PÉNTEK JÁNOS PROFESSZOR KÖSZÖNTÉSE

Közismert alkotó esetében leginkább a nyolcadik X kopogtatásakor készítenek leltárt és visszatekintenek a megtett útra pályatársak, barátok, újságírók is. A tisztelgő köszöntőkben szerepet kapnak az értékteremtő életpályát meghatározó stációk is. Péntek János kolozsvári nyelvész és néprajzkutató akadémikus esetében nem maradhat említés nélkül a történelmi, néprajzi, népművészeti szempontból oly jelentős Kalotaszeg (és azon belül a szülőfalu, Körösfő); a középiskolai tanulmányok által a világra nyíló ablakot jelentő Nagyvárad (1959); egyetemi éveinek és tudományos pályájának Kolozsvára; a ’89-es rendszerváltás hozta szabadság és az azzal csaknem egyszerre érkező „digitális csoda”: a világháló. “PÉNTEK JÁNOS PROFESSZOR KÖSZÖNTÉSE” olvasásának folytatása

TÚL A NÖVEKEDÉS HATÁRAIN

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói 1972-ben készítettek egy számítógépes modellt, amely az emberiség jövőjét vizsgálta. Eredményeik A növekedés határai címmel láttak napvilágot, a modell World3 névvel vált ismertté, megalkotásánál öt változót vettek figyelembe: a népesség alakulását, az ipari fejlődést, a környezetszennyezést, az élelmiszer-termelést és a Föld (nem megújuló) erőforrásainak felhasználását.

“TÚL A NÖVEKEDÉS HATÁRAIN” olvasásának folytatása

XVII. HARGITAI MEGYENAPOK

Idén május 17–24. között tartják a Megyenapokat. A XVII. Hargitai Megyenapok egy olyan megyei szintű rendezvénysorozat, amely Hargita megye közösségeire, kulturális és természeti örökségére, valamint a kortárs kreativitásra épít. Az idén az tűzték ki célul, hogy minél több települést vonjanak be, minél több közösséget szólítsanak meg, hozzák vissza a kulturális pezsgést a településeinkre, hogy találkozhassanak az emberek fotókiállításokon, kortárs képzőművészeti kiállításokon, vegyenek részt könyvbemutatókon, kutassák fel tájházainkat, zenével és tánccal éljék meg hagyományainkat. “XVII. HARGITAI MEGYENAPOK” olvasásának folytatása

MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN

A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt. “MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN

Az iskola nem csupán Ottlik Géza nagyhatású regényében, de a valós, sőt virtuális világban is mindig a határon volt, és van a jelenben is. Ez a határ nem egyenlő a perifériával, hanem olvasatunkban sokkal inkább két elválasztott területet egyszerre választ szét, és köt össze. Ottliknál például a gyermekkort a felnőtt léttel. “ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

KOLOZSVÁR – JÖVŐFORMÁLÓ TUDOMÁNY

A Magyar Tudomány Napja jegyében az idei sivár körülmények dacára is megtartják az Erdélyi Múzeum Egylet (EME) szervezésében a hagyományos interdiszciplináris konferenciát, amely illeszkedve a jelen elvárásaihoz és előírásaihoz, jórészt a virtuális térben, több napon át zajlik 2020. november 20. és 28. között.  “KOLOZSVÁR – JÖVŐFORMÁLÓ TUDOMÁNY” olvasásának folytatása

VAN-E MÉG ÉLETÜNK ÉS HELYÜNK A BOLYGÓNKON?

Nemrég ajánlották, hogy nézzük meg és írjunk David Attenborough új filmjéről.  Azonban nem csak megnézni kellene, hanem megszívlelni is mindazt, amit ez a világhírű ember mond. Vagy már késő? “VAN-E MÉG ÉLETÜNK ÉS HELYÜNK A BOLYGÓNKON?” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (6.) – A TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR SZÉPSÉGEI (I.)

A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár a valamikori református kollégium könyvtár töretlen fejlődésű jogutódja. A kollégium könyvtárának csírái egyidősek magával az 1670-ben kezdetét vett kollégiummal. Az 1682-es iskolatörvény már külön tárgyal a „bibliothecarius” esküvel vállalt kötelezettségeiről. A jelenlegi könyvtár a református kollégium könyvtára mellett a katolikus gimnázium, az állami főreáliskola, valamint a kő- és agyagipari szakiskola könyvtárainak máig fennmaradt könyvtárrészeit tudhatja magáénak. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (6.) – A TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR SZÉPSÉGEI (I.)” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (5.) – EGY DRÁMA SZÜLETÉSÉNEK TÖRTÉNELMI HÁTTERÉRŐL…

A székelyudvarhelyi Művelődési Ház népfőiskolai jellegű előadásainak sorában Dr. Hermann Gusztáv Mihály történész, a BBTE tanára ezúttal Magyarósi Szőke József (1793-1866) munkásságát eleveníti fel egy érdekfeszítő előadásban. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (5.) – EGY DRÁMA SZÜLETÉSÉNEK TÖRTÉNELMI HÁTTERÉRŐL…” olvasásának folytatása