Tekintettel arra, hogy Szentegyházán nem sikerült megfelelő termet találni a tudományos ülésszak megszervezésére, a szervezők úgy döntöttek, hogy a konferenciát Homoródfürdőn tartják 2021. október 28. és 31. között.
“XXII. SZÉKELYFÖLDI GEOLÓGUS TALÁLKOZÓ – HOMORÓDFÜRDŐ” olvasásának folytatása
Közismert alkotó esetében leginkább a nyolcadik X kopogtatásakor készítenek leltárt és visszatekintenek a megtett útra pályatársak, barátok, újságírók is. A tisztelgő köszöntőkben szerepet kapnak az értékteremtő életpályát meghatározó stációk is. Péntek János kolozsvári nyelvész és néprajzkutató akadémikus esetében nem maradhat említés nélkül a történelmi, néprajzi, népművészeti szempontból oly jelentős Kalotaszeg (és azon belül a szülőfalu, Körösfő); a középiskolai tanulmányok által a világra nyíló ablakot jelentő Nagyvárad (1959); egyetemi éveinek és tudományos pályájának Kolozsvára; a ’89-es rendszerváltás hozta szabadság és az azzal csaknem egyszerre érkező „digitális csoda”: a világháló. “PÉNTEK JÁNOS PROFESSZOR KÖSZÖNTÉSE” olvasásának folytatása
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói 1972-ben készítettek egy számítógépes modellt, amely az emberiség jövőjét vizsgálta. Eredményeik A növekedés határai címmel láttak napvilágot, a modell World3 névvel vált ismertté, megalkotásánál öt változót vettek figyelembe: a népesség alakulását, az ipari fejlődést, a környezetszennyezést, az élelmiszer-termelést és a Föld (nem megújuló) erőforrásainak felhasználását.
Idén május 17–24. között tartják a Megyenapokat. A XVII. Hargitai Megyenapok egy olyan megyei szintű rendezvénysorozat, amely Hargita megye közösségeire, kulturális és természeti örökségére, valamint a kortárs kreativitásra épít. Az idén az tűzték ki célul, hogy minél több települést vonjanak be, minél több közösséget szólítsanak meg, hozzák vissza a kulturális pezsgést a településeinkre, hogy találkozhassanak az emberek fotókiállításokon, kortárs képzőművészeti kiállításokon, vegyenek részt könyvbemutatókon, kutassák fel tájházainkat, zenével és tánccal éljék meg hagyományainkat. “XVII. HARGITAI MEGYENAPOK” olvasásának folytatása
A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt. “MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása
Az iskola nem csupán Ottlik Géza nagyhatású regényében, de a valós, sőt virtuális világban is mindig a határon volt, és van a jelenben is. Ez a határ nem egyenlő a perifériával, hanem olvasatunkban sokkal inkább két elválasztott területet egyszerre választ szét, és köt össze. Ottliknál például a gyermekkort a felnőtt léttel. “ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása
Napjainkban Nyugat-Európában a várható életkor 80 év, de még Fekete-Afrikában is 60 év feletti. 2100-ra 11 milliárdan leszünk. “ELPUSZTÍTJA-E A TÚLNÉPESEDÉS A FÖLDET?” olvasásának folytatása
A Magyar Tudomány Napja jegyében az idei sivár körülmények dacára is megtartják az Erdélyi Múzeum Egylet (EME) szervezésében a hagyományos interdiszciplináris konferenciát, amely illeszkedve a jelen elvárásaihoz és előírásaihoz, jórészt a virtuális térben, több napon át zajlik 2020. november 20. és 28. között. “KOLOZSVÁR – JÖVŐFORMÁLÓ TUDOMÁNY” olvasásának folytatása
Nemrég ajánlották, hogy nézzük meg és írjunk David Attenborough új filmjéről. Azonban nem csak megnézni kellene, hanem megszívlelni is mindazt, amit ez a világhírű ember mond. Vagy már késő? “VAN-E MÉG ÉLETÜNK ÉS HELYÜNK A BOLYGÓNKON?” olvasásának folytatása
A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár a valamikori református kollégium könyvtár töretlen fejlődésű jogutódja. A kollégium könyvtárának csírái egyidősek magával az 1670-ben kezdetét vett kollégiummal. Az 1682-es iskolatörvény már külön tárgyal a „bibliothecarius” esküvel vállalt kötelezettségeiről. A jelenlegi könyvtár a református kollégium könyvtára mellett a katolikus gimnázium, az állami főreáliskola, valamint a kő- és agyagipari szakiskola könyvtárainak máig fennmaradt könyvtárrészeit tudhatja magáénak. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (6.) – A TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR SZÉPSÉGEI (I.)” olvasásának folytatása
