MAGYAROK ROMÁNIÁBAN – 100 év

„A magyar elit el sem tudta képzelni, hogy Erdélyt valóban elveszíti Magyarország” –  hat történész perspektívájából, korabeli felvételek segítségével mutatják be az első világháború kitörésétől a trianoni döntésig vezető utat. A Magyarok Romániában – száz év története dokumentumfilm-sorozat az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában program része. Continue reading “MAGYAROK ROMÁNIÁBAN – 100 év”

RÓZSA SÁNDOR

Szigorú betyárbajsza volt Rózsa Sándornak, s nem csak csókra teremtett. 1813-ban ezen a júliusi napon nagy vihar tombolt, mesélik még mostanság is az öregek az Alföldön. Aki ekkor született, az viharos természetű lett – vagy netán épp fordítva történt a dolog? Azért tört volna ki a nagy égzengés, mert valaki megszületett? Ki tudja… Continue reading “RÓZSA SÁNDOR”

„Talán jobb és szebb idők következnek hátralévő éveim során” – folytatjuk a MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK című sorozatot (7.)

Septimiu Borbil (1963) Kolozsváron élő állatorvos a Corbii Albi–Fehér Hollók nevű portál egyik kitartó publicistája, sokak által ismert aktivista, aki a történelmi tisztánlátásért, a régiók becsületéért szólal meg és az ország történelmi régiók mentén való közigazgatási átalakításának a híve. Sorozatunk következő beszélgetésében Borbil úrral közelítjük Erdély utóbbi száz évét, a román fennhatóság alatt eltöltött időt és latolgatjuk a további esélyeket. Continue reading “„Talán jobb és szebb idők következnek hátralévő éveim során” – folytatjuk a MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK című sorozatot (7.)”

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA

Ez alkalommal a Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson tartandó rendhagyó eseménysorozatra hívjuk fel a figyelmet, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a szokványos múzeumi státusztól eltérő kínálattal lepjék meg a közönséget. Mindhárom városban a Szent Iván éjszakájához legközelebb eső szombaton, június 23-án várják a megszervezendő programokra az érdeklődőket. Székelyudvarhelyen két helyszínen is zajlanak majd a kapcsolódó rendezvények. Continue reading “MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA”

Fekete-Körös-völgyi magyar vértanúság

Gábor Ferenc négy kötetben foglalta össze a Belényesi-medencében élő magyarság múltszázadi tragédiáját. A szerző a huszadik század legsúlyosabban megpróbált székely-magyar vértanú falujában, Köröstárkányban született, és ma is ott él. Csak az általános iskolát végezte magyar nyelven, a Belényesi-medencét körülvevő román falvak tengerében, ebben a székely gyökereit ma is őrző színmagyar településen. Szakmát román nyelvű iskolában tanult, majd 1985-ben a rézbányai (Băiţa, falu Bihar megyében) uránbányába szegődött, ahol vájárként tizenöt évet dolgozott. Írásai viszonylag fiatalon bekövetkezett nyugdíjaztatása után jelennek meg. Continue reading “Fekete-Körös-völgyi magyar vértanúság”

Megemlékezések a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS napján

A trianoni békediktátum napját, június 4-ét egy ideje a nemzeti összetartozás napjaként éli meg a Kárpát-medence magyarsága. Úgy az anyaországban, mint az elszakított területeken egyházi, kulturális és állami rendezvények egész sorával emlékeznek arra a pillanatra, amikor a fejlett és a keresztény értékrend szerint élő világ nagyhatalmai rákényszerítették az országra a békekötés után azt a “megoldást”, amely húsz év múltán revíziókhoz vezetett, illetőleg a második világháború után úgy visszarendeződött, hogy a kisebbségbe szorult magyar közösségek helyzetét megnyugtatóan a mai napig sem volt képes megnyugtatóan rendezni a civilizáció és a demokrácia magas fokára felfejlődött Európai Unió, amely gazdaságilag kiválóan működik ugyan, de a szabadságjogok és az önazonosság megélése terén folyamatos csalódást okoz a felelősen gondolkodók számára. Continue reading “Megemlékezések a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS napján”

HULLÓIDŐ – Konferenciát szervez az MTA a székely identitásépítésről

A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel ellentétben – határok légiesülése, a liberális demokrácia végleges győzelme, az európai identitás kialakulása – ma azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások felerősödnek, illetve olyan identitásépítések indulnak, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. Continue reading “HULLÓIDŐ – Konferenciát szervez az MTA a székely identitásépítésről”

AZ ERÉNYÖV TITKOS TÖRTÉNETEI – Mítosz és valóság

A kiállítás emberi közelbe hoz egy misztikus tárgyat, oly módon, hogy a közhiedelemben fogant ismereteket cáfolja, titkokat fed fel… A mítosz szerint az erényövet a középkori lovagi kultúra vezette be a használatba, hogy a csatákba, zarándoklatra, keresztes háborúba induló lovag biztos lehessen felesége hűségében. De az erényöv valódi története az elmúlt 500 év mentalitás-történetének, szexualitástörténetének, orvostörténetének és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a modern kor a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni. Continue reading “AZ ERÉNYÖV TITKOS TÖRTÉNETEI – Mítosz és valóság”

TUDOR ROXÁNA – Ez itt a reklám helye

Néhány héttel ezelőtt interjú-sorozatot indítottunk a Hargita Népe című napilapban, annak internetes felületein. Természetes módon az Élő Székelyföld portálja is közli a későbbiekben ezeknek az interjúknak a szerkesztett, olykor kissé hosszabb és több fotóval ellátott változatát. A Mi, székelyek és román barátaink című beszélgetés-folyamunk valamelyest igyekszik végigkövetni a centenáriumi esztendő eseményeit, s úgy ad hozzá ezt-azt a Románia kebelében eltöltött kilencvenhat esztendőhöz, hogy legyen, lehessen majd utána is némi derű, biztatás, amely belengi a következő esztendőket, ha tetszik: azt a következő száz évet, amelyet együtt, békében, egyetértésben, teljes értékű állampolgárokként, átlátható jogrendszerben és rendezett autonómiák mentén szeretnénk megélni… Continue reading “TUDOR ROXÁNA – Ez itt a reklám helye”

Az erdélyi magyarság 100 éve

Kétnapos tudományos ülésszak helyszíne lesz május 7-8-án (hétfőn és kedden) az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székháza. Az erdélyi magyarság 100 éve elnevezésű háromrészes konferenciasorozat első, kolozsvári ülésszakán Az első negyedszázad címmel magyarországi és romániai magyar történészek az 1918 és 1945 közötti időszakot mutatják be saját kutatásaik alapján. Continue reading “Az erdélyi magyarság 100 éve”