SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (3.) – SZÉKELY KÁRTYA, LEGENDÁRIUM, KÉPREGÉNY

Az előző előadásban Gyöngyössy János történeti grafikus nem tért ki életútja minden részletére. Ebben az epizódban a 2012 utáni időszakot vázolja fel, most meséli el a székely kártya keletkezéstörténetét, szót ejt arról is, hogy a rekonstrukciós rajzok terén stílus- és technikaváltást végzett, számos alkalommal működött együtt a Székelyföldi Legendárium csapatával, illetőleg múzeumokkal és könyvkiadókkal is. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (3.) – SZÉKELY KÁRTYA, LEGENDÁRIUM, KÉPREGÉNY” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (2.) – GYÖNGYÖSSY JÁNOS – ARS POETICA

A Székelyföld-szerte közismert történeti grafikus ebben a beszélgetésben, amely a tervezett, élő népfőiskolai előadások helyett videó-felvételről tekinthető meg, pályájáról vall, azokról a vargabetűkről, amelyek az életét befolyásolták. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (2.) – GYÖNGYÖSSY JÁNOS – ARS POETICA” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (1.) – KOVÁCS ÁRPÁD MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ BESZÉL A BARÁTOK-TEMPLOMÁRÓL

Ahogyan az Iskola másként nevű program kizökkenti a diákokat a hétköznapi ritmusból, hogy más módszerekkel juttassa újfajta információkhoz őket, ugyanúgy kísérleteznek manapság a kulturális intézmények is azokkal a lehetőségekkel, amelyek bezártságunk idején állnak a rendelkezésünkre. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (1.) – KOVÁCS ÁRPÁD MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ BESZÉL A BARÁTOK-TEMPLOMÁRÓL” olvasásának folytatása

KOLOZSVÁR – FÖLDTANI ESTÉK – FÖLDRENGÉSEKRŐL ÉS AZOK HATÁSAIRÓL

2020. június 9-én, kedden egy rendhagyó online előadásra kerül sor, melynek eredeti célközönségét a BBTE Biológia-Geológia Karának geológus és geológus mérnök szakos hallgatói képezik, ellenben bárki számára érdekes lehet, aki a természettudományok iránt érdeklődik vagy többet szeretne tudni a térségünkben gyakori földrengésekről. “KOLOZSVÁR – FÖLDTANI ESTÉK – FÖLDRENGÉSEKRŐL ÉS AZOK HATÁSAIRÓL” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – ALÁÍRÓSDI

Mi történne, ha világszinten hozzálátnánk aláírást gyűjteni arra fókuszálva, hogy bár megígérhessük: hiszünk a holnapban, a szebb jövőben és benne tudatosabb önmagunkban?! Mert tudni kell, hogy mi magunk leszünk a számkivetett koldusok, akik ott várakozunk majd alamizsnáért holnapi kunyhónk ajtajában. Csak kunyhónk lesz. És fűszoknya ring asszonyaink csípőjén, ha torzonborz fejszőrünk résein kilesünk, s látván a vágy kívánatos formáját, kéj sóvár nyála fröccsen majd a foghíjaink között… “SIMÓ MÁRTON – ALÁÍRÓSDI” olvasásának folytatása

A FORRÁSKÖZPONT MŰSORKÍNÁLATA – HARGITAI MEGYENAPOK

Idén sem maradnak el a Hargitai Megyenapok, a 16. alkalommal megszervezett eseménysor május 24. és június 4. között zajlik a virtuális térben a Hargita Megye Tanácsa és az alárendeltségébe tartozó intézmények, köztük a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében. “A FORRÁSKÖZPONT MŰSORKÍNÁLATA – HARGITAI MEGYENAPOK” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ALSÓŐR – KiMitTud (80.)

Az egyetlen olyan ausztriai önkormányzat, ahol a magyarok vannak többségben. A legutolsó, 2001-es népszámláláskor a magyar nemzetiség aránya települési szinten elérte a 74,4 százalékot.(…) “CHARTA XXI. – ALSÓŐR – KiMitTud (80.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – DEZSŐHÁZA – KiMitTud (75.)

Falu a jelenlegi Romániában, Pankota közelében, a Partiumban, Arad megyében, Selénd községhez tartozik. Román neve Satu Mic. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott. A falut 1888-ban említette először oklevél már a mai Dezsőháza néven, mert 1870 táján Deseő Ádám Arad megyei alispán alapította, és a település az ő nevét vette fel. “CHARTA XXI. – DEZSŐHÁZA – KiMitTud (75.)” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – TETŐZ VAGY NEM TETŐZ?

Előbb-utóbb igen. Mármint a járvány… A súlyosabb fele még hátra van. Az a meglátásom. Óvatosabbnak kell lennünk, mint voltunk ezidáig. Ami aggaszt, hogy a becslés szerint a valós fertőzések száma akár tízszerese is lehet a dokumentáltaknak… “SIMÓ MÁRTON – TETŐZ VAGY NEM TETŐZ?” olvasásának folytatása

A VIDÉK A KORUNKBAN

A Ruralitás, változó falu című tematikus összeállítás a falusi társadalmakat érintő jelenlegi társadalmi, gazdasági, mentalitásbeli változásokra koncentrál. Vajon mennyiben haszonélvezője az Európai Unió által bevezetett támogatási rendszereknek a vidék társadalma? Az agrártámogatások rendszere megsemmisíti a hagyományos struktúrákat?  Kiürül? Elöregedik?  Átalakul a falu? “A VIDÉK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása