ÉGI TÓCSA, FÖLDI SÁR – Nagy Attila könyvbemutatója – KOLOZSVÁR

Nagy Attila 1954-ben született Nagyenyeden, ma Marosvásárhelyen él, orvos. Tizenegy önálló verseskötete jelent meg: Mélyülő ablakok (szerzői kiadás), Elhullatott jelen (szerzői kiadás), Velence harangjai (Mentor Kiadó), A tübingeni asztalos (Mentor Kiadó), Sehol a hely (Mentor Kiadó), A Nap Kertje (Pallas-Akadémia Könykiadó), Café Flamingo (Mentor Kiadó), Gazdátlan sorok (Mentor Kiadó), Időzz el (Kriterion Könyvkiadó), Aszú alkonyat (Pallas-Akadémia Könyvkiadó), Csillagköz (Lector). “ÉGI TÓCSA, FÖLDI SÁR – Nagy Attila könyvbemutatója – KOLOZSVÁR” olvasásának folytatása

LOKODI IMRE – Egy szuszra

A Hargita Népe augusztus és szeptember folyamán közölte a szerző glosszáit. Ebben az egyre híguló médiavilágban üde színfoltkén világítottak ezek a kis remekek, amelyek valaha az újságok gerincét alkották. Sokan kedvelték. “LOKODI IMRE – Egy szuszra” olvasásának folytatása

HÁT ILYEN VILÁG VOLT – Szabó Elvira emlékiratai

Öt gyerek, tíz unoka, megannyi küzdelmes és szép évtized – háború és menekülés, cserkészélet és munka a kórházban és a nyomdában: Szabó Elvira nyolcvan éves korában kezdte írni emlékiratait és azt élete utolsó éveiben folytatta. A visszaemlékezés nemcsak a Szabó család, hanem a város és környékének története is – egyfajta tudósítás a múltból, ami igen aprólékosan szól az egykori Székelyudvarhely mindennapjairól, polgárairól. “HÁT ILYEN VILÁG VOLT – Szabó Elvira emlékiratai” olvasásának folytatása

MAROSVÉCS – Tragikus helikoni sorsokról

Augusztus 9 és 10-én, pénteken és szombaton tartották a helikoni írók leszármazottai találkozóját. A rendezvénynek, amelyet a Helikon-Kemény János Alapítvány szervezett idén is, a Kemény-kastély adott otthont. Ez alkalommal a kiemelt témát a helikoni írótársadalom mártírjainak sorsa, életútja képezte. “MAROSVÉCS – Tragikus helikoni sorsokról” olvasásának folytatása

TERÍTÉKEN AZ IRODALOM – A HAÁZ REZSŐ MÚZEUMBAN

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum az utóbbi évek során többször bizonyságot tett arról, hogy nem „fakanálmúzeumként” működik, hanem a modern kor igényeinek és a mai múzeumkedvelő közönségnek megfelelő kiállításokkal jeleskedik. Szóljon ez a XX. századi asszonysorsról, éjszakai eseménysorozatról vagy éppen a kávé világában történő kalauzolásról, az udvarhelyi kultúrintézmény többször rukkolt már elő innovatív, a klasszikus kiállítási stílustól eltérő, multimédiás tárlattal. “TERÍTÉKEN AZ IRODALOM – A HAÁZ REZSŐ MÚZEUMBAN” olvasásának folytatása

KERESZTMALAC – Sebestyén Péter új könyvéről

Ma az irodalom egy része új hangokat keresvén, egyre mélyebbre süllyed önmaga identitásának megtalálásában, árvulóban, sokszor elidegenedve, néha kivetkőzve önmagából, szinte reménytelenül keresi az ideált. Nagybetűs Szellemi Fogódzó híján elveszni látszik a katarzis. “KERESZTMALAC – Sebestyén Péter új könyvéről” olvasásának folytatása

Lőrincz György könyvbemutatója – SZÉKELYUDVARHELY

Az Erdély Ma­gyar Iro­dalmáért Alapítvány és a csíksze­re­dai Székelyföld folyóirat szer­vezésében 2019. június 6-án, délután 6 órától, a Polgármes­te­ri Hi­va­tal Szent István termében be­mu­tatátják, Lőrincz György Válo­ga­tott no­vellák című, a Székely Könyvtár so­ro­zat­ban meg­je­lent kötete. “Lőrincz György könyvbemutatója – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása

Megjelent Bánffy Miklós Erdély-trilógiája román fordításban – BUKAREST

A Román Kulturális Központ (Institutul Cultural Român, ICR) kiadója gondozta és jelentette meg Bánffy Miklós  Erdélyi trilógia című regényét, amelyet Marius Tabacu kolozsvári zeneszerző, műfordító ültetett át román nyelvre. Bánffy művét a XIV. Bookfest alkalmával mutatják be a bukaresti Romexpo területén megrendezett könyves seregszemlén. “Megjelent Bánffy Miklós Erdély-trilógiája román fordításban – BUKAREST” olvasásának folytatása

ÉHE A SZÉPNEK – Énekelt és mondott versek

 

A Strófa Trió 2006 áprilisában alakult, a magyar és a világirodalom verseiből állítja össze zenés műsorait, és fennállása óta számos magyarországi fellépésen és fesztiválon vett részt. Emellett a Calgary-i, torontói, dévai, nagyszebeni magyar közösség meghívására külföldön is játszott. Programjukban a klasszikus és a kortárs irodalom versei egyaránt megtalálhatók. Előadásmódjukra az akusztikus zenei megszólalás, a vokális éneklés jellemző. “ÉHE A SZÉPNEK – Énekelt és mondott versek” olvasásának folytatása

BUDAPEST – Kossuth-díjjal tüntették ki Ferenczes Istvánt

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat adományozott Ferenczes István József Attila- és Babérkoszorú díjas, Csíkszeredában élő erdélyi magyar költőnek. Művészetéért 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 2005-ben megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot, 2015-ben pedig a Magyarország Babérkoszorúja díjat. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. “BUDAPEST – Kossuth-díjjal tüntették ki Ferenczes Istvánt” olvasásának folytatása