AMÍG TART A CSODA

A „csodák” manapság már nem három napig tartanak, hanem három pillanatig. Aztán görgetjük tovább a fészbukot, az egeret. Az elhatalmasodott önimádatban, a mindent kiokoskodó és megkérdőjelező racionalizmusban már abban sem vagyunk biztosak, amit magunk csináltunk, s amit bálványozunk. Felkorbácsoltuk magunkban a telhetetlen kíváncsiságot, a folytonos elégedetlenséget, habzsoljuk a trendi márkák frissített, legújabb változatát, és emiatt állandó komorság, depresszió meg búvalbéleltség kínoz. Continue reading “AMÍG TART A CSODA”

FÜGGŐSÉG ÉS ÖNÁMÍTÁS

Gyakran azon kapom magam, hogy a kezemben van a telefon és már feloldottam a képernyő zárját, pedig még azt sem tudom, mire szeretnék rákeresni. Vagy tudom, de amint rálépek a közösségi oldalakra, rögtön elfelejtem. Néha pedig csak kényszeresen kutatok valami újdonság után. Continue reading “FÜGGŐSÉG ÉS ÖNÁMÍTÁS”

Székelyföld őrtüzeiről – NAGY-BODÓ TIBOR összeállítása

Október huszonnyolcadikán több mint száz székelyföldi település közelében gyúltak őrtüzek a magaslatokon a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett Székelyföld Autonómiájának Napján. A minden év október utolsó vasárnapján megtartott Székely Autonómia Napja kezdeményezéshez az erdélyi és magyarországi települések mellett számos felvidéki helyszínen is őrtüzeket gyújtottak. Continue reading “Székelyföld őrtüzeiről – NAGY-BODÓ TIBOR összeállítása”

SZERELEM, HELY, ÖNAZONOSSÁG

Vajon én az vagyok-e, aki lehetnék? Akivé válhattam volna? Vajon nem raggattam-e magamra, ott, a mélyben valami lelki termopánt, habos műmasszát, amelyek alatt lassan minden elrohad, s felzabálják a lényegem, a lelki állagom a fogyasztói rendetlenség mikroorganizmusai? Continue reading “SZERELEM, HELY, ÖNAZONOSSÁG”

AZ ÉN ERDÉLYEIM – Seregi János könyvbemutatója Székelyudvarhelyen

A Hargita Megyei Állatorvosi Kamara szervezésében tartják dr. Seregi János Az én Erdélyeim című kötetének bemutatóját november 6-án, kedden, 17.00 órától kezdődően a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és Hangzóanyag tárában. Az est házigazdája dr. Ferenczy Ferenc ny. Hargita megyei főállatorvos, Székelyudvarhely korábbi polgármestere. Seregi doktorhoz az rendezvény moderátorát több évtizedes barátság fűzi, hiszen mindketten állatorvoslással foglalkoztak aktív éveik során, túl ezen pedig Ferenczy doktor volt az, aki Vas megyében élő barátjával – aki rendelkezett ugyan apai ágon székely felmenőkkel – megszerettette és megismertette Erdély és a Székelyföld szépségeit, látnivalóit és kiváló embereit. Az igényes kötet az 1970-től kezdődő utazások foglalata, amelyben nemcsak erdélyi, hanem óromániai tapasztalatairól is beszámol a szerző. Continue reading “AZ ÉN ERDÉLYEIM – Seregi János könyvbemutatója Székelyudvarhelyen”

Juncker és az isiászos gondolatok – NAGY EGYESÜLÉS

„Tegyük tisztába Jean-Claude Junckert! Mármint azt az örömét, amelyet az elnök Románia és Erdély idén százéves, szerinte minden bizonnyal demokratikus egyesülése kapcsán érez. Mert van mit tisztába tenni. A történelemben is, de az unió papírforma szerinti első emberének isiászos gondolataiban is.” Dr. Bencze Izabella írása Magyar Idők 2018. október 26-i számában jelent meg nyomtatásban, amelyet apróbb változtatásokkal és illő képi anyaggal színesítve teszünk itt közzé.

Continue reading “Juncker és az isiászos gondolatok – NAGY EGYESÜLÉS”

A TÖKÉLETES PAP PROFILJA

Van ilyen. Létezik számítógépes applikáció is, amely segít abban, hogy tudni lehessen róla egyet és mást. Lehet modellezni. Ilyenek jellemzik az egyház hű kádereit: alig harmincéves, de legalább negyvenéves tapasztalattal és mérhetetlen bölcsességgel rendelkezik. Megjárta már a szórványt, s a hadak útját is, volt nagyközségben, kisvárosban, ismeri a rétegpasztorációt. Jelenleg tizenhét filiája van, miközben egyetlen káplánjával vasárnaponként legalább ötöt miséznek fejenként, tíz főállású alkalmazottjuk van, számtalan jóravaló, plébániai önkéntes segíti munkájukat. Húsz hektár erdejük, harminc üzlethelyiségük, hét szegény-konyha és tízezer hívük tartozik még a leltárba. Bejárnak a kórházba, a börtönbe, a rádióba, az egyházi iskolába… Tovább

Nyilvánvaló, hogy ez csak egy szatíra. Nem kell túl komolyan venni, de fölöttébb elgondolkoztató.

Sebestyén Péter 

NEM VAGYUNK FELKÉSZÜLVE… A BŐSÉGRE

Én egyszer nem, az biztos. Ez abból is látszik, hogy folyamatosan gyűjtöttem július és augusztus folyamán a különböző nyári gyümölcsöket, a „micsurin-szilvát”, a vajalmát, az általunk nemes egyszerűséggel „eperalmának” nevezettet arról a vén fáról, amely már a nagyapám fiatalkorában is a kert felső sarkában volt, s augusztus közepétől szeptember elejéig érik, a kétféle vackort. Continue reading “NEM VAGYUNK FELKÉSZÜLVE… A BŐSÉGRE”

Tanuljunk ROMÁNUL!

Nyelveket tanulni öröm – mondják sokan és sokfelé. Elhiszem, bár magam nem vittem túlzásba ezt soha. Az egyik fiam könnyen vette a lapot, mert olyan környezetbe került. Angolszászok társaságába. A másik viszont kissé nehezebben. Magyarok közé Pesten, aztán itthon székelyek körébe. Nem volt könnyű a be-, vissza- vagy összevissza való illeszkedés, hiszen azonnal jelentkezett az a furcsa kényszer, hogy márpedig meg kell tanulni ennek az országnak a nyelvét. Continue reading “Tanuljunk ROMÁNUL!”

ISTEN ÁLLATKERTJE

Mózes I. Könyve írja: Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó. (Móz 1, 25) Igaz ugyan, hogy később megtizedelődhetett az eredeti állomány, a vízözönre gondolok, s arra, hogy Noé nem menthetett át azért minden fajt, nem volt teljes a fedélzeten a minta, s én azt gondolom, hogy növényekkel külön nem is foglalkozott. Continue reading “ISTEN ÁLLATKERTJE”