Ha kíváncsi vagy a nyári égbolt csillagaira, s távcsővel kémlelnéd azokat, ha többet szeretnél megtudni a naprendszerről, akkor itt a helyed. Nappali és éjszakai megfigyelések. Interaktív tevékenységek. Modellezés. Tájékozódás. Sok játék és érdekesség. Hozhatod magaddal a távcsövedet is! Continue reading “ŰRFÜRKÉSZ – Csillaglesés a sepsikőröspataki Írisz Táborban”
A kilencvenes évek elején a Korunk szerkesztősége – miközben maga is intézményeket hozott létre (Komp-Press Kiadó, Korunk Akadémia stb.) – feladatának tartotta, hogy a romániai magyarság intézményteremtéseinek folyamatát is nyomon kövesse, időről időre azt is bemutassa. A 2002-ben megjelent Korunk-repertóriumban az egyetemépítés, az egyházi intézmény-rendszer újjáépítése csakúgy kulcsszavak, mint a színházi koncepció- vagy a pedagógiai szemléletváltás. Hogy mikor minek volt prioritása, erről hitelesen tájékoztat Botházi Mária Átmenetek című könyvterjedelmű elemzése (Komp-Press, Kvár, 2015.). Continue reading “KORUNK – 2018. július – Anyanyelv és irodalom”
Idén május 10-én szervezi meg az EMKE a Szabédi Emléknapot. A programokat első ízben tartják partnerségben a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéttel. A 2018-as emléknapot a tavalyi eseményen még jelen lévő, 2017. július 22-én elhunyt Kántor Lajos emlékének szentelik. A rendezvény a Communitas Alapítvány támogatásával valósul meg. Continue reading “XXVII. SZABÉDI-NAP”
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) minden évben az 1885. április 12-i alapító dátumhoz legközelebb eső hétvégén, idén április 7-én, szombaton tartja ünnepi közgyűlését, amely egyben a társ- és fiókszervezeteinek seregszemléje, az Országos Elnökség beszámolója az éves tevékenységről, valamint az egyes régiók alelnöki munkájának évértékelője is. Continue reading “Erdélyi OSCAR”
1938. március 6-án született Kökösben, évtizedek óta Csíkszeredában él. Geológus-mérnöki és földrajztanári egyetemet végzett Kolozsváron. Volt tanár, iskolaigazgató, megyei turisztikai hivatalvezető és Hargita megye főtanfelügyelője. Beutazta Európát, két alkalommal az ottani magyarok meghívására az Amerikai Egyesült Államokban is járt, és előadásokat tartott az erdélyi magyarokról. Bölöni Domokos egy korábbi írásával köszönti az ünnepeltet. Continue reading “Beder Tibor 80. – FRISSÍTVE!”
A madárnéző szóban az ember nézi a madarat, de a madár is nézi a világot. A lapszám különféle lehetséges viszonyulásokat mutat be, amelyek összekötik őket: személyes történetektől szakemberek helyzetértékeléséig. Continue reading “MADÁRNÉZŐ – a márciusi KORUNK”
A román egyesülés kiteljesedésének, Nagy-Románia létrejöttének százéves évfordulója alkalmából Lucian Boia előbb rákérdez arra, hogy valóban egyesültek-e a románok, aztán ráközelít a Kelet- és Kelet-Közép-Európában, illetve a Balkánon élő népekre és nemzetiségekre, a határokra, a kisebbségekre. Konklúzió gyanánt – a záró-dolgozatban – egymás mellé, pontosabban egymással szembe helyezi 1918. december 1-jét és 1920. június 4-ét – a románok örömünnepét a kinyilvánított egyesülési szándék alkalmával Gyulafehérváron és a magyar nemzet gyászát, amely aztán, a trianoni döntés által és a “békecsináló” nagyhatalmak megbízottai jóvoltából elveszítette területei kétharmadát (202.870 négyzetkilométert), meg magyar ajkú népessége egyharmadát (3,323 millió lelket)… Tovább
A nyomelemek elnevezés abból adódik, hogy szervezetünkben mennyiségük elenyészően kicsi, szinte csak nyomokban fordulnak elő, meglétük azonban elengedhetetlen testünk, anyagcserénk megfelelő működéséhez. A nyomelemek a testtömegünknek legfeljebb 0,1%-át teszik ki, mégis szerepük létfontosságú, akárcsak a sónak az ételben. A nyomelemek fő feladata, hogy biztosítsák a biokémiai reakciók és folyamatok normális lefolyását; az enzimek 30%-ának megfelelő működéséhez szükségesek. Continue reading “Ember és Természet Kollégium – NYOMELEMEK”
A székelyudvarhelyi geográfus és földrajztanár, Székely Árpád vetítéssel egybekötve mutatja be az ERDÉLYI-ALPOK – FÖLDRAJZINÉV-HASZNÁLAT című új kötetét, 2017. december 13-án, szerdán, 18.30 órakor a Györkös-Mányi Albert Emlékházban.
Continue reading “Találgatások helyett eredeti helynévanyag”
A szép színeváltozása az esztétika(történet) egyik központi kérdése. A szemléletváltozás minden művészeti területen megnyilvánul – az irodalomban csakúgy, mint a képzőművészetben vagy a dizájnban. A képzőművészet mutatja fel talán a leginkább a közízlés (és a szakma!) változását, de ugyanúgy a színház, a film, a zene több évszázados vagy csak évtizedekben mérhető története is tanulságos vizsgálatokkal, elemzésekkel jár. Continue reading “ESZTÉTIKÁK – a Korunk októberi számában”
