GUMICSIZMÁT TUSVÁNYOSRA!

Különösebben nem jártam utána, hogy volt-e/ van-e hivatalosan gumicsizma-árusítás az Egy a táborban, Tusványoson, de mindenképp jól jönne… Rokon leányka jelentkezett, hogy érkezne, s nálunk alszik egyszer-kétszer, vagy legalábbis hozzánk jön néha zuhanyozni a héten, ha már nagyon hiányzik a civilizáció. Itt hagyta a holmija egy részét, hogy az autóját jobban tudja használni a jövés-menésben, s ha kell berátnékat hozzon-vigyen. A fiam is ott van. Felszívódott, valahol az Olt ártérében jön-megy, félig-meddig ifjúsági szervezet tisztségviselőjeként, de inkább a buli kedvéért. Kapok egy-egy halk jelzést. “GUMICSIZMÁT TUSVÁNYOSRA!” olvasásának folytatása

TARLÓTÜZEK ÉVADA

A domb felé igyekezném, láthattam, hogy mi maradt a tűz pusztítását követően. Önök is megnézhetik, hogy mi lett. Hogy mi maradt. Túl a felelőtlen gyújtogatáson, túl a tűzön, a hamun, a pernyén, a kiábrándító maradványokon, az elpusztult életeken át betekinthetünk abba a világba, amelyet mi beteges érzéketlenségünkkel elpusztítottunk. “TARLÓTÜZEK ÉVADA” olvasásának folytatása

Az ember minden évben fejleszt egy-egy kicsit -Látogatóban Lőrincz Árpádnál

Ha Siménfalvát emlegetik, akkor mindjárt az jut eszébe az embernek, hogy egy sok kicsi, elöregedett – szám szerint tizenhárom – faluból álló község, ahol alig van valami. Ez csak látszat, az állít ilyent, aki nem ismeri ezeknek a falvaknak az életét. Nincsen itt ugyan sok fiatal, de azért többen is próbálkoznak a vidéki élettel és a termeléssel. Ahogy az ember közeledik az egyre jobb utakon, azt észleli, hogy van azért mozgás. Az emberek házakat javítanak, építkeznek, csinosítják a portáikat. “Az ember minden évben fejleszt egy-egy kicsit -Látogatóban Lőrincz Árpádnál” olvasásának folytatása

Ítéletidő Csinódban

Június 22-én, péntek délután hirtelen olyan vihar és felhőszakadás támadt, ami itt rég nem látott árvizet eredményezett. Legutóbb 1975-ben éltek át hasonlót a helybeliek. Kezdetben diónyi nagyságú jegek hulltak, majd olyan sűrű eső, hogy látni is alig lehetett. Percek alatt folyónyira duzzadt az amúgy csermelynél alig nagyobb patakunk. A pusztítás az Őrház-patak mentén élőket érintette,a település többi részén nem voltak károk. “Ítéletidő Csinódban” olvasásának folytatása

Előadás a RETYEZÁT-hegységről

Az Ember és Természet Kollégium soron következő estjén a sorozat házigazdája, dr. Farkas György vegyész, fotográfus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa tart előadást Retyezáti barangolások címmel, 2018. március 21-én, szerdán, 18.30 órától, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. “Előadás a RETYEZÁT-hegységről” olvasásának folytatása

A ’már’ és a ’még nem’ között között

Az idő a lét alapkategóriája, mint ahogyan a mozgás is. Az ember időbeli létezőként ismer magára, bontakozik ki, érik meg fizikailag és pszichikailag egyaránt. Az idő láthatatlan, megfoghatatlan, de az ember mégis megszemélyesített fogalomként használja: elment, megérkezett, visszatért, időnként meg tárgyiasítva: eltölti, kitölti, múlatja…

Tulajdonképpen egyetlen komoly vagyonunk az idő. Megfoghatatlan, de általa mégis minden kifejezhető. Pénz, munka, fegyver, élet, halál, remény és reménytelenség rejlik benne. Mindaz, ami ember-mivoltunkat meghatározza, de ugyanakkor egyéb is, ami azon túli, ami ép ésszel fel nem fogható, s meg sem magyarázható, az mind idő-esszencia.

csikeload1
Sebestyén Péter plébános az idő témájában írott esszéjéből Csíkszeredában tartotta első vetített képes-előadását – a jelentős érdeklődés felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes sorozatban gondolkodnia

Sebestyén Péter plébános, a jeles egyházi író, a kiváló szónok és gondolkodó, a Gyulafehérvári Főegyházmegye egyik érdemes papja, vett egy nagy lélegzetet, és kísérletet tett egyfajta idő-értelmezésre; dolgozatának címe: Az idő szolgaságában. Kövessük őt!

csikeload2

(A címkép a http://www.ujakropolisz.hu portálról származik. A csíkszeredai előadásról Nagy Gyöngyvér készítette a felvételeket.) Tovább

Algyógy értékeiről

Algyógy látképe északnyugatról
Algyógy látképe északnyugatról

Érdemes ellátogatni Feredőgyógyra (Algyógyfürdő, románul: Geoagiu-Băi, korábban Feredeu) fürdőhely Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, Dévától 33 kilométerre északkeletre. “Algyógy értékeiről” olvasásának folytatása

Az első Székelyföldi Gyógynövénynap

teafuvek

Születés és halál, e két szó a legtöbb embernek életünk első és utolsó napját jelentik, holott naponta születünk és halunk meg. Csodálom az Isten alkotta testet, mely tudtunk nélkül bölcsen, folyamatosan építi és bontja le önmagát, naponta millió és millió sejtünk születik és pusztul el, hogy testünk tornyába zárva, lábaink továbbvigyék a szent lángot, az életet. Évente egy tonna táplálékot, vizet dolgoz fel a testünk. “Az első Székelyföldi Gyógynövénynap” olvasásának folytatása

Világvégi kalandozások

Az előadás plakátja
Az előadás plakátja

Neves földrajztudósok utódaként és szellemi örököseként dr. Xantus Gábor dokumentumfilmes, rendező-operatőr, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora sajátos módját választotta a világjárásnak: az általunk ismert és számon tartott horizontokon túlról szerzett élményeit kamerával a vállán örökítette meg, nem hétköznapi tapasztalatait dokumentumfilmek egész sora mutatja be. “Világvégi kalandozások” olvasásának folytatása

Gazdag szépséggel kecsegtető hely

Idilli és rendezett falukép tárul elénk
Idilli és rendezett falukép tárul elénk

“Ha Baranya megyében jársz, ne kerüld el Fekedet!” – olvastuk a felhívást egy világhálós fórumon. “Főleg akkor, ha érdeklődsz a skanzen-jellegű falvacskák, az egyedi építészeti örökség fennmaradt darabkái iránt.” “Gazdag szépséggel kecsegtető hely” olvasásának folytatása