SERIFFJELVÉNY

Kedden a helyi hírekben két helyen is olvashattak arról a székelyudvarhelyiek, hogy a szerdára összehívott városi tanácsülés egyik javasolt napirendi pontja a helyi választott személyeknek (polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati képviselők) adható igazolvánnyal és jelvénnyel kapcsolatos. Egyik újságíró meg is jegyezte erről: „gyakorlati haszna nem sok, azt kézbesítés után tulajdonképpen eltehetik a fiókba, vagy megőrizhetik emlékbe”. Akkor mégis mire jó? “SERIFFJELVÉNY” olvasásának folytatása

SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ – MEGEMLÉKEZÉS CSANÁDY GYÖRGY SÍRJÁNÁL

A székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben a Székely Himnusz költője sírjánál tartottak megemlékezést. Immár tizenegyedik esztendeje vált hagyománnyá, hogy Csanády György (1895-1952) születése napján szerveznek emlékünnepséget a székely anyaváros vezetői és civil szervezeteinek képviselői és magánszemélyek. “SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ – MEGEMLÉKEZÉS CSANÁDY GYÖRGY SÍRJÁNÁL” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – KIADVÁNY KÉSZÜL AZ ANYAVÁROS KÉPESLAPOKON TÖRTÉNT ÁBRÁZOLÁSAIBÓL

A Székelyudvarhely kulturális életét tematizáló KÖNYV ÉVE motivációként szolgál a város múltjának egy szegmensét bemutató reprezentatív könyv megjelentetésére. A tervezett minőségi kivitelezésű katalógus a 19. század végén, valamint a 20. század első felében Székelyudvarhelyről kiadott és forgalomba helyezett képeslapok esztétikus ábrázolásai révén mutatja be a város történetét, építészeti és társadalmi életének változását. “SZÉKELYUDVARHELY – KIADVÁNY KÉSZÜL AZ ANYAVÁROS KÉPESLAPOKON TÖRTÉNT ÁBRÁZOLÁSAIBÓL” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (19.2.) – MÁSODIK RÁKÖZELÍTÉS SIMÉNFALVA KÖZSÉGRE

Ez alkalommal Kis- és Nagykedére, Medesérre, Tordátfalvára, Székelyszentmiklósra és a község központjába igyekszünk eljutni. Legalábbis ezt a hat helységet szeretnénk falukép és népi építészet szempontjából megmutatni. Helyszínbejárásaink során nem mindig sikerül szóba állnunk helyiekkel, illetve nem találjuk azt a személyt, akit kiszemeltünk, vagy jól ismerünk, esetleg tudjuk róla, hogy illetékes lenne a közügyekben tájékoztatni, de a táj minden évszakban és bármilyen időjárási körülmények közepette a „rendelkezésünkre” áll. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (19.2.) – MÁSODIK RÁKÖZELÍTÉS SIMÉNFALVA KÖZSÉGRE” olvasásának folytatása

ÉLET/JEL (3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – A NEGYEDIK TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN

Már a múlt esztendő nyarának kezdetén reméltük a vírus fogságából való teljes kiszabadulást. Akkor fogalmazódott meg az újrakezdés igénye néhány olyan értelmiségiben és vállalkozóban, akik ebben a helyzetben is meg kívánták osztani egymással a tapasztalataikat, és tanácskozást terveztek. “ÉLET/JEL (3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – A NEGYEDIK TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.4.) – SZENTEGYHÁZA, A FÜRDŐVÁROS

Amikor a múlt év végén bejártuk a helyi értelmiségiek által „hibrid településnek” nevezett kisváros falusi és városi részét, jól látszott, hogy a nehézipar lebontását követően megmaradt a hetvenes években kialakított „kezdetleges” és torzó jellegű központ, a tömbház-negyeddel és az egykori vasüzemmel, amely újabban több részre osztottan talált új gazdákra, és helyi vállalkozók láttak hozzá a hely revitalizációjához. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.4.) – SZENTEGYHÁZA, A FÜRDŐVÁROS” olvasásának folytatása

SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ

Székelyföld abban a különleges helyzetben van, hogy nem önálló ország, még önrendelkezéssel sem bír, de két himnusza is van. Az egyiket, az ’Óh én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem’ kezdetűt, még magyar értelmiségi körökben is „ősi” székely himnuszként emlegetik és 14. századinak vélik. Az „új” Székely Himnusz az igazságtalan trianoni döntés után, 1921-es, illetve az 1922-es évben született.  “SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTERREL ZETEVÁRALJÁN

Tekintettel a járványügyi helyzetre, szándékosan nem hirdettük meg szélesebb körben azt a programot, amelyet a Zétavár Panzió És Kemping éttermébe szerveztünk. Sebestyén Péter Daloskönyvét P. Buzogány Árpád író, művelődésszervező ismertette, majd a már bejáratott koreográfia szerint, közös éneklésben terebélyesedett ki az együttlét. “SEBESTYÉN PÉTERREL ZETEVÁRALJÁN” olvasásának folytatása

MEGÚJUL AZ ARANY GRIFF REND KELLÉKTÁRA

A mi életünket is jelentősen átalakította a járványhelyzet. A lassan nyolc év alatt rutinná vált heti programjainkat márciustól egészen nyárig – beleértve az edzéseket és táncpróbákat is – nem tudtuk megtartani. A kapcsolatot a csapattagokkal az online felületen tartottuk csupán – mondotta bevezetésként Sashalmi-Fekete Tamás, az Arany Griff Rend vezetője. “MEGÚJUL AZ ARANY GRIFF REND KELLÉKTÁRA” olvasásának folytatása