTI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS – ELHALASZTVA!

A Vatikánban úgy döntöttek, hogy a járvány miatt egy évvel eltolják a rendezvényt. A koronavírus-járvány miatt 2021-ben szervezik majd meg a Budapestre szeptember 13. és 20. közé tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK) – jelentette be Matteo Bruni szentszéki szóvivő csütörtökön. “BUDAPESTI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS – ELHALASZTVA!” olvasásának folytatása

VÍRUS-KORONA A HARGITÁN

A csütörtöki nap folyamán, április 2-án, miközben itt írogattam a napi meg egyéb feladataimat, – az egyébre sok időm nem jutott –, leveleztem és figyeltem az eseményeket, megtörtént az, amire egyáltalán nem vágytam. És – úgy gondolom – más sem nagyon szerette volna, hogy nálunk, itt, a Székelyföldnek ebben a megyéjében is elkezdődjön a járvány, pontosabban kimutatható legyen a koronavírus jelenléte. Jobb lett volna elkerülni, bár manapság kizárt dolog, hogy csak úgy megússzuk a bajt. Mert nem úszhatjuk meg. “VÍRUS-KORONA A HARGITÁN” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BÉKE – KiMitTud (59.)

Szlovákul Mierovo, 1948-1960 között Sklenárovo, németül Krotendörfl, község Felvidéken, a mai Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Somorjától 7 km-re északkeletre fekszik. 1252-ben Weke néven említik először. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. “CHARTA XXI. – BÉKE – KiMitTud (59.)” olvasásának folytatása

SÉTA JÁRVÁNY IDEJÉN A SZÉKELY ANYAVÁROSBAN (2.)

Ez alkalommal sem az volt a cél, hogy embereket fényképezzünk, hiszen továbbra is figyelmeztetnénk mindenkit arra, hogy az a legjobb védekezés, ha otthonainkban maradunk. A székelyudvarhelyiek igyekeznek is betartani a lakhely-elhagyási tilalmat. Csak a legszükségesebb árucikkekért járnak el az üzletekbe, és kisebb egészségügyi sétákat tesznek, hiszen ajánlott a mozgás is. Mértékkel. És óvatosan. “SÉTA JÁRVÁNY IDEJÉN A SZÉKELY ANYAVÁROSBAN (2.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – TAJNASÁRI – KiMitTud (51.)

Szlovákul Tajná, Tajná-Šárovce, község a Felvidéken, a mai Szlovákia Nyitrai kerületének, Nyitrai járásában, a Sirocsina-patak bal partján. Már római korban is lakott volt, amit a településen található római kori őrtornyok maradványa tanúsít. Marcus Aurelius császár római légiói átvonultak ezen a helyen a kvádok és a markomannok ellen vezetett hadjárat során. “CHARTA XXI. – TAJNASÁRI – KiMitTud (51.)” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.2.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL

A “székely Viharsarok” községközpontjában jelen van a meggyérült, ám még mindig a falu többségét alkotó unitárius székely-magyar lakosság, viszont elmondható, hogy az utcakép teljesen megváltozott. Nem nagyon van megmenthető házsor, amelyet fel lehetne mutatni. A látogató egy 21. századi, frissen leaszfaltozott utcáról, betonjárdáról lép be a templom udvarára. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.2.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – DEDRÁDSZÉPLAK – KiMitTud (40.)

Románul Goreni, németül Ungarisch Zepling, falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Bátos községhez tartozik. Szászrégentől 10 km-re északnyugatra fekszik, a Lúc bal partján, Maros megye északi részén. Árpád-kori település. Nevét 1228-ban Sceplak néven említették először 1319-ben p. Sceplak, 1333–1334-ben Scyplak, 1393-ban Sceplak, 1508-ban Zeplak, 1587-ben Zeplak, 1733-ban éa 1808 Széplak, 1913-ban Dedrádszéplak néven írták. “CHARTA XXI. – DEDRÁDSZÉPLAK – KiMitTud (40.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MAGYARBÜKKÖS – KiMitTud (23.)

Egyike azon magyar falvaknak, amelyek a feledés homályába merültek. Továbbá azon nagyon kevesek egyike, melyről a feledés után megint beszélnek. [2013] június 23-án szentelték újra az elhagyott falu, Magyarbükkös temetőjét, egyben emlékeztek a falut elhagyni kényszerülő családokra. A Vas megyei település – Csákánydoroszló része, amely Magyarország területén maradt – nem tévesztendő össze az Erdélyben levő azonos nevű Magyarbükkössel, amelyről külön fogunk írni a közeljövőben. “CHARTA XXI. – MAGYARBÜKKÖS – KiMitTud (23.)” olvasásának folytatása

KÉTOLDALÚ TÁRGYALÁSOK A HADISÍRGONDOZÁSRÓL

Megkezdődött a szakmai egyeztetés és a kölcsönösen elfogadható megoldás keresése az úzvölgyi katonatemető ügyében a magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek között – közölte az MTI-vel Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, a magyar küldöttség vezetője szerdán. “KÉTOLDALÚ TÁRGYALÁSOK A HADISÍRGONDOZÁSRÓL” olvasásának folytatása