CHARTA XXI. – SZÁSZBOGÁCS – KiMitTud (115.)

A Bede-patak völgyében fekvő Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Magyarsároshoz tartozik, csupán 10 km-re Dicsőszentmártontól. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott. “CHARTA XXI. – SZÁSZBOGÁCS – KiMitTud (115.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – NAGYILONDA – KiMitTud (114.)

Falu a mai Romániában Szilágy megyében. Románul Ileanda, korábban Ilandă. Déstől 40 km-re északnyugat irányban a Szamos jobb partján fekszik. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásának székhelye volt. A második bécsi döntést követően 1940 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. “CHARTA XXI. – NAGYILONDA – KiMitTud (114.)” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (6.) – A TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR SZÉPSÉGEI (II.)

A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár a valamikori református kollégium könyvtár töretlen fejlődésű jogutódja. A kollégium könyvtárának csírái egyidősek magával az 1670-ben kezdetét vett kollégiummal. Az 1682-es iskolatörvény már külön tárgyal a „bibliothecarius” esküvel vállalt kötelezettségeiről. A jelenlegi könyvtár a református kollégium könyvtára mellett a katolikus gimnázium, az állami főreáliskola, valamint a kő- és agyagipari szakiskola könyvtárainak máig fennmaradt könyvtárrészeit tudhatja magáénak. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (6.) – A TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR SZÉPSÉGEI (II.)” olvasásának folytatása

KERESD – AHOL MEGLEGYINT ERDÉLY MÚLTJÁNAK HANGULATA

Pár éve, amióta Csaba testvér alapítványa kezelésbe vette a Bethlen-kastélyt (2014), szívesen megyek Keresdre. Nagyjából tavaly ilyenkor jártam itt legutóbb. Egyrészt tudom, hogy folytatódik a felújítás, ásatások is zajlanak, másrészt kíváncsi voltam arra a múlt hét végén, hogy milyen a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend péntek-szombat-vasárnapra tervezett edzőtábora. Az is igaz, hogy vinnem kellett a fiamnak egy láncinget, aki Griff. “KERESD – AHOL MEGLEGYINT ERDÉLY MÚLTJÁNAK HANGULATA” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – „PRO PATRIA ET LIBERTATE” – A KURUCKORRA EMLÉKEZVE ÉBREDEZIK A HAÁZ REZSŐ MÚZEUM

Még tavaly hirdetett emlékévet az anyaország kormánya annak tiszteletére, hogy II. Rákóczi Ferencet 1704-ben, háromszáztizenöt évvel ezelőtt fejedelemmé választották.  A kamarakíállítás ezidáig Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön volt látható. “SZÉKELYUDVARHELY – „PRO PATRIA ET LIBERTATE” – A KURUCKORRA EMLÉKEZVE ÉBREDEZIK A HAÁZ REZSŐ MÚZEUM” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – TORDATÚR – KiMitTud (113.)

Falu a mai Romániában, Kolozs megyében, községközpont. 1911-ig Túr. Románul Tureni. Kolozsvártól 15 km-re délkeletre, Tordától 9 km-re északnyugatra, az A3-as autópálya mellett fekszik. 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. “CHARTA XXI. – TORDATÚR – KiMitTud (113.)” olvasásának folytatása

KIÁLLÍTÁS II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSÁNAK EMLÉKÉRE – SZÉKELYUDVARHELY

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és a Haáz Rezső Múzeum 2020. augusztus 5-én, szerdán 18.00 órakor a „Pro patria et libertate” – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704-2019 című kiállítás megnyitójára. “KIÁLLÍTÁS II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSÁNAK EMLÉKÉRE – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – CSEKLÉSZ – KiMitTud (108.)

Kisváros Pozsony és Szenc között a mai Szlovákiában. Szlovák neve Bernolákovó, korábban Čeklís. Ezt a nevet 1945 után adták Anton Bernolák (1762-1813) katolikus pap, szlovák nyelvújító emlékére, aki a 18-19. századok fordulóján, hosszú ideig plébános volt itt. Bernolák a cseh nyelvtől való függetlenedés érdekében végzett nyelvújítást, ami értelem szerint a Felvidék nyugati részén élő szlovákokra terjedt ki. “CHARTA XXI. – CSEKLÉSZ – KiMitTud (108.)” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (4.) – KÉPZELETBELI SÉTA…

A székelyudvarhelyi Művelődési Ház népfőiskolai jellegű előadásainak sorában Novák Károly István történész a múlt századforduló korába invitálja békebeli sétára a székely anyaváros múltja iránt érdeklődőket. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (4.) – KÉPZELETBELI SÉTA…” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZEREDNYE – KiMitTud (107.)

Korábbi neve Szvedernik (1899-ig), Kárpátalján, a mai Ukrajnában. Ukránul Середнє/ Szerednye, oroszul Среднее/ Szrednyeje, szlovákul Seredné; városi jellegű település az Ungvári járásban, a Viela patak partján. 1909-től Ung vármegye akkor alakult Szerednyei járásának székhelye volt. A trianoni döntés értelmében 1920-ban a frissen megalakuló Csehszlovákia része lett. A település 1939 márciusától ismét magyar fennhatóság alá került, az Ungi közigazgatási kirendeltséghez tartozott 1944-ig. “CHARTA XXI. – SZEREDNYE – KiMitTud (107.)” olvasásának folytatása