MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN

A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt. “MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN

Az iskola nem csupán Ottlik Géza nagyhatású regényében, de a valós, sőt virtuális világban is mindig a határon volt, és van a jelenben is. Ez a határ nem egyenlő a perifériával, hanem olvasatunkban sokkal inkább két elválasztott területet egyszerre választ szét, és köt össze. Ottliknál például a gyermekkort a felnőtt léttel. “ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

KOLOZSVÁR – JÖVŐFORMÁLÓ TUDOMÁNY

A Magyar Tudomány Napja jegyében az idei sivár körülmények dacára is megtartják az Erdélyi Múzeum Egylet (EME) szervezésében a hagyományos interdiszciplináris konferenciát, amely illeszkedve a jelen elvárásaihoz és előírásaihoz, jórészt a virtuális térben, több napon át zajlik 2020. november 20. és 28. között.  “KOLOZSVÁR – JÖVŐFORMÁLÓ TUDOMÁNY” olvasásának folytatása

VAN-E MÉG ÉLETÜNK ÉS HELYÜNK A BOLYGÓNKON?

Nemrég ajánlották, hogy nézzük meg és írjunk David Attenborough új filmjéről.  Azonban nem csak megnézni kellene, hanem megszívlelni is mindazt, amit ez a világhírű ember mond. Vagy már késő? “VAN-E MÉG ÉLETÜNK ÉS HELYÜNK A BOLYGÓNKON?” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (6.) – A TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR SZÉPSÉGEI (I.)

A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár a valamikori református kollégium könyvtár töretlen fejlődésű jogutódja. A kollégium könyvtárának csírái egyidősek magával az 1670-ben kezdetét vett kollégiummal. Az 1682-es iskolatörvény már külön tárgyal a „bibliothecarius” esküvel vállalt kötelezettségeiről. A jelenlegi könyvtár a református kollégium könyvtára mellett a katolikus gimnázium, az állami főreáliskola, valamint a kő- és agyagipari szakiskola könyvtárainak máig fennmaradt könyvtárrészeit tudhatja magáénak. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (6.) – A TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR SZÉPSÉGEI (I.)” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (5.) – EGY DRÁMA SZÜLETÉSÉNEK TÖRTÉNELMI HÁTTERÉRŐL…

A székelyudvarhelyi Művelődési Ház népfőiskolai jellegű előadásainak sorában Dr. Hermann Gusztáv Mihály történész, a BBTE tanára ezúttal Magyarósi Szőke József (1793-1866) munkásságát eleveníti fel egy érdekfeszítő előadásban. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (5.) – EGY DRÁMA SZÜLETÉSÉNEK TÖRTÉNELMI HÁTTERÉRŐL…” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (3.) – SZÉKELY KÁRTYA, LEGENDÁRIUM, KÉPREGÉNY

Az előző előadásban Gyöngyössy János történeti grafikus nem tért ki életútja minden részletére. Ebben az epizódban a 2012 utáni időszakot vázolja fel, most meséli el a székely kártya keletkezéstörténetét, szót ejt arról is, hogy a rekonstrukciós rajzok terén stílus- és technikaváltást végzett, számos alkalommal működött együtt a Székelyföldi Legendárium csapatával, illetőleg múzeumokkal és könyvkiadókkal is. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (3.) – SZÉKELY KÁRTYA, LEGENDÁRIUM, KÉPREGÉNY” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (2.) – GYÖNGYÖSSY JÁNOS – ARS POETICA

A Székelyföld-szerte közismert történeti grafikus ebben a beszélgetésben, amely a tervezett, élő népfőiskolai előadások helyett videó-felvételről tekinthető meg, pályájáról vall, azokról a vargabetűkről, amelyek az életét befolyásolták. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (2.) – GYÖNGYÖSSY JÁNOS – ARS POETICA” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (1.) – KOVÁCS ÁRPÁD MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ BESZÉL A BARÁTOK-TEMPLOMÁRÓL

Ahogyan az Iskola másként nevű program kizökkenti a diákokat a hétköznapi ritmusból, hogy más módszerekkel juttassa újfajta információkhoz őket, ugyanúgy kísérleteznek manapság a kulturális intézmények is azokkal a lehetőségekkel, amelyek bezártságunk idején állnak a rendelkezésünkre. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (1.) – KOVÁCS ÁRPÁD MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ BESZÉL A BARÁTOK-TEMPLOMÁRÓL” olvasásának folytatása