P. BUZOGÁNY ÁRPÁD – A PAPÍR GYŐZELME – FRISSÍTVE!

Amikor baj van, netán vész, akkor a dolgokat komolyan kell venni. Magunkat, és persze másokat is. Ajtóink mögé beszorulva az első napok döbbenete után próbáltuk megszervezni, vagy újraszervezni a mindennapjainkat. Hogy nincs terefere a szomszéddal, kávézás kománénál, elmarad az új ruha megsuhogtatása a főutcán, és amikor már a fodrászatok is bezártak, nem lett új frizura, és mióta nem jártunk ki, nem kellett annyit sminkelni, de attól még lehetett nyomni otthon a tornát, netről. “P. BUZOGÁNY ÁRPÁD – A PAPÍR GYŐZELME – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

LÉTRÁNAK LENNI – SIMPF JÁNOS EMLÉKÉRE

Simpf tanár úr szívesen töltött a katonaság előtt álló fiúknak egy pohár kisüstit, finom szivarral kínált, és hosszasan elbeszélgethettünk vele kamaszkorról, irodalomról, lelkiekről. Szívvel, tűzzel tanított. Barátként kezelt. “LÉTRÁNAK LENNI – SIMPF JÁNOS EMLÉKÉRE” olvasásának folytatása

VAJON VANNAK-E TARTALÉKAINK?

Nem a kamrában. Nem a pénztárcánkban. Nem a bankban. Hanem az agyakban!… Ami az elmúlt napokban történt legmagasabb szinteken, az példátlan és – úgy hisszük – előzmény nélküli abban az államszövetségben, amelyben élünk. Könnyen visszakereshető az írott és az elektronikus sajtó archívumaiban, hogy államunk mostani elnöke, még azokban az időkben, amikor Nagyszeben polgármestereként, kilépvén a Romániai Németek Demokrata Fórum soraiból, amely már korábban is együttműködött a nemzeti liberálisokkal, alelnöke, majd elnöke lett a PNL-nek (pénélé), amely funkcióban vállalta az államfőjelöltséget, milyen szépen megmondta, hogy ő bizony nem. “VAJON VANNAK-E TARTALÉKAINK?” olvasásának folytatása

EURÓPA SÖTÉT NAPJAI

Hetven esztendővel ezelőtt Robert Schuman (1886-1963) Franciaország luxemburgi születésű, német-francia gyökerű külügyminisztere javasolta, hogy az első és a második világháborúban egymás ellen harcoló államok lépjenek szövetségre. Egy év múltán – 1951 áprilisában – aláírták a Párizsi Szerződést. “EURÓPA SÖTÉT NAPJAI” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – JÉZUS PEDAGÓGIÁJA

Felvilágosult társadalmunkban ott tartunk, hogy könnyed rosszakarattal összemossuk a pedagógus és pedofil kifejezést, az oktatás szerepét átveszik a gépek (még az iskoláktól is…), a szülőkre és a „társadalomra” hárítva a nevelés feladatát, holott a társadalomból csak a kosz ragad rájuk, a szülőknek meg nincs idejük „ilyesmivel” foglalkozni. “SEBESTYÉN PÉTER – JÉZUS PEDAGÓGIÁJA” olvasásának folytatása

EURÓPA AKÁR NORMÁLISABB IS LEHETNE

Gyárilag, egyből az lehetett volna. Már a kezdet kezdetén. Én botorul azt hittem a rendszerváltozás hajnalán, 1990 januárjában, hogy Kánaán kapujában vagyunk, és attól a perctől kezdődően minden szép és jó lesz. Nem úgy, hogy hátradőlünk, s csak úgy várakozunk, hanem arra gondoltam, hogy látni fogjuk a fő csapásirányokat, és más teendőnk nem lesz, csak menni. “EURÓPA AKÁR NORMÁLISABB IS LEHETNE” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – A GRAFIKONOKTÓL A VALÓS ÉLETIG

Bevallom, soha nem lestem annyit a statisztikákat, mint mostanában. A Covid-19 miatt. Nyilván. Viszonylag megnyugtat, hogy a mi vidékünk kicsit félreesik a kialakult gócpontoktól. Hargita megye egyike a legjobban védetteknek – gondolom –, ahol talán még az a néhány eset is kiiktatható lett volna, ami napvilágra került, ha jobban odafigyelünk. “SIMÓ MÁRTON – A GRAFIKONOKTÓL A VALÓS ÉLETIG” olvasásának folytatása

MASZKOS MASZKURÁK

Én még mindig nem tudom, hogy ez a hisztérikus maszkdivat mit véd, kit, s mitől. A kórházi helyzeten túl. Azon kívül. Úgy tűnik, egy láthatatlan ellenséget démonizálunk, aki ellen a legjobb fegyver a maszk. Tehetetlenségünk jele. A sofőrök le sem veszik. Ha egyedül vezetnek, akkor sem. Sőt most már a kesztyű és a sál is menő. “MASZKOS MASZKURÁK” olvasásának folytatása

BŰNBAKOK

Hogy kik? Mi. Mindannyian. Nem tudom, hogy mások mit éreznek ilyenkor? Vajon ki a hibás? Annyi biztos, hogy én magam is vétkes vagyok. Egyrészt azért, mert képtelen vagyok megfelelően viszonyulni, és úgy feldolgozni a mostani helyzetet, hogy az jó legyen. Egyéb nincsen bennem, csak kétkedés, hogy nem jó, hogy nem elég mindaz, amit teszek, vállalok, írok. Nem javítok, nem pótolok eleget. “BŰNBAKOK” olvasásának folytatása

GYÓGYÍR

Hallom a médiában és a közösségi oldalakon megszólalók körében, hogy ilyen és ehhez hasonló járványok a továbbiakban is bekövetkezhetnek. Az életmódunk, az erőforrások kizsigerelése, a túlfogyasztási szokásaink elterjedtsége okozza. Így védekezik globálisan a természet. Csak bizonyos keretek közt van helyünk a világban. “GYÓGYÍR” olvasásának folytatása