Mi, székelyek és román barátaink (19.) – Egyesülésről, államról, a szűk ingről, amely száz éve szorít

Hogyha visszatekintek a múltba és családi gyökereimet vizsgálom – kezdte a beszélgetést Smaranda Enache ismert polgárjogi aktivista –, akkor el kell mondanom, hogy tipikusan erdélyi családból származom. Apai ágon régi erdélyi román, görögkatolikus, vidéki felmenőim vannak. Az apai nagyapám Moldva déli részéről, a Prut-mentéről jött Erdélybe, őt Nagyváradra küldték a tanítóképzőbe az egyesülés után. Egy görögkatolikus pap leányát, későbbi nagyanyámat vette feleségül, aki Aurel Suciu ügyvéd, politikus rokona volt, egyike a Memorandum-per vádlottjainak (1892). Continue reading “Mi, székelyek és román barátaink (19.) – Egyesülésről, államról, a szűk ingről, amely száz éve szorít”

A sertéspestis elkerülése érdekében

Szem előtt tartva az afrikai sertéspestis terjedését Romániában, a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal felelősségének érzi, hogy a sertéstartó gazdákat értesítse, az említett problémával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A sertéspestis az emberre nem veszélyes, azonban súlyos gazdasági károkat okozhat. Continue reading “A sertéspestis elkerülése érdekében”

Hazatérők könyve

Csak Angliában a legóvatosabb becslések is háromszázötvenezerre teszik az ottani magyarok számát. A legújabb statisztikák szerint tavaly mintegy 130 ezren hagyták el az országot, zömében 18 és 44 év közöttiek. Száz magyar munkavállalóból 55 férfi. Csak Londonban 2017-ben 28 ezer magyar munkavállalót regisztráltak hivatalosan.  Continue reading “Hazatérők könyve”

Kálvinizmusról és a magyar nyelv nehéz voltáról – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (17.)

Mihai Androne tanári végzettséget szerzett Jászvásárban, majd Bukarestben teológiai tanulmányokat folytatott, ahonnan aztán Bázelbe került ösztöndíjasként. Ortodoxként utazott ki Svájcba, ahonnan reformátusként tért vissza. Felnőttként ismerkedett meg Kálvin és más reformátorok tanaival. Felnőttként vált a magyar nyelv és kultúra őszinte csodálójává és barátjává. Küszködik a magyar nyelvvel, de nem adja fel. Continue reading “Kálvinizmusról és a magyar nyelv nehéz voltáról – MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (17.)”

Tanuljunk ROMÁNUL!

Nyelveket tanulni öröm – mondják sokan és sokfelé. Elhiszem, bár magam nem vittem túlzásba ezt soha. Az egyik fiam könnyen vette a lapot, mert olyan környezetbe került. Angolszászok társaságába. A másik viszont kissé nehezebben. Magyarok közé Pesten, aztán itthon székelyek körébe. Nem volt könnyű a be-, vissza- vagy összevissza való illeszkedés, hiszen azonnal jelentkezett az a furcsa kényszer, hogy márpedig meg kell tanulni ennek az országnak a nyelvét. Continue reading “Tanuljunk ROMÁNUL!”

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (16.) – Ibiza, tenger, jólét, rózsaszín köd és ami mögötte van

Mihai Seman görögkeleti lelkész idestova bő másfél évtizede szolgál Spanyolországban, történetesen a Baleár-szigetek legnagyobbikán, Ibizán. Kinti tartózkodása során rengeteg élményben, tapasztalatban volt része. És ami mindennél fontosabb, egy percre sem feledkezett meg az erdélyi gyökerekről. Continue reading “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (16.) – Ibiza, tenger, jólét, rózsaszín köd és ami mögötte van”

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (15.) – Nem igazán ünnepi időszakot élünk

Lavinia Bălulescu kiváló publicista és szerkesztő. A hétköznapokban. Amikor teheti, amikor valóban szabad és felszabadult pillanatokat él át, azonban verset és prózát egyaránt ír. Azt tervezi, hogy a továbbiakban is ír verset, de szeretné kipróbálni magát – tartósan – a rövidprózai műfajokban. Személyesen nem találkoztunk. Continue reading “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK (15.) – Nem igazán ünnepi időszakot élünk”

EGY KULTÚRA EMLÉKEINEK LEBONTÁSA – Iohannis feladatairól

Szóval lenne, s lesz tennivaló a saját háztájon. Talán el is végzi, mert a második mandátum megszerzése mindennél fontosabb, gondolom én, ha már belevágott, így demonstrálhatja igazát és fenntarthatja önnön védettségét. Amiről viszont nagyon keveset beszélünk, s ami nyilvánvaló: ebben az országban mindennél fontosabb, mindennél előrébb való a politikai osztály élete, az a show, amelyet fenntart a rendszer, hogy igazolja önnön fontosságát… Tovább

Simó Márton

Afrikai sertéspestis-járvány (ASP) – ROHAMOSAN TERJED

A kór az ország észak-nyugati és nyugati részét, valamint a dél-keleti részét sújtotta leginkább. A román-magyar határ közelében Máramaros, Szilágy és főleg Bihar megye érintett, ahol már 18 gócpontot fedeztek fel. A dél-keleti országrészben ennél jóval több van, például a Duna és a Fekete-tenger torkolatánál, Tulcea megyében több mint négyszáz gócpontot azonosítottak a hatóságok. Pillanatnyilag Románia nyolc megyéje érintett a 41-ből. Continue reading “Afrikai sertéspestis-járvány (ASP) – ROHAMOSAN TERJED”

(C)Klaus, a bakszász

A kisebbségi nyelvhasználatban előrelépést jelentő közigazgatási törvénykönyv ellen emelt alkotmányossági kifogásának indoklásában Johannis nem elég, hogy a magyarság képébe csapja az ajtót, de évek óta hatályos jogokat is alkotmányellenesnek minősít. Tehát egyrészt nem adná meg, amit kértünk, másrészt elvenne abból is, amink van. Utóbbi az, ami mérhetetlen csalódást okoz. Continue reading “(C)Klaus, a bakszász”