A Szent László-legenda, mint kulturális örökség

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa idén is megszervezte az Európa Tanács által indított Európai Örökség Napok méltó megünneplésére a VI–VIII. osztályos tanulók ismeretterjesztő tanulmányútját és rajzversenyét, illetve a versenyre beérkező alkotások kiállítását. Continue reading “A Szent László-legenda, mint kulturális örökség”

Megnyitották a Szent László örökség-utat

A Szent László örökség-út célja, hogy a lovagkirály örökségére alapozva közelebb hozzuk egymáshoz az együtt élő nemzeteket, összekapcsoljuk a magyar közösségeket. 2017-ben mi ezzel akarjuk a Kelet-Európa népei közötti párbeszédet elősegíteni – hangsúlyozta október 13-án, pénteken Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a Szent László örökség-út nyitórendezvényén vett részt a magyarországi Kisvárdán. Continue reading “Megnyitották a Szent László örökség-utat”

(N)ők is hősök – I. világháborús kiállítás Kézdivásárhelyen

Az első világháború volt az első modern háború. Abban az értelemben is, hogy nem csupán a hadseregeknek kellett megküzdeni egymással, hanem a hadviselő felek igyekeztek az egész társadalmukat mozgósítani a győzelem érdekében. Ezért a háború Magyarország számára sem csak a hadköteles korú férfiak részvételével zajlott, hanem részt vett benne az akkori országban élt mintegy 11 millió nő is. A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja szervezésében nyílik kiállítás a fenti címmel 2017. október 12-én 18.00 órakor a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház Galériájában… Tovább

Üzenet a frontról

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum együttműködésének köszönhetően jött létre az a kiállítás, amelynek megnyitójára 2017. október 12-én, csütörtökön 17.00 órakor kerül sor. Az üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914–1918 címet viselő kiállítás az első világháború mindennapjait, a harcmezőkön és a hátországban élő erdélyi emberek életét idézi meg egy sajátos történeti forrás, a frontról küldött tábori levelek segítségével. Continue reading “Üzenet a frontról”

Az aradi vértanúkra és Batthyány Lajosra emlékezünk

Arad a magyar Golgota, ahogy Kossuth Lajos is nevezte. A köztudat tizenhárom főrangú tisztet tart nyilván, akiket 1849. október 6-án végeztek ki a Maros partján. Tizenkét tábornok és egy ezredes, akik az osztrák császári hadseregből álltak át a magyar forradalom oldalára, de mindenképp hozzájuk kell számítani másik három aradi kivégzett áldozatot – Ormai Norbert ezredest, Ludwig Hauk őrnagyot és Kazinczy Lajos ezredest, s így a közhiedelemmel ellentétben tulajdonképpen tizenhatan vannak – , valamint Batthyány Lajost, akit Pesten végeztek ki ugyanezen a napon. Continue reading “Az aradi vértanúkra és Batthyány Lajosra emlékezünk”

Sófalvi András az Erdélyi Múzeum Egyesület vendége

A Székelyudvarhelyen élő és dolgozó régész Hadakozás és önvédelem a középkori és fejedelemség kori Udvarhelyszéken, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) kiadásában újonnan megjelent könyvének bemutatására október 9-én, hétfőn, 17.00 órától kerül sor Kolozsváron, az EME Jókai utcai székházában. A kötetet bemutatja és méltatja Hegyi Géza történész, házigazda Sipos Gábor elnök. Continue reading “Sófalvi András az Erdélyi Múzeum Egyesület vendége”

Ezért utálnak minket Európában

Az európai tudatalattiban erőteljesen működő Kelet-ellenesség kisebbségi érzése gátlásokra és atavisztikus félelmekre épül. Az európai Kelet-ellenesség azonban nemcsak a keletről érkezett, ősi lovas kultúrájú népeket érinti, hanem a gazdaságilag megerősödött távol-keleti népeket, a kínaiakat, a japánokat, a koreaiakat és a délkelet-ázsiaiakat is. A 21. század gazdasági háborújában Kelet ismét győzelemre áll. Kína, Japán, Korea, Délkelet-Ázsia, sőt az olaj- és energia-gazdag közép-ázsiai török népek az áruikkal elfoglalják és legyőzik az európai gazdaságot. Európa a Kelettel szembeni gazdasági vereségét beképzelt kulturális és civilizációs magasabbrendűségével igyekszik ellensúlyozni. Szándékosan elhallgatva a keleti civilizációk több ezer éves kulturális és tudományos teljesítményét, amely jóval Európa előtt járt. Tovább

„Nekünk Mohács kell” (?)

Nem hinnénk. Az Európai Unió most éli át a maga Mohácsát, de úgy, hogy vezetői nincsenek a helyzet magaslatán, nem is tudják, hogy ez mivel jár, s botorul inkább szépítkezésre költenek, semmint vértre. Aljas módon meghunyászkodnak, miközben számolatlanul érkeznek a más hitű, más fajú, teljesen más kultúrájú embertömegek az öreg kontinensre. Emlékezzünk: augusztus 29-én múlt 491 éve a mohácsi csatvesztésnek… Continue reading “„Nekünk Mohács kell” (?)”

A szerszám kudarca

A dolog az 1500-1600-as évek fordulóján eldőlt: Habsburg Mária Krisztierna tiroli hercegnőnek férjhez kell mennie. Márcsak azért is, nehogy vénkisasszony maradjon, végtére is akkor már 21 esztendős volt. Ráadásul megtalálták a hozzá illő vőlegényt is, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem személyében. Continue reading “A szerszám kudarca”

Sófalvi András régész alapmunkát tett le az asztalra

Túl azon, hogy Székelyudvarhely a Szent István Napokhoz kapcsolódó rendezvényektől volt hangos, szép csendben, illő körülmények közepette mutatták be péntek este a Hadakozás és önvédelem a középkori és fejedelemség kori Udvarhelyszéken című könyvet (amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap és Hargita Megye Tanácsa támogatásával jelent meg). Continue reading “Sófalvi András régész alapmunkát tett le az asztalra”