CHARTA XXI. – SIKLÓD – KiMitTud (128.)

A mai Maros és Hargita megye határán fekvő település közigazgatásilag Etédhez tartozik, de néprajzilag a Sóvidék része. Szovátától és Parajdtól légvonalban mintegy tíz kilométerre délnyugatra található. Makfalvánál letérve, Szolokmán át közelíthető meg, illetve a 135-ös megyei úton Székelykeresztúr, Etéd, Küsmöd irányából érkezhetünk ide. Székelykeresztúrtól 32, Makfalvától 16 kilométerre van. “CHARTA XXI. – SIKLÓD – KiMitTud (128.)” olvasásának folytatása

ÍRDALÁ.HU – MEGMOZGATTUK-E EURÓPÁT?

Úgy tűnik, hogy mégsem. Nem? Vagy nem eléggé? Érdeklődéssel figyelem, hogy a meghosszabbított időszakban vajon mennyire halad, s halad-e egyáltalán a nemzeti régiókért indított aláírásgyűjtés. Megvolt már korábban is az egymillió szignó, csak éppen az országszám hibádzott. Ez a második nekifutás azonban eléggé vérszegényre sikeredett. Bár úgy látom, hogy még most is – november 7-én hajnalban írom ezeket a sorokat – van esély arra, hogy hét országban elérjük a kitűzött kvótát. “ÍRDALÁ.HU – MEGMOZGATTUK-E EURÓPÁT?” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (17.) – FENYÉD ÉS KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVA – A VÁROS VONZÁSÁBAN

Erdélyben, így a Székelyföldön is – ahogy erősödni kezdett az európai trend – ismét hangsúlyossá vált, és bizonyos körzetekben egyre inkább megfogalmazódik az az igény, hogy az elő- és kertvárosi övezetek, amelyek egy-egy jelentősebb várost vesznek körül, önkormányzati szövetségbe tömörüljenek. Van is erre egy elég rusnya kifejezés, amely „metropolisz övezetként” határozza meg azokat a falusi jellegű településeket, amelyek elhelyezkedésüknél, gazdasági és demográfiai kapacitásuknál fogva erre predesztináltak. “BÁNJA-E A SZÉKELY (17.) – FENYÉD ÉS KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVA – A VÁROS VONZÁSÁBAN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (16.) – MÁRÉFALVA JELENE ÉS ÉPÍTÉSZETÉNEK LEHETŐSÉGEI

Akárcsak a két szomszédos község – Fenyéd és Kápolnásfalu –, Máréfalva is érzi a közeli város hatását. És úgy él, hogy kihasználja a maga javára ezeket az adottságokat. Számos pozitívumot rejt ez a helyzet, hiszen könnyen megközelíthetők a munkahelyek, az oktatási intézmények, a szakorvosi rendelők, a bevásárlóközpontok, a különböző építőanyag lerakatok és egyéb szolgáltatók, amelyek egy része valóban üzleti megfontolásból telepedett a város keleti kijáratához. Gazdasági törvényszerűség szabályozza a kereslet-kínálat megfelelő egymásra való hangolását. “BÁNJA-E A SZÉKELY (16.) – MÁRÉFALVA JELENE ÉS ÉPÍTÉSZETÉNEK LEHETŐSÉGEI” olvasásának folytatása

GYARAPODOTT A GEREBEN RUHATÁRA

A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban működő Gereben Néptáncegyüttes számos városi és környékbeli kulturális esemény rangját képes emelni, amikor a helyzet azt lehetővé teszi. Több tájegység népi táncaiból évi rendszerességgel állítanak össze műsoros esteket. A tanévkezdés előtt is megtartották az immár hagyományos csapatépítő edzőtáborukat Zeteváralján. Most Hargita Megye Tanácsának támogatásával újabb viseletdarabokkal gyarapodott a kelléktáruk – közölte szerkesztőségünkkel Laczkó György igazgató. “GYARAPODOTT A GEREBEN RUHATÁRA” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD OKTÓBER

Az októberi lapszámban versek olvashatók Báthori Csabától, Fehér Imolától, Fellinger Károlytól, Ferencz Imrétől, Nyilas Attilától, Szabó Dáriótól, Tomos Hajnaltól, Vasas Tamástól. Prózát közöl Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Száraz Miklós György, Vári Attila, Zsidó Ferenc. “SZÉKELYFÖLD OKTÓBER” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (15.) – MI HULL KI, MI MARAD MEG AZ IDŐ ROSTÁJÁN? KÁPOLNÁSFALUBAN MI TART MEG?

A Központi-Hargita délnyugati oldalán, az Oláhfalvi-Láz közepén, a Csonka-patak és a Kis-Homoród völgyében, Szentegyháza és Homoródfürdő közt található. Részben a 13A jelű országút mentén húzódik, illetve a központ felé nyíló, meg az onnan szerteágazó, halmazos szerkezetet formázó utcák hálózata, illetve a mélyebb fekvésű, az északi részen levő Lok terület alkotja mai falut, amely 850-900 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.

“BÁNJA-E A SZÉKELY? (15.) – MI HULL KI, MI MARAD MEG AZ IDŐ ROSTÁJÁN? KÁPOLNÁSFALUBAN MI TART MEG?” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT

Riportunk előző részében arról írtunk, hogy nagyközségben járunk. Hogy a községközpontban, Zetelakán és a beosztott településeken mintegy 6023 lakos él. Akkor többnyire az „anyafalu” népi építészetével és annak változásával, legújabb kori alakulásával foglalkoztunk. Aztán sikerült településkép-védelmi táblákat is felszerelni, ami egy igen sikeres próbálkozás volt, kilenc hónap alatt forrt ki. Bárcsak meghozná az eredményt, s egy idő múltán majd olyan pozitív előjelű eredményekről számolhatnánk be, amelynek mi voltunk a motorja… “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.3.) – ZETELAKA – ZETEVÁRALJA ÉS A „FILIÁK” – TURISTAVIDÉK A HARGITA ALATT” olvasásának folytatása

ABÁSFALVA – FALUNAPOK KÉT FELVONÁSBAN

Helyi civilek, az Abásfalváért Kulturális Egyesület és az unitárius egyházközség összefogásával, közös szervezéssel valósulhatott meg az a programsorozat, amely két egymást követő hétvégén zajlott. Olyan kínálatot állítottak össze, amelybe minden generáció bekapcsolódhatott, tanulhatott, ismerkedhetett új és régi értékekkel, illetve maga is hozzájárulhatott az alkotáshoz és az értékőrzéséhez. “ABÁSFALVA – FALUNAPOK KÉT FELVONÁSBAN” olvasásának folytatása