EGY KULTÚRA EMLÉKEINEK LEBONTÁSA – Iohannis feladatairól

Szóval lenne, s lesz tennivaló a saját háztájon. Talán el is végzi, mert a második mandátum megszerzése mindennél fontosabb, gondolom én, ha már belevágott, így demonstrálhatja igazát és fenntarthatja önnön védettségét. Amiről viszont nagyon keveset beszélünk, s ami nyilvánvaló: ebben az országban mindennél fontosabb, mindennél előrébb való a politikai osztály élete, az a show, amelyet fenntart a rendszer, hogy igazolja önnön fontosságát… Tovább

Simó Márton

Afrikai sertéspestis-járvány (ASP) – ROHAMOSAN TERJED

A kór az ország észak-nyugati és nyugati részét, valamint a dél-keleti részét sújtotta leginkább. A román-magyar határ közelében Máramaros, Szilágy és főleg Bihar megye érintett, ahol már 18 gócpontot fedeztek fel. A dél-keleti országrészben ennél jóval több van, például a Duna és a Fekete-tenger torkolatánál, Tulcea megyében több mint négyszáz gócpontot azonosítottak a hatóságok. Pillanatnyilag Románia nyolc megyéje érintett a 41-ből. Continue reading “Afrikai sertéspestis-járvány (ASP) – ROHAMOSAN TERJED”

(C)Klaus, a bakszász

A kisebbségi nyelvhasználatban előrelépést jelentő közigazgatási törvénykönyv ellen emelt alkotmányossági kifogásának indoklásában Johannis nem elég, hogy a magyarság képébe csapja az ajtót, de évek óta hatályos jogokat is alkotmányellenesnek minősít. Tehát egyrészt nem adná meg, amit kértünk, másrészt elvenne abból is, amink van. Utóbbi az, ami mérhetetlen csalódást okoz. Continue reading “(C)Klaus, a bakszász”

„Nem a székelyek üldöznek el, hanem maga a hazám” – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK

Mirela Cara családi okokból kifolyólag került Sepsiszentgyörgyre, újságíróként vállalt munkát. Bár férjével együtt kiválóan beilleszkedett, mégsem készül huzamos ideig itt maradni. Nem a háromszékiekkel, nem a székelyekkel és nem Székelyfölddel van baja, hanem az országgal. Külföldön szeretné folytatni. Continue reading “„Nem a székelyek üldöznek el, hanem maga a hazám” – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK”

Az egykori MARIANUM épületét sem kapja vissza a Római Katolikus Egyház

Gyűlnek a sérelmek. A szűkön száz éves és ma is éretlen román állam, a Batthyaneum visszaszolgáltatásának és a marosvásárhelyi római katolikus főgimnázium létrehozásának megtagadása után most ez egykor igen fontos és egész Erdély-szerte meghatározó kisugárzású kolozsvári magyar iskola épületét sem kívánja visszaadni az egyháznak. Egyelőre. A gyulafehérvári ítélőtábla első fokon elutasította a Marianum épületének visszaszolgáltatását. Az ítélet nem jogerős. A kétezer éves egyháznak, amely immár 1100 éve van jelen Erdélyben, bizonyára megvannak a túlélési eszközei és a stratégiái, de óvatos és kivár. A Marianum tulajdonképpeni jogos tulajdonosa Kolozsvár római katolikus egyházközsége. (A Szerk.) Continue reading “Az egykori MARIANUM épületét sem kapja vissza a Római Katolikus Egyház”

Mi, székelyek és román barátaink – Interjú CRISTIAN SANDACHE egyetemi tanárral

A Galacon élő történész-egyetemi tanár néhány éve fáradhatatlanul búvárkodik a magyar kultúra évszázadaiban, Janus Pannoniustól József Attiláig, Szent Lászlótól Szilágyi Domokosig. Magyar vonatkozású publikációval jelen van a napilapokban és a folyóiratokban, illetve a világhálós fórumokon is gyakorta felbukkan. Interjúsorozatunk következő részében életéről, a magyar és a székelyföldi kultúrához fűződő viszonyáról is vall. Continue reading “Mi, székelyek és román barátaink – Interjú CRISTIAN SANDACHE egyetemi tanárral”

Csáun, perla, galopiáda

Valami közös üstben rotyogunk. Össze-vissza. Belevetnek még egy kicsi ezt, meg azt. Cseppnyi amazt. Aztán még rátesznek pár hasábfát a tűzre. S máris kész. Kicsit ilyen. És olyan is. Finom. Talán ízlik is. Állítólag igencsak karakteres. És olyan semmilyen egyszerre. Jó forró. Zsíros. Paprikás. Borsos. Kicsit átloccsan a Kárpátokon a Balkán iránt, egy része meg visszafolyik a bércekről felénk.  Pedig nekünk a Borszék, a Hargita Gyöngye és a Székely Vágta kellene. Külön-külön. És együtt. Az lenne jó, ha megmutatkozhatnánk a világnak saját javainkkal, s nem kellene folyton váltogatni a csomagolást, mert ebben a fene nagy megfelelési kényszerben lehullnak rólunk az utolsó hozott motívumok, cafrang, nyelv, kötődés, gerinc… Tovább

Simó Márton

MAGYAROK ROMÁNIÁBAN – 100 év

„A magyar elit el sem tudta képzelni, hogy Erdélyt valóban elveszíti Magyarország” –  hat történész perspektívájából, korabeli felvételek segítségével mutatják be az első világháború kitörésétől a trianoni döntésig vezető utat. A Magyarok Romániában – száz év története dokumentumfilm-sorozat az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában program része. Continue reading “MAGYAROK ROMÁNIÁBAN – 100 év”

„Újfajta szövetségre van szükségünk ezen az áldott földön” – folytatjuk a MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK című sorozatot (8.)

Emil Aluaş (1952), a világ számos országában megfordult karmester, a Maros megyei Nagysármáson látta meg a napvilágot, a Mezőség közepén. „Egyébként Tőkés Lászlóval egyazon évben születtem, akivel több mint ötven éve ismerjük egymást. Nagysármáson egy jelentős lélekszámú, református és adventista hitű, kiváló mesteremberekből álló és nagyon szorgalmas magyar közösség él” – írta bevezetésként a jelenleg Budapesten dolgozó Aluaş, a Pro West Alapítvány alapító elnöke. az Erdély-Bánát Liga aktivistája. Nem tudtunk személyesen találkozni, az interjú elektronikus levelezés útján készült. Continue reading “„Újfajta szövetségre van szükségünk ezen az áldott földön” – folytatjuk a MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK című sorozatot (8.)”

Többsávos támadás román térfélről

Úgy tűnik, hogy ezek a napok ismét a kisebbségi lét megaláztatásairól szólnak. Bebörtönözték a terrorizmussal megvádolt kézdivásárhelyi fiatalembereket, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, az állam visszavett egy jelentős erdőbirtokot a Bánffy-családtól, a Gyulafehérvári Táblabíróság elutasította a Gyulafehérvári Főegyházmegye keresetét a Batthyaneum visszaszolgáltatási ügyében. És ez még nem is minden. Continue reading “Többsávos támadás román térfélről”