Papp László-szobrot avattak Budán

Szobrot avattak Papp László háromszoros olimpiai bajnok tiszteletére Budapest 12. kerületében, a Gesztenyés-kertben. A szobor annak a háznak a közelében található, ahol a sportoló évtizedeken át lakott. Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, a Barna Bombázó, Muhammad Ali (Cassius Clay) és Iron Mike Tyson társaságában, jóllehet nem volt sem fekete bőrű, sem amerikai, sem nehézsúlyú, és profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia – az Európa-bajnoki övig jutott.

Részben rugonfalvi származása miatt, részben közvetlen modorának köszönhetően a jeles sportolónak már életében komoly kultusza alakult ki Székelyföld-szerte, sokan magukénak érezték és tartják sikereit ma is – akárcsak a labdarúgásban az Aranycsapatét -, amely segítette a kisebbségi lét körülményei közepetette a magyar nemzeti érzület erősödését. Személye körül legendák életében legendák keletkeztek. Ahogyan elterjedt bizonyos körökben, hogy Puskás jobb lábát lepecsételték egy-egy mérkőzésen, ugyanez vonatkozott Papp Laci jobb öklére, aki – bizonyos bajnokokat kímélendő, főleg olyankor, ha szovjet sportoló ellen lépett szorítóba, jobb öklét nem használhatta – állítólag. (A címképen: Erdei Zsolt világ- és Európa-bajnok a szobor avatási ünnepségén – Fotó: Koszticsák Szilárd/ MTI.) Tovább

Felnőni az olimpia méltóságához

Sokan mondják, harsogják, hogy nem érdemes tanulni, diplomát szerezni, nem érdemes családot alapítani, gyermeket vállalni, nem érdemes vállalkozásba kezdeni, sportolni, olimpiát szervezni! Nem szeretnék velük vitába szállni, én csak konok kitartással azt mondom, hogy jó dolog élni, jó dolog jónak lenni, a feladatainkat diadalra vinni! (A címkép az AFP felvétele.) Tovább

Csaba testvér

 

HIRDETÉS – NE HAGYJÁTOK AZ ISKOLÁT!  HIRDETÉS

JÓTÉKONYSÁGI GÁLAEST A VIGADÓBAN

006

Az atyhai templom javára szerveznek jótékonysági előadást Budapesten!

Világbajnok plébános

„Ha jól tudom, ez az első kutyaszánhajtó világbajnoki érme Magyarországnak – nyilatkozta Kiss Attila, a Beszterce megyei Óradna plébánosa -, hiszen magyar színekben versenyeztem. Gratulálok a kutyáimnak, a fenomenális két vezérnek: Girónak és Tiszának, a két juniornak, Macinak és Patricknak és a két fáradhatatlan húzókutyának, Luckynak és Deamernek. Gratulálok az ellenfeleknek, a franciáknak és az olaszoknak, és mindenkinek, akik ide segítettek. Isten fizesse meg mindenki jóságát és szeretetét! Mindent Isten legnagyobb dicsőségére!” (Fotó: RomKat.ro) Tovább

Szerelmünk – a Hargita (1.)

Még január legelején közöltük Balázs Árpád kollégánk Hargitához kapcsolódó írását. Jól jött a múltba való visszanézés. Jóleső érzés volt visszamenni pár évtizedet az időben, s felidézni egykor volt teleket, a régi Hargitát és Csoma Pista bácsi alakját. Azonnal látszott, hogy érdemes utánanézni „Hargitás” élményeinknek és emlékeinknek. Hadd lássuk, mire vagyunk képesek közösen, hiszen meg kell hosszabbítani, ki kell tágítani térben és időben az egyéni horizontokat, hogy közvetíthessük a látványt az utánunk következőknek. (A felvétel Sepsy Árpád gyűjteményéből való.Tovább

A székelyek és a„rugdaló” – azaz a foci

Molnár Lajos 1857-ben született Csíkszeredában, a budapesti tudományegyetemen jogot tanult, később a csíkszeredai adóhivatal tisztviselője, majd a budapesti adófelügyelőség munkatársa, Csík és Udvarhely vármegyék pénzügyi igazgatója. 1897-ben pedig kinevezik pénzügyigazgatónak Székelyudvarhelyre, hol életének 49. évében, 1905-ben érte váratlanul a halál. A futball és Molnár kapcsolata korán kezdődött: mindössze tizennyolc éves volt, amikor az első sportszakírók sorába emelkedett. A székely származású jogász-közgazdásznak – ahogy ma mondanánk – sokat köszönhetett a futball, az angol ifjúság által igen kedvelt csapatjáték, a „rugdaló”, amelynek az a lényege, hogy „a labda nem kézzel dobatik, de lábbal rúgatik, ami nevéből is kitűnik.” E sporttörténeti érdekességnek Balázs Árpád kollégánk járt utána. Tovább

Meg fogunk fagyni!?

Ülök a jó meleg lakásban és hallgatom a rádiót, egy kellemes női hang mondogatja óránként ugyanazt, már sokadszor:  a sarki eredetű rendkívül hideg légtömegek elsősorban Székelyföldet és a szomszédságában levő Brassó megyét szállták meg. A Székelyföld peremén fekvő Bodzafordulón és Brassóban mínusz 33 fokig süllyedt a hőmérők higanyszála. Csíkszeredában nyolc órakor mínusz 29, Sepsiszentgyörgyön mínusz 27, Gyergyóalfaluban mínusz 26, Kézdivásárhelyen mínusz 24, Székelyudvarhelyen mínusz 21 fokot mértek. Marosvásárhelyen mínusz 18, Kolozsváron mínusz 15 fokig süllyedt a hőmérséklet… Hargitai emlékek idéződnek fel bennem, Csoma Pista bácsi, egy bő negyedszázaddal ezelőtti ünnepség. (A Madarasi Hargitán – Szabó Károly felvétele.) Tovább

Simon Lászlóra emlékeztek Marosvásárhelyen

Balázs Árpád kollégánk, aki egyre jobban belemélyed a székelyföldi sporttörténet kutatásába, pénteken Marosvásárhelyen, a Grand Hotel harmadik emeleti konferenciatermében mutatta be Székely csillagok című kötetét, amelynek helyi vonatkozása is van, hiszen kiemelten foglalkozik Simon László pályafutásával, aki a város egyetlen helyi születésű olimpiai érmese, s egész életével e városhoz kötődő sportoló volt. Simon László Montrealban szerzett olimpiai bronzot 1976-ban. Ugyanekkor köszöntötték a marosvásárhelyi sportélet két kiválóságát, Balló Ferencet és id. Gyarmati Ferencet is. Tovább

105 éve született Lőrincz Márton olimpiai bajnok

szentes_tolgy2
A Lőrincz Márton által ültetett olimpiai emléktölgy Szentesen

Székelyföld egyik legismertebb települése Korond. Neve elválaszthatatlan a kerámiától. Itt, ebben a Firtos-hegy alatti faluban született Lőrincz Márton 1911. október 23-án (és nem 28-án, ahogy a legtöbb forrás említi tévesen). Édesapja Lőrincz (Molnár) Mózes, édesanyja a székelypálfalvi születésű Vajda Anna. Két leánytestvére volt: Anna és Mária. Elemi iskoláit Korondon végezte. Rövid ideig mészárosinas volt egy örmény kereskedő üzletében. Később Székelyudvarhelyre szerződött mint asztalosinas a Gyarmathy-féle asztalosműhelybe.Itt került kapcsolatba a birkózósporttal, hiszen Keresztes Lajos 1928-as olimpiai sikere után megélénkült az érdeklődés a fiatal inaslegények körében a birkózás iránt… Tovább

Látható Székelyföld

Láthatóvá tenni Székelyföldet! – ez a cél vezérli többek között a Székelyföld Napok szervezőit, Maros, Hargita és Kovászna megye tanácsát, a három megyének a szervezésbe bekapcsolódott művelődési, művészeti intézményeit és civilszervezeteit – írják beharangozójukban a tanácselnökök, Borboly Csaba, Péter Ferenc és Tamás Sándor.

vii_logo_hu_2016

“Célunk – folytatódik a közlemény -, hogy e történelmi-kulturális régió, a maga sajátos múltjával és jelenével, sajátos értékeivel minél szélesebb körben ismert legyen. Közös igyekezetünk – éppen az együtt való munkálkodásnak és a kitartó erőfeszítéseknek, a következetességnek köszönhetően – lassan, de biztosan eredményre vezet: az elmúlt időszakban sikerült régiónkat megjeleníteni a művészetek térképén a nemzetközivé terebélyesedett Székelyföldi Grafikai Biennálé révén; sikerült felrajzolni a sport térképére az egyre több és nevesebb csapatot felvonultató Székelyföldi Kerékpáros Körverseny által; a magyar kultúra vonatkozásában pedig színházaink, képzőművészeink, historikus muzsikát vagy dzsesszzenét művelő zenészeink, kulturális folyóirataink és könyvkiadásunk termése azt igazolják, hogy a pár éve elvetett mag szárba szökkent, a munka eredménye kezd látszani.” Tovább