TRIANON 100 – ROMÁN ÖRÖMÜNNEP

Többségi nacionalista civil szervezetek támogatásával, feltehetően számottevő állampolgári jelenléttel tartanak az ortodox egyház templomaiban megemlékezéseket a történelmi Magyarország trianoni felszabdalásának centenáriuma alkalmából. Június 4-én hálaadó istentiszteletek keretében idézik fel azon személyiségek alakját, akik egy évszázaddal ezelőtt a nagypolitika berkeiben és a hadszíntereken részt vettek a nemzetegységesítés és a területszerzés folyamatában, illetve Sepsiszentgyörgyön – különös figyelemmel és következetességgel – idegenből érkező román aktivisták szabadtéren ingerlik a gyászos évfordulón a székelyeket. “TRIANON 100 – ROMÁN ÖRÖMÜNNEP” olvasásának folytatása

TRIANON 100 – BARÁTI JOBBOT NYÚJT A SZLOVÁK MINISZTERELNÖK

Sziasztok, kedves barátaim! (szerk. megj. ezt magyarul mondta.) Remélem, hogy a kiejtésem legalább olyan jó volt, mint ahogy a kolléganő (szerk.megj. a műsorvezetőre gondolt) beszél szlovákul. Tudják, általában fejből szoktam beszélni, de hajlamos vagyok belegabalyodni, így ma papírra is leírtam. Egyben mindannyiukat nagyon őszintén köszöntöm a mai találkozón. És most engedjék meg, hogy felolvassam. “TRIANON 100 – BARÁTI JOBBOT NYÚJT A SZLOVÁK MINISZTERELNÖK” olvasásának folytatása

TRIANON 100 – AZ ÖSSZETARTOZÁS TÜZE

Szent István király ezeresztendős keresztény államiságát a Kárpát-medencében Trianonnál pont egy évszázada zúzták szét, feldarabolva az országot. Tíz évvel ezelőtt az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényben az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyarokat közjogi értelemben is a nemzet részévé, június 4-ét pedig a Nemzeti Összetartozás Emléknapjává tette. “TRIANON 100 – AZ ÖSSZETARTOZÁS TÜZE” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ÉBERHÁRD – KiMitTud (90.)

Szlovák neve Malinovo, korábban Eberhart, németül Eberhardt, község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában. Az Éberhárd szó latin–német eredetű, jelentése kemény vagy szilárd, feltehetően a vár bevehetetlenségét jelképezte. Pozsonytól 15 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik. “CHARTA XXI. – ÉBERHÁRD – KiMitTud (90.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – CEGŐTELKE – KiMitTud (89.)

Román neve Țigău, település Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Beszterce-Naszód megyében, Kerléstől délkeletre, a Kecskés patak partján található. Nevét a halászatban ismert egyik halfogó alkalmatosságról (halfogó vízrekesz, halfogó gázló) kaphatta, amellyel halászatkor a vizet zárják el a folyó teljes szélességében. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásának része volt. “CHARTA XXI. – CEGŐTELKE – KiMitTud (89.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – FEJÉRTELEP – KiMitTud (88.)

Szerb neve Шушара/ Šušara, németül Sanddorf, település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, a verseci községben. A Delibláti-homokpuszta szívében fekszik. Ezt a dél-bánáti települést körös-körül erdő övezi. “CHARTA XXI. – FEJÉRTELEP – KiMitTud (88.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BARSENDRÉD – KiMitTud (87.)

Település a jelenlegi Szlovákia, Nyitrai kerületének Lévali járásában. Szlovák neve Ondrejovce. Dereszlény, Kisendréd és Nagyendréd egyesítésével jött létre (1893). Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garammenti-hátság keleti lábánál, a Garam folyó völgyében fekszik. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. “CHARTA XXI. – BARSENDRÉD – KiMitTud (87.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ALSÓPÉL – KiMitTud (83.)

Község a Felvidéken, a mai Szlovákiában; neve szlovákul Dolný Pial, németül Unter-Pill. A Nyitrai kerület Lévai járásában, Lévától 18 km-re délnyugatra fekszik. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. “CHARTA XXI. – ALSÓPÉL – KiMitTud (83.)” olvasásának folytatása

A FORRÁSKÖZPONT MŰSORKÍNÁLATA – HARGITAI MEGYENAPOK

Idén sem maradnak el a Hargitai Megyenapok, a 16. alkalommal megszervezett eseménysor május 24. és június 4. között zajlik a virtuális térben a Hargita Megye Tanácsa és az alárendeltségébe tartozó intézmények, köztük a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében. “A FORRÁSKÖZPONT MŰSORKÍNÁLATA – HARGITAI MEGYENAPOK” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – EGRESTŐ – KiMitTud (82.)

Falu Romániában, Maros megyében, Marosvásárhelytől 19 km-re délkeletre, ahol a Szénaverős- (a névadó, egykor Egres-) patak a Kis-Küküllőbe ömlik. Közigazgatásilag Balavásárhoz tartozik, melytől 3 km-re délnyugatra fekszik. Neve románul Agrișteu, németül Agreschteln, szászul Ajerschteln. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott. “CHARTA XXI. – EGRESTŐ – KiMitTud (82.)” olvasásának folytatása