A JÖVŐ KÖNYVTÁRA

A konferenciára 85 határon inneni és túli könyvtáros szakember érkezett Székelyudvarhelyre, és két napon keresztül osztotta meg tapasztalatait az újabb kihívásokról, amelyek e szakmát érintik. Ez egy sikeresnek mondható értekezlet volt, amelybe a társult programok jóvoltából sikerült bevonni a legfiatalabb generációkat, a jövő olvasóit is. Continue reading “A JÖVŐ KÖNYVTÁRA”

SZÉKELYUDVARHELY – Nyitott Könyvek Éjszakája

A Városi Könyvtár ismét elemi erővel, nagy bátorsággal, sok fantáziával vág neki a fehér éjszakának. Pénteken, augusztus utolsó napján egyaránt várják az idősebb és a fiatalabb érdeklődőket a könyvtár munkatársai. Ne maradj le a jóról! Ez az intézmény nem csak könyvek tára, hanem sokoldalú kulturális intézmény is egyben. Continue reading “SZÉKELYUDVARHELY – Nyitott Könyvek Éjszakája”

HOLDFOGYATKOZÁS – Ahogy Köröspatakon láttuk

Péntek este figyelhettük meg az évszázad leghosszabb teljes holdfogyatkozását, amely a csillagászok szerint 103 percen át volt látható 21 óra 24 perctől kezdődően éjfél után 1 óra 29-ig volt érzékelhető vidékünkön. Az időjárás is kegyes volt, hiszen előtte és utána esett, amint azt megszokhattuk Székelyföld szerte az elmúlt hetekben. Continue reading “HOLDFOGYATKOZÁS – Ahogy Köröspatakon láttuk”

ŰRFÜRKÉSZ – Csillaglesés a sepsikőröspataki Írisz Táborban

Ha kíváncsi vagy a nyári égbolt csillagaira, s távcsővel kémlelnéd azokat, ha többet szeretnél megtudni a naprendszerről, akkor itt a helyed. Nappali és éjszakai megfigyelések. Interaktív tevékenységek. Modellezés. Tájékozódás. Sok játék és érdekesség. Hozhatod magaddal a távcsövedet is! Continue reading “ŰRFÜRKÉSZ – Csillaglesés a sepsikőröspataki Írisz Táborban”

KORUNK – 2018. július – Anyanyelv és irodalom

A kilencvenes évek elején a Korunk szerkesztősége – miközben maga is intézményeket hozott létre (Komp-Press Kiadó, Korunk Akadémia stb.) – feladatának tartotta, hogy a romániai magyarság intézményteremtéseinek folyamatát is nyomon kövesse, időről időre azt is bemutassa. A 2002-ben megjelent Korunk-repertóriumban az egyetemépítés, az egyházi intézmény-rendszer újjáépítése csakúgy kulcsszavak, mint a színházi koncepció- vagy a pedagógiai szemléletváltás. Hogy mikor minek volt prioritása, erről hitelesen tájékoztat Botházi Mária Átmenetek című könyvterjedelmű elemzése (Komp-Press, Kvár, 2015.). Continue reading “KORUNK – 2018. július – Anyanyelv és irodalom”

XXVII. SZABÉDI-NAP

Idén május 10-én szervezi meg az EMKE a Szabédi Emléknapot. A programokat első ízben tartják partnerségben a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéttel. A 2018-as emléknapot a tavalyi eseményen még jelen lévő, 2017. július 22-én elhunyt Kántor Lajos emlékének szentelik. A rendezvény a Communitas Alapítvány támogatásával valósul meg. Continue reading “XXVII. SZABÉDI-NAP”

Erdélyi OSCAR

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) minden évben az 1885. április 12-i alapító dátumhoz legközelebb eső hétvégén, idén április 7-én, szombaton tartja ünnepi közgyűlését, amely egyben a társ- és fiókszervezeteinek seregszemléje, az Országos Elnökség beszámolója az éves tevékenységről, valamint az egyes régiók alelnöki munkájának évértékelője is. Continue reading “Erdélyi OSCAR”

Beder Tibor 80. – FRISSÍTVE!

1938. március 6-án született Kökösben, évtizedek óta Csíkszeredában él. Geológus-mérnöki és földrajztanári egyetemet végzett Kolozsváron. Volt tanár, iskolaigazgató, megyei turisztikai hivatalvezető és Hargita megye főtanfelügyelője. Beutazta Európát, két alkalommal az ottani magyarok meghívására az Amerikai Egyesült Államokban is járt, és előadásokat tartott az erdélyi magyarokról. Bölöni Domokos egy korábbi írásával köszönti az ünnepeltet. Continue reading “Beder Tibor 80. – FRISSÍTVE!”

MADÁRNÉZŐ – a márciusi KORUNK

A madárnéző szóban az ember nézi a madarat, de a madár is nézi a világot. A lapszám különféle lehetséges viszonyulásokat mutat be, amelyek összekötik őket: személyes történetektől szakemberek helyzetértékeléséig. Continue reading “MADÁRNÉZŐ – a márciusi KORUNK”

Körbejárva a románok 1918-as egyesülését

A román egyesülés kiteljesedésének, Nagy-Románia létrejöttének százéves évfordulója alkalmából Lucian Boia előbb rákérdez arra, hogy valóban egyesültek-e a románok, aztán ráközelít a Kelet- és Kelet-Közép-Európában, illetve a Balkánon élő népekre és nemzetiségekre, a határokra, a kisebbségekre. Konklúzió gyanánt – a záró-dolgozatban – egymás mellé, pontosabban egymással szembe helyezi 1918. december 1-jét és 1920. június 4-ét – a románok örömünnepét a kinyilvánított egyesülési szándék alkalmával Gyulafehérváron és a magyar nemzet gyászát, amely aztán, a trianoni döntés által és a “békecsináló” nagyhatalmak megbízottai jóvoltából elveszítette területei kétharmadát (202.870 négyzetkilométert), meg magyar ajkú népessége egyharmadát (3,323 millió lelket)… Tovább