EGY SZÉKELY KINCSTEREMTŐ MŰHELYÉBEN

Csíkszereda keleti peremén egy háromszobás földszínti tömbházlakás különleges népművészeti kincseket rejt. Az 1939. január elsején Csíksomlyón napvilágott látott, majd Csíkpálfalván nevelkedett Csiszér Imre tanító bácsit a szűkebb környezete ugyan ismeri, de munkásságáról minden székely embernek tudnia kellene. Imre bácsi azok közé a jó néptanítók közé tartozik, akik nemcsak tanítottak, hanem neveltek is, akik kis tanítványaiknak és egész közösségüknek többet adtak, mint amennyit elvárt tőlük a Rendszer. “EGY SZÉKELY KINCSTEREMTŐ MŰHELYÉBEN” olvasásának folytatása

MIT EVETT TAMÁSI? MI VOLT A KEDVENCE?

Önéletrajzi jellegű írásaiban gyakran tűnnek fel a kulináris élmények. Kortársai közül is többen emlegetik a közös étkezéseket, az együttléteket. Többek között a jóval fiatalabb Karinthy Ferenc (1921-1992) is megörökítette a Tamási Áronnal való éttermi találkozásait, Tasnádi Gábor pedig gimnazistaként, földrajzilag közel lakó olvasójaként került kapcsolatba az íróval Budán, akinek gyakran segített a bevásárlásban. “MIT EVETT TAMÁSI? MI VOLT A KEDVENCE?” olvasásának folytatása

MEGOLDÓDHAT A MEDVE-PROBLÉMA

Elfogadta az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítását szabályozó sürgősségi rendeletet szerdán a kormány – jelentette be Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. “MEGOLDÓDHAT A MEDVE-PROBLÉMA” olvasásának folytatása

NÉPI MOTÍVUMOK MAI HASZNÁLATBAN

A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont idén is meghirdeti Népi motívumok mai használatban című kézműves képzését, amelyre Székelyudvarhelyen szeptember-november folyamán kerül sor. “NÉPI MOTÍVUMOK MAI HASZNÁLATBAN” olvasásának folytatása

TRIANON 101. – ÖSSZETARTOZUNK SZÁMON TARTALAK, FELHÍVLAK!

A szétszakítás, a trianoni békediktátum évfordulóján, ezekben a napokban vegyük számba és szólítsuk meg anyanyelvünkön a határaink túloldalán, különösen a szórványban élő néhány barátunkat, ismerősünket! Mindenképpen élő szóval tegyük: telefonáljunk, vagy használjuk az internetes lehetőségeket, közösségi felületeket. A határtalan szeretet hangján fonjuk be a Kárpát-medencét, megerősítve kapcsolatainkat és nemzettársainkat. Így, személyesen fejezzük ki egymásnak összetartozásunkat! “TRIANON 101. – ÖSSZETARTOZUNK SZÁMON TARTALAK, FELHÍVLAK!” olvasásának folytatása

MEDDIG VAGYUNK VÉDETTEK A KORONAVÍRUS ELLEN?

Fontos kutatási eredmények a sepsiszentgyörgyi kutatóközponttól: hatékonyabban védene az oltás, ha néhány héttel eltolnák a vakcina második adagjának beadását. “MEDDIG VAGYUNK VÉDETTEK A KORONAVÍRUS ELLEN?” olvasásának folytatása

ÉGI TŰZ PIROSBAN

Be jó, hogy ehhez nem kell kampány, mint az oltáshoz. Csak meghallani az égi hívó szót onnan belülről. Csak engedni a szent hely vonzásának. Csak engedni a Lélek beárnyékoló erejének. Mert az ő beárnyékolása nem hiány, hanem többlet. Az Isten átlelkesítő erejével való „lefödöttség”. Akkor vehetjük az égi jelet, mely átcikázik kicsik és nagyok, fiatalok és öregek, falusiak és városiak szívén, és megérinti, megbabonázza, „átfesti” lelki ereit.

Jó volt érezni ezt a százezres tömeget áhítatban, csendben, imádságos alázatban. Hogy ország-világ, hatóságok és kíváncsiskodók, világhálós rajongók és otthonülő, puhány bátortalanok szeme láttára képviselte az Istenbe vetett hit erejét, a nép élni akarását. Lelkigyakorlat volt ez a javából, tele biztató üzenettel, felhívással, lüktetéssel. Hiszen akik elindulnak a zarándokútra, hozzáadott értéket képviselnek. Mutatják az utat a többieknek is. Akik még nem értek haza, akik még úton vannak, csak éppen a másik irányba, és még nem tértek meg.

Akik eljöttek Csíksomlyóra azok felerősítik egyházunk hit- és nemzetmegtartó erejét, hiszen csak az Istenbe kapaszkodás segít át minden testi-lelki, egyéni és közösségi hullámvölgyön. Mint a búvár, aki lejárt a víz mélyébe és felhozta a belé ejtett kincset, majd fölbukkanva fölmutatja, íme, itt van… Ilyenkor egymás jelenlétéből, imájából, énekéből is erőre kapunk, mert a Láthatatlan Lélek szórja tüzes nyelveit és általa megtáltosodunk. Felbuzog a vér ereinkben, tűz gyúl a szívünkbe, és mint patakocskák eső után, „összefolyik” szeretetünk, hitünk a közösbe, egyesül egy nagy folyamba, tengernyi mélységgé dagad, amelynek nem tud földi erő ellenállni.

Mekkora ereje van a közösségi imának. Ilyenkor látszik meg. Ezt már „pogány” szinten is ezrek tapasztalják egy koncert közönségeként, vagy egy mérkőzés alatt. Hát amikor százezer magyar-székely-katolikus-hívő döbbent csendben vagy mennyei hangorkánban dicsőíti az Urat, s köszönti a Szűzanyát. Isten azokra küldi Lelkét, akik befogadják, akik ráhangolódtak és hagyják, hogy átjárja életüket. Mint a kászoni tejbegyűjtőnél, ahol a déli harangszóra, külső beavatkozás nélkül mindenki egyszerre imába kezd. Napi rendszerességgel. Vagy mint a Gyimes-völgyi, „szerbe járó” gazdák hétköznapjaiban, akik Pünkösdtől Szent Andrásig, annyi napra, ahány tehenük van, magukra vállalják a többi gazda jószágát, ellátják, gondoskodva a másikról, áldozatot hozva közösségéért, és ilyenkor a vasárnapi szentmisét a természet oltáránál élik át.

Mert a többiek imája és az ő szeretetszolgálatuk felhasítja az egeket.

Jó lenne, ha a Pünkösdi Lélek minket is munkába állítana, hogy vállaljunk felelősséget egymásért, közösségeinkért. Hogy megbecsüljük kapott értékeinket, a Lélek ajándékait. Egyik plébánián hallottam, hogy a helyi plébános már hat éve elhunyt, templomot és közösséget is épített, de még senki nem mondatott érte szentmisét… Pedig Boldogemlékű Márton Áron, nagy püspökünk, népének nagy zeneművét már megalkotta, a kottát lefektette. Most már csak éppen játszani kellene belőle.

Veni Sancte Paraklétosz!

Sebestyén Péter

XVII. HARGITAI MEGYENAPOK

Idén május 17–24. között tartják a Megyenapokat. A XVII. Hargitai Megyenapok egy olyan megyei szintű rendezvénysorozat, amely Hargita megye közösségeire, kulturális és természeti örökségére, valamint a kortárs kreativitásra épít. Az idén az tűzték ki célul, hogy minél több települést vonjanak be, minél több közösséget szólítsanak meg, hozzák vissza a kulturális pezsgést a településeinkre, hogy találkozhassanak az emberek fotókiállításokon, kortárs képzőművészeti kiállításokon, vegyenek részt könyvbemutatókon, kutassák fel tájházainkat, zenével és tánccal éljék meg hagyományainkat. “XVII. HARGITAI MEGYENAPOK” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD MÁJUS

A Székelyföld folyóirat 2021/5. számában verssel jelentkezik Ágh István, Karácsonyi Zsolt, Nagy Attila, Vári Csaba, Bíró József, Horváth Florencia, Kovács Újszászy Péter, Bánfai Zsolt, Demeter Arnold és Rumi Enikő. Prózát publikál Csikós Attila, Szakács Réka, Kötter Tamás, Bangha Mónika, Csata Orsolya, Lakatos-Fleisz Katalin, Oláh Péter és Nádasi Krisztina. “SZÉKELYFÖLD MÁJUS” olvasásának folytatása

XVII. HARGITAI MEGYENAPOK

Idén május 17–24. között tartják a Megyenapokat. A XVII. Hargitai Megyenapok egy olyan megyei szintű rendezvénysorozat, amely Hargita megye közösségeire, kulturális és természeti örökségére, valamint a kortárs kreativitásra épít. Az idén az tűzték ki célul, hogy minél több települést vonjanak be, minél több közösséget szólítsanak meg, hozzák vissza a kulturális pezsgést a településeinkre, hogy találkozhassanak az emberek fotókiállításokon, kortárs képzőművészeti kiállításokon, vegyenek részt könyvbemutatókon, kutassák fel tájházainkat, zenével és tánccal éljék meg hagyományainkat. “XVII. HARGITAI MEGYENAPOK” olvasásának folytatása