AZ ÚRI KÖZÉPOSZTÁLYRÓL

Nem a K. und K. idején élt hivatalnoki rétegről van szó, sem a két háború közöttiről, amikor havi kétszáz pengő fixszel, az ember csak úgy viccelt, de még csak az átkosban fungáló két és fél ezer lejes fizetéssel ellátott munkásosztályról sem, hanem a mai népről, s a mostani állapotról. Egy közgazdasági tanulmányban olvastam, ahhoz, hogy világszinten normálisan élhessen az emberiség, mintegy hatszáz euróra lenne mindenkinek szüksége, s akkor ki-ki elfogadható szinten tengethetné napjait, de úgy, hogy közben élne is egy kicsit. Viszonylag nyugodtan. Continue reading “AZ ÚRI KÖZÉPOSZTÁLYRÓL”

HULLÓIDŐ – Konferenciát szervez az MTA a székely identitásépítésről

A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel ellentétben – határok légiesülése, a liberális demokrácia végleges győzelme, az európai identitás kialakulása – ma azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások felerősödnek, illetve olyan identitásépítések indulnak, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. Continue reading “HULLÓIDŐ – Konferenciát szervez az MTA a székely identitásépítésről”

Sikeres volt a SZEJKE-FESZTIVÁL

A Székelyudvarhelyi Művelődési Ház, partnerségben Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal, idén május 12–13-án szervezte meg az immár 52. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivált. Ez a rendezvény egyike a megyei jogú város leginkább híres és méltán rangos, éves rendszerességgel visszatérő programjainak. Idén az időjárás is kedvezett, szombat délután a Bethlen-negyedben, az unitárius templom előtti téren mutatkoztak be az akkor már megérkezett együttesek, két szlovák néptáncokat bemutató csoport – egyik Szucsáváról, a másik Temes megyéből –, egy szerb együttes a Bánátból, a brassói görög hagyományőrzők és a Vácról érkezett küldöttség. Continue reading “Sikeres volt a SZEJKE-FESZTIVÁL”

SZÉKELY AUTONÓMIA? – egyelőre nincs létjogosultsága Romániában

A román parlament felsőházának emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága is negatívan véleményezte a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló háromszéki képviselő egyéni törvényjavaslatként terjesztett be tavaly decemberben. Continue reading “SZÉKELY AUTONÓMIA? – egyelőre nincs létjogosultsága Romániában”

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK – Sabin Gherman (2.)

“Amikor a központosított vezetés átalakításáról írtam, én gazdasági és közigazgatási reformokra gondoltam. Ugyanígy nem akarták érteni, s Bukarestben most sem fogják fel, hogy nem onnan kell törvényeket hozni a kisebbségek érdekében sem, hiszen valójában maguk a kisebbségek látják, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek, melyek a hiányosságok, milyen prioritások kellenének a saját lakóhelyükön. És amikor kisebbségekről beszélek, legszívesebben zárójelbe tenném, elhagynám ezt a szót, mert Erdélyben ma is, mint mindig, nemzeti közösségek vannak. Én egy magyarnak, vagy egy szásznak nem tudom azt mondani, hogy „kisebbség”, mert az tartom, hogy ezzel a megjelöléssel sok mindent elhazudok abból a munkából, abból a folyamatból, amellyel ők hozzájárultak e tájak formálásához. Ezer éve együtt vagyunk, és tisztességtelen, ha statisztikákkal írjuk felül egyik vagy másik konkrét tényt” – többek között ezt olvassuk a Sabin Ghermannal készült interjúban, amelynek teljes szövege a Hargita Népe internetes változatában ITT olvasható.

Sabin Gherman portréja a Fecebookról való.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

MŰEMLÉKVÉDELMI VILÁGNAP – Marosvásárhelyen

A Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) 1984 óta április 18-át  műemlékvédelmi világnappá nyilvánította. Fontosságát nem kell különösebben hangsúlyozni, több évszázados épített örökségünk örökös veszélyben van, az idő vasfoga, az ideológiai „hóbortok”, politikai ellenszelek nem minden időben kedveztek neki. A Maros Megyei Múzeum és a Marosvásárhely Műemléki Topográfiája projekt közös rendezvénysorozat keretében próbálta felhívni a lakosság figyelmét a műemlékvédelem fontosságára. Continue reading “MŰEMLÉKVÉDELMI VILÁGNAP – Marosvásárhelyen”

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK – Popa Ioan Eneida (1.)

Én úgy érzem, hogy a központosított állam, mint amilyen Románia is, túlzottan szereti ünnepeltetni magát. Minisztériumi, tanfelügyelőségi elvárások vannak, lesznek, amelyeket teljesíteni kell. Mindezt jórészt románul kérik. Ebben mi nem vehetünk részt, hiszen a tanítványainknak nyelvi gondjaik vannak, de érzelmeik, a hátterük sem olyan. Az elmúlt években kiemelten foglalkoztunk az első világbárúval, annak csatáiról és helyszíneiről emlékeztünk meg több alkalommal. Diákjaim tantárgyversenyen vettek részt, sőt első díjat is nyertek a Kápolnási Zsolt történelem szakos tanár által szervezett középiskolák között versenyen, a TUDÁSZ nevű vetélkedőről van szó… Én szeretem eljuttatni a tanítványaimat arra a szintre, hogy vonjanak le tanulságokat. Elég kritikusan viszonyulok a történelmi eseményekhez, és ecsetelem az akkori magyar kormányok hibáit, de elmondom gyakran azt is, hogy Trianonban, a leginkább kedvezményezett Románia mellett, még a később barátságosan viselkedő Olaszország, és a történelmi távlatokban is mindig közelálló és szövetséges Lengyelország ugyancsak kapott magyar területeket. Nyilvánvaló, hogy Románia akkor elérte a célját, beértek a háború előtt és alatt folytatott tárgyalásaik eredményei. A központosított román államnak ez a száz év nagyot és sokat jelent. Egyelőre nincsen konkrétum a tervezett ünnepség-sorozat terén, de még csak az esztendő legelején vagyunk…

Az interjú teljes szövege a Hargita Népe internetes felületén olvasható ITT.

Popa Ioan Eneida portréját Farkas Antal készítette.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK – (0.)

Már az év elején tervbe vettem, hogy Nagy-Románia létrejöttének centenáriumi évében úgy fogok megemlékezni erről a számunkra fájó aktusról, hogy azokról az emberekről, azokról a munkákról írok majd, majd amelyek segítik a méltó együttélést, és segítenek nekünk magyaroknak, székelyeknek a kitartásban, a megmaradásban, az itthon maradásban, illetve a közös jövendő építésében. Gondoltam, hogy recenziókat írok fontos és megfelelő hangvételű könyvekről. Aztán interjúkat is terveztem, nyilván, és a munkát elkezdtem… Continue reading “MI, SZÉKELYEK ÉS ROMÁN BARÁTAINK – (0.)”

NAGYPÉNTEK

A keresztény liturgiában ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus szenvedéséről, kínhaláláról és temetéséről. A szent háromnap második napja. Ettől az évtől Romániában is munkaszüneti nap van – elméletileg – , hiszen a törvény szerint mindenki felekezete szerint jogosult erre. Azonban nehezen oldható meg, hogy a görögkeleti többségű országban, ahol a “másik” húsvét és értelemszerűen a nagypéntek is egy héttel később lesz, ki-ki lehetőséget kapjon a családi körben zajló méltó ünneplésre… Continue reading “NAGYPÉNTEK”

ÖSSZEGYŰLT AZ 1 MILLIÓ!

Csütörtökön, március 29-én, a déli órákban átlépte az 1 millió támogató aláírást az őshonos nemzeti kisebbségeket segítő Európai Állampolgári Kezdeményezés, a nemzetközi porondon Minority SafePack néven ismert projekt. A hivatalos bejegyzést jegyző, az Európai Bizottság által működtetett honlap adatai szerint jelenleg online 671.793 aláírás szerepel a nyilvántartásban. Ezt a számot, ha összeadjuk a Minority Safepack Initiative (MSPI) hivatalos holnapján szereplő 338.934 papíralapú támogató aláírással, akkor ez összesen 1.010.727 – közölte elsőként a hírt – Vincze Lórántra, a FUEN-elnökére hivatkozva – a Kolozsvári Rádió. Continue reading “ÖSSZEGYŰLT AZ 1 MILLIÓ!”