Kálvinizmusról és a magyar nyelv nehéz voltáról – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (17.)

Mihai Androne tanári végzettséget szerzett Jászvásárban, majd Bukarestben teológiai tanulmányokat folytatott, ahonnan aztán Bázelbe került ösztöndíjasként. Ortodoxként utazott ki Svájcba, ahonnan reformátusként tért vissza. Felnőttként ismerkedett meg Kálvin és más reformátorok tanaival. Felnőttként vált a magyar nyelv és kultúra őszinte csodálójává és barátjává. Küszködik a magyar nyelvvel, de nem adja fel. Continue reading “Kálvinizmusról és a magyar nyelv nehéz voltáról – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (17.)”

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (15.) – Nem igazán ünnepi időszakot élünk

Lavinia Bălulescu kiváló publicista és szerkesztő. A hétköznapokban. Amikor teheti, amikor valóban szabad és felszabadult pillanatokat él át, azonban verset és prózát egyaránt ír. Azt tervezi, hogy a továbbiakban is ír verset, de szeretné kipróbálni magát – tartósan – a rövidprózai műfajokban. Személyesen nem találkoztunk. Continue reading “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (15.) – Nem igazán ünnepi időszakot élünk”

IX. KOLOZSVÁRI MAGYAR NAPOK

Erdély fővárosának legnagyobb magyar rendezvénysorozata kilencedik alkalommal szólítja meg a helyi magyar és román közösség mellett a városból elszármazottakat, illetve mindazokat, akik kíváncsiak a kincses város és a régió kulturális értékeire. Idén rekordszámú programmal készülnek, lesz futóverseny, kiállítás, könyvbemutató, népviseleti-, kézműves- és gasztronómiai-seregszemle, a Sétatér helyett pedig a Bánffy-palota udvarán felállított – és két másik – színpad előtt bulizhatnak a változatosabbnál változatosabb műfajú koncerteken a résztvevők. Continue reading “IX. KOLOZSVÁRI MAGYAR NAPOK”

„A transzilvanizmus egyfajta kegyelmi lelkiállapot lehet” – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK

Tudor Duică villamosmérnök, publicista, civil aktivista így vall őseiről a Hargita Népe számára készült interjúban: „Családfakutatásaim során – görögkeleti és görögkatolikus nyomon haladva – egész 1733-ig tudtam az időben visszahaladni az ortodox schematizmusban. Nestor nevű szépapám jegyzői hivatalt viselt Magyarigenben, a lánya pedig Medrea ük-üknagyapámhoz ment férjhez, aki celnai illetőségű volt. Feltörekvő emberek voltak ők is Erdély korábbi társadalmában. Többen szolgáltak a felmenőim közül a hadseregben. Büszke vagyok arra, hogy a családom tagjai mindig hűségesek voltak a hazájukhoz, Erdélyhez, függetlenül attól, hogy az éppen milyen közigazgatáshoz tartozott. Ez pedig nem más, mint az érettség, a helyzet- és a szerepfelismerés jele. Amivel én is teljes lelkemből, teljes erővel próbálkozom manapság, s mindez nem egyéb, mint kísérlet arra, hogy felnövekedhessek az előttem járó ősök szintjére.” Continue reading “„A transzilvanizmus egyfajta kegyelmi lelkiállapot lehet” – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK”

(C)Klaus, a bakszász

A kisebbségi nyelvhasználatban előrelépést jelentő közigazgatási törvénykönyv ellen emelt alkotmányossági kifogásának indoklásában Johannis nem elég, hogy a magyarság képébe csapja az ajtót, de évek óta hatályos jogokat is alkotmányellenesnek minősít. Tehát egyrészt nem adná meg, amit kértünk, másrészt elvenne abból is, amink van. Utóbbi az, ami mérhetetlen csalódást okoz. Continue reading “(C)Klaus, a bakszász”

TUSVÁNYOS, 2018

Szabadegyetem és buli. Kikapcsolódás és kapcsolatépítés. Pofavizit és helykeresés. Attól függ, hogy kinek milyen a társadalmi státusza. Mindenesetre mi is ellátogattunk a táborba pár órára július 25-én, szerdán. Első látásra komolyabb változásokat nem észleltünk a tavalyi találkozóhoz viszonyítva: hol esett, hol sütött a nap, medveveszély volt és határozottan érezhettük azon problémák a nyomait is, amelyekkel idehaza és Európában egyaránt küszködünk az élet legkülönbözőbb színterein. Continue reading “TUSVÁNYOS, 2018”

MAGYAROK ROMÁNIÁBAN – 100 év

„A magyar elit el sem tudta képzelni, hogy Erdélyt valóban elveszíti Magyarország” –  hat történész perspektívájából, korabeli felvételek segítségével mutatják be az első világháború kitörésétől a trianoni döntésig vezető utat. A Magyarok Romániában – száz év története dokumentumfilm-sorozat az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában program része. Continue reading “MAGYAROK ROMÁNIÁBAN – 100 év”

RÓZSA SÁNDOR

Szigorú betyárbajsza volt Rózsa Sándornak, s nem csak csókra teremtett. 1813-ban ezen a júliusi napon nagy vihar tombolt, mesélik még mostanság is az öregek az Alföldön. Aki ekkor született, az viharos természetű lett – vagy netán épp fordítva történt a dolog? Azért tört volna ki a nagy égzengés, mert valaki megszületett? Ki tudja… Continue reading “RÓZSA SÁNDOR”

„Talán jobb és szebb idők következnek hátralévő éveim során” – folytatjuk a MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK című sorozatot (7.)

Septimiu Borbil (1963) Kolozsváron élő állatorvos a Corbii Albi–Fehér Hollók nevű portál egyik kitartó publicistája, sokak által ismert aktivista, aki a történelmi tisztánlátásért, a régiók becsületéért szólal meg és az ország történelmi régiók mentén való közigazgatási átalakításának a híve. Sorozatunk következő beszélgetésében Borbil úrral közelítjük Erdély utóbbi száz évét, a román fennhatóság alatt eltöltött időt és latolgatjuk a további esélyeket. Continue reading “„Talán jobb és szebb idők következnek hátralévő éveim során” – folytatjuk a MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK című sorozatot (7.)”

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA

Ez alkalommal a Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson tartandó rendhagyó eseménysorozatra hívjuk fel a figyelmet, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a szokványos múzeumi státusztól eltérő kínálattal lepjék meg a közönséget. Mindhárom városban a Szent Iván éjszakájához legközelebb eső szombaton, június 23-án várják a megszervezendő programokra az érdeklődőket. Székelyudvarhelyen két helyszínen is zajlanak majd a kapcsolódó rendezvények. Continue reading “MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA”