MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK

Már az év elején tervbe vettem, hogy Nagy-Románia létrejöttének centenáriumi évében úgy fogok megemlékezni erről a számunkra fájó aktusról, hogy azokról az emberekről, azokról a munkákról írok majd, majd amelyek segítik a méltó együttélést, és segítenek nekünk magyaroknak, székelyeknek a kitartásban, a megmaradásban, az itthon maradásban, illetve a közös jövendő építésében. Gondoltam, hogy recenziókat írok fontos és megfelelő hangvételű könyvekről. Aztán interjúkat is terveztem, nyilván, és a munkát elkezdtem… Continue reading “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK”

A NAGY HÁBORÚ alulnézetből

Az első világháború magyar vonatkozásairól tartanak előadást 2018. április 5-én, csütörtökön 18.30 órától a Művelődés Estek sorozatának újabb eseménye keretében a Művelődés folyóirat szervezésében a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A sorozat 3. évadjának 3. találkozója keretében az érdeklődők az első világháború déli hadszíntereinek, ezen belül az Isonzó völgyében, valamint a Doberdo-fennsíkon lezajlott csaták részleteibe, az arcvonal belső életébe szerezhetnek betekintést. Continue reading “A NAGY HÁBORÚ alulnézetből”

KORUNK – április

A demográfiai vészharangot Csép Sándor már 1975-ben megkongatta Egyetlenem című filmjével. Ugyanő volt, aki 2004-ben Áldás, népesség elnevezéssel mozgalmat indított, és ezt követően megalakította az Áldás Népesség Társaságot. Az ő kezdeményezéseire is emlékezünk ebben a lapszámban, amit a népességkutatás témakörében szerkesztettünk – szociológus, politológus, társadalom- és szórványkutató munkatársaink közreműködésével. Continue reading “KORUNK – április”

Szabadon élni, vagy a szabadságért meghalni

A legújabb kutatások szerint 1848 március 15-én, amikor a Pilvax kávéházból a forrófejű pesti srácok elindultak a Hatvani utcába Landerer és Heckenast nyomdája elé, az útközben többezres tömeg élén, hogy kinyomtassák a 12 pontot, Landerer Lajos nyomdász cenzori láttamozást kért. Megszeppenve álltak előtte, aki pecsét nélkül nem akarta kinyomtatni a programot. Continue reading “Szabadon élni, vagy a szabadságért meghalni”

ABÁSFALVA nagy ünnepe – FRISSÍTVE!

Azt is mondhatnánk: Abásfalva ébresztése. Az Élő Székelyföld Munkacsoport idén ezt a Homoródszentmártonhoz tartozó alig százlelkes falut választotta, ahol részt vettünk a megemlékezéseken. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kezdeményezésére sikerült összefogni a helyieket, valamint az elszármazottak jelentős csoportját, és egy példátlanul sokoldalú, a falu apraját-nagyját és a szomszédos településeken lakó érdeklődőket is meg tudták szólítani ezzel a programmal. A március 15-i  ünnepségen részt vett a testvértelepülés, Uszód (Bács-Kiskun megye) küldöttsége is. Continue reading “ABÁSFALVA nagy ünnepe – FRISSÍTVE!”

SZÉKELYUDVARHELY – bekapcsolódva az ünnep áramába – FRISSÍTVE!

“Ezt a napot nem vehetik el tőlünk!” – majdhogynem minden megszólaló beszédében benne volt ez a gondolat. A Márton Áron teret és környékét megtöltő tömeg meghitten kezdte az ünnepet a Székely Anyavárosban. Continue reading “SZÉKELYUDVARHELY – bekapcsolódva az ünnep áramába – FRISSÍTVE!”

Március 15-i ünnepség ABÁSFALVÁN

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont 2018-ban is elsődleges feladatának tartja az elnéptelenedő falvak közösségeinek erősítését, a vidéki ünnepi műsorok szervezését. Az 1848-as forradalom kitöréséről való megemlékezés kiváló alkalom arra, hogy egy kis közösség tagjai együtt ünnepeljenek. Hargita Megye Tanácsa alintézménye ezúttal az Abásfalváért Kulturális Egyesülettel társulva szervezi meg a március 15-i ünnepséget Abásfalván. Continue reading “Március 15-i ünnepség ABÁSFALVÁN”

Körbejárva a románok 1918-as egyesülését

A román egyesülés kiteljesedésének, Nagy-Románia létrejöttének százéves évfordulója alkalmából Lucian Boia előbb rákérdez arra, hogy valóban egyesültek-e a románok, aztán ráközelít a Kelet- és Kelet-Közép-Európában, illetve a Balkánon élő népekre és nemzetiségekre, a határokra, a kisebbségekre. Konklúzió gyanánt – a záró-dolgozatban – egymás mellé, pontosabban egymással szembe helyezi 1918. december 1-jét és 1920. június 4-ét – a románok örömünnepét a kinyilvánított egyesülési szándék alkalmával Gyulafehérváron és a magyar nemzet gyászát, amely aztán, a trianoni döntés által és a “békecsináló” nagyhatalmak megbízottai jóvoltából elveszítette területei kétharmadát (202.870 négyzetkilométert), meg magyar ajkú népessége egyharmadát (3,323 millió lelket)… Tovább

Rendpártiak és rebellisek

A Rendpártiak és rebellisek a magyar történelemben témakör adja a Korunk februári számának gerincét. A súlypont a magyar történelem néhány közkeletűen „rendpártiként”, illetve „rebellisként” számon tartott meghatározó személyiségének a portréját rajzolja meg, esetenként párhuzamba állítva életútjukat. Continue reading “Rendpártiak és rebellisek”

Búcsú egy régi vágású úriembertől

Néhány napja hunyt el Neagu Djuvara (1916-2018) román történész. Kétségtelen, hogy hosszú élete során – bár évtizedekig emigrációban élt, illetve hosszú Afrikában is dolgozott – igen nagy hatással volt a román és az európai értelmiségre egyaránt. “Én most erős dolgokat mondok. A kommunizmus idején történt hamisítás nagyon súlyos, de a bajok nem akkor kezdődtek. Ha azt a történelmet nézzük, amelyet Nicolae Iorga és más neves történész-elődök írtak, bizony, abban is találunk kozmetikázást. Én ellene vagyok ezeknek a dolgoknak. Én azt szeretném, hogy az általam írt történelem minél inkább megközelítse az igaznak vélt és az igazi valóságot” – mondotta öt évvel ezelőtt egy interjúban. Mi most A románok rövid története című kötetéről írott eszmefuttatással emlékszünk rá… Tovább

Címkép: az Antena3 felvétele.

Simó Márton