Térhatású képek a Nagy Háborúról

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban nyílik meg 2017. június 23-án (pénteken) 18.00 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum NÉZŐPONTOK című vendégkiállítása. A kiállítás részét képezik a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészet hagyatékában megőrzött térhatású fényképek is. Continue reading “Térhatású képek a Nagy Háborúról”

A Székelyföld és a Nagy Háború

Eleink annak idején álmodni sem merték, hogy elveszíthetik a háborút, s azt sem, hogy elveszhet az ország. Sokáig azt tartották, hogy 1914 és 1918 közötti világméretű háborúskodás volt a legnagyobb az emberiség történetében, s meg nem ismétlődhet. Ezért is szerepel sok helyen a kordokumentumokban NAGY HÁBORÚ néven a világégés. Aztán húsz év múlva következett a második, új reményekkel, s hasonló, vagy még rosszabb végkifejlettel. Continue reading “A Székelyföld és a Nagy Háború”

Pályázat a 82-es gyalogezredről

Idén ünnepeljük Székelyudvarhely városának egyik kiemelkedő jelképe, a Vasszékely-szobor felállításának centenáriumát. Elődeink már a világháború vérzivataros napjaiban is kötelességüknek tartották, hogy emléket állítsanak az elesetteknek. Ebből az alkalomból hirdet középiskolásoknak szóló pályázatot az Ugron Alapítvány. Fiktív és a valós történelmi tényeket feltáró munkára hívja most az udvarhely- és csíkszéki diákokat Kápolnási Zsolt történész, a verseny szervezője és adminisztrátora. Continue reading “Pályázat a 82-es gyalogezredről”

Új helységnévtáblákat kap Kolozsvár

A Kincses Város bejárataihoz román, magyar, német és latin nevű helységnévtáblákat helyeztet ki a helyi önkormányzat – közölte a polgármesteri hivatal sajtóirodája. A helyes, és a város történelmét, valamint multikulturális jellegét hűen tükröző feliratok véglegesítéséhez a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészeinek szakvéleményét kérték ki. Continue reading “Új helységnévtáblákat kap Kolozsvár”

Műemlékek közt Dél-Erdélyben – Keresd (8.)

A dél-erdélyi túra utolsó állomása Keresd volt. A keresdi Bethlen-kastélyban zajló reményre feljogosító változások némi optimizmusra szolgáltatnak okot, hiszen a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vette át ötven évre az örökösöktől, ami egyben üzemeltetőként arra is kötelezi, hogy felújíttassa és visszahelyezze a kulturális és idegenforgalmi vérkeringésbe. Continue reading “Műemlékek közt Dél-Erdélyben – Keresd (8.)”

Múltba rejtett örökség

„Szépvíz mai lakóinak vissza kell tekinteniük, vissza kell nézniük őseikre, elődeikre, akiktől erőt, hitet, útmutatást kaphatnak a mindennapokban. Fel kell idézniük azt a múltban rejlő örökséget, amelynek tévedéseiből a jövőben mindannyian okulni tudunk.” Egyúttal arra is választ kapunk ebből a mondatból, miért és honnan kapta címét a frissen megjelent könyv. Tovább

Műemlékek közt Dél-Erdélyben – Sarmiseghetuza-Regia és környéke (7.)

Hogyha Dél-Erdélyben jár az ember, még akkor is, ha székely, nem kerülheti el a római és a dák emlékhelyek meglátogatását. Mi ezen alkalommal Szászváros-hegyeit kerestük fel, és ott két dák várromot tekintettünk meg. Pontosabban a Kosztesd-Várhely (Costesti-Cetatuie) közelében található emlékhelyet és Sarmiseghetuzát, amely a Kr. e. I. században, Burebista királysága idején az egyesített dák állam fővárosa volt. Tovább

Jókai Mór – Székelyudvarhely díszpolgára

A Budapesti Hírlap írta 1896.június 6-án, Blaháné, Jókai és a székely fiuk címmel:„Kedves kitüntetésben részesítette ma az ország koszorús írója és a népszínház ünnepelt művésznője a tornaversenyre fölrándult fiatalság egy részét. Az ország [egyik] legmesszebb eső városából, Sz-Udvarhelyről, a székely anyavárosból a milléniumra fölrándult fiukat ugyanis Jókai és Blaháné ma délután külön- külön vendégül hívták magukhoz. A 40 tagból álló csapat, a főreáliskola tarka uniformisába bujtatott széles székely fiuk, tanáruk, Vajda Emil dr. vezetésével tisztelegtek a regényírónál és Blahánénál, akiket eddig még soha sem láthattak színről-színre. Jókai saját kezű aláírásával ellátott arcképeket osztogatott nekik emlékül. Blaháné pedig elénekelt (…) néhány nótát s mindegyik fiúnak ajándékozott valami emléktárgyat. A fiuk persze végtelenül boldogok voltak.” Tovább

A fejbe vertek visszalépnek

A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években javában dívott ez a hadseregben. Ha a szünetben négy-öt magyar összehajolt, azonnal rájuk szóltak: „Mit káromoltok bennünket! Beszéljetek románul!” Ezt a „mentalitást”, úgy tűnik, derekasan megörökölték a ’89 utáni többségi nemzedékek. (Címkép: LIFE-archívum.)  Tovább

 

HIRDETÉS – NE HAGYJÁTOK AZ ISKOLÁT! HIRDETÉS

JÓTÉKONYSÁGI GÁLAEST A VIGADÓBAN

006

Az atyhai templom javára szerveznek jótékonysági előadást Budapesten!

Műemlékek közt Dél-Erdélyben – bányavárosok (5.)

Kétségtelen, hogy a monoindusztriális kisvárosokat erősen érintette a rendszerváltozás, hiszen amikor megszűnik az egyetlen megélhetési lehetőség, igen nehéz egy új gazdasásági szerkezet kialakítása. Az itt elhelyezkedő kisvárosok 1950 után indultak fejlődésnek, amikor a szocialista nehéziparnak egyre több vasra és acélra volt szüksége.

Continue reading “Műemlékek közt Dél-Erdélyben – bányavárosok (5.)”