CHARTA XXI. – BÁNFFYHUNYAD – KiMitTud (124.)

Kisváros a mai Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Románul Huedin, a mócok nyelvjárásában Hogyínu, németül Heynod, jiddisül הוניאד, cigányul Ohodino. Közigazgatásilag jelenleg a három kilométerre, északkeleti irányban fekvő Magyarbikal tartozik a helységhez. Kalotaszeg történelmi központja Kolozsvártól 48 km-re nyugat-északnyugatra, Nagyváradtól 100 km-re kelet-délkeletre, a tengerszint felett 556 méter magasságban. A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. “CHARTA XXI. – BÁNFFYHUNYAD – KiMitTud (124.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – KÖVEND – KiMitTud (123.)

Falu Erdélyben, a történelmi Aranyoszéken, Kolozs megyében. Közigazgatásilag ma Várfalva része. Neve románul Plăiești, németül Köwend. Tordától 13 km-re délnyugatra a Keresztesmező síkság nyugati részén a Kövendi-patak mellett terül el. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. “CHARTA XXI. – KÖVEND – KiMitTud (123.)” olvasásának folytatása

KÖNYVES NAPOK SZÉKELYUDVARHELYEN – A TÖRTÉNET FOLYTATÓDIK! (2.)

A járvány miatti korlátozások okán ellehetetlenített könyvbemutatók megszervezésében nyújt segítséget a Haáz Rezső Múzeum azáltal, hogy felkarolta az Élő Székelyföld Egyesület kezdeményezését, és lehetőséget biztosít a Haberstumpf-villa udvarán a legújabb Hargita megyei kiadványok közönség előtti bemutatására. “KÖNYVES NAPOK SZÉKELYUDVARHELYEN – A TÖRTÉNET FOLYTATÓDIK! (2.)” olvasásának folytatása

JÖN! – KÖNYVES NAPOK SZÉKELYUDVARHELYEN

A járvány miatti korlátozások okán ellehetetlenített könyvbemutatók megszervezésében nyújt segítséget a Haáz Rezső Múzeum azáltal, hogy felkarolta az Élő Székelyföld Egyesület kezdeményezését, és lehetőséget biztosít a Haberstumpf-villa udvarán a legújabb Hargita megyei kiadványok közönség előtti bemutatására. “JÖN! – KÖNYVES NAPOK SZÉKELYUDVARHELYEN” olvasásának folytatása

A KÁRPÁT-HAZÁBAN ÉLŐKRE KÉRTÉK AZ ÁLDÁST – FELEMELŐ, ÉLETRE SZÓLÓ ZARÁNDOKLAT

A nemzeti összetartozás évében, Trianon 100-ik évfordulóján lovascsapatok indultak el, hogy ki-ki saját országában megkerülje a történelmi Magyarország határvonalát. A dél-erdélyi útról már beszámoltunk, a hét végén Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti tiszteletes Szencsedben, Nyulas Imre kunfakó lótenyésztő birtokán számolt be az észak-erdélyi útról és annak előzményeiről. “A KÁRPÁT-HAZÁBAN ÉLŐKRE KÉRTÉK AZ ÁLDÁST – FELEMELŐ, ÉLETRE SZÓLÓ ZARÁNDOKLAT” olvasásának folytatása

LÁTOGATHATÓ A BÜKKFALVI NÉGYES – A VIA TRANSILVANICA IS ÉRINTI A KIS TELEPÜLÉST

Bükkfalva Homoródszentmárton része, mégis különálló településként tartják számon. A héten új információs táblákat helyeztek el a főút mentén, hogy felhívják a turisták figyelmét a helyi látványosságokra, ugyanakkor a helybéliek örömére a Via Transilvanica is átvezet a vadregényes tájon. “LÁTOGATHATÓ A BÜKKFALVI NÉGYES – A VIA TRANSILVANICA IS ÉRINTI A KIS TELEPÜLÉST” olvasásának folytatása

LÓHÁTON A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG HATÁRVONALÁN – ZARÁNDOKLAT AZ ÖSSZETARTOZÁS ÉVÉBEN

Az Összetartozás éve adta az apropóját annak a lovas zarándokútnak, amely az egész Kárpát-medencét átölelő akció részeként valósulhatott meg az elmúlt három hétben. Ki-ki saját országán belül a történelmi Magyarország határait járta be lóháton, több száz kilométeren. “LÓHÁTON A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG HATÁRVONALÁN – ZARÁNDOKLAT AZ ÖSSZETARTOZÁS ÉVÉBEN” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – HADIKFALVA – KiMitTud (121.)

Település a mai Romániában, Bukovinában, Suceava megyében. Román neve: Dornești. Magyar telepesközség, amelyet 1764-ben Ezemberg császári tábornok alapított a székely határőrvidék szervezésekor a Moldvába menekültekből. Ekkor 40 család érkezett ide, akik falujukat Hadik András grófról, a magyarság pártfogójáról nevezték el Hadikfalvának, aki II. József császártól megszerezte a letelepedési mentességet. “CHARTA XXI. – HADIKFALVA – KiMitTud (121.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MAGYARGOROSZLÓ – KiMitTud (120.)

Falu Szilágy megyében, a mai Romániában. Közigazgatásilag Haraklányhoz tartozik. Románul Guruslău, németül Grosslau. A trianoni békeszerződésig a Magyar Királyság része volt, Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott. “CHARTA XXI. – MAGYARGOROSZLÓ – KiMitTud (120.)” olvasásának folytatása

NYOLCVAN ÉVES A BÉCSI DÖNTÉS

A revíziós politikát folytató Magyarország az első sikeren, majd Kárpátalja maradék, jobbára hegyvidéki területeinek katonai visszafoglalásán felbuzdulva igyekezett a hazai közvéleményt talán legjobban foglalkoztató Erdély problematikáját is megoldani. Ehhez továbbra is kedvezett a nemzetközi helyzet. “NYOLCVAN ÉVES A BÉCSI DÖNTÉS” olvasásának folytatása