NEM LESZ VALÓSÁGGÁ A (RÉM)ÁLOM

Olyan események zajlottak, zajlanak ebben az esztendőben, amilyenekről álmodni sem mertünk. Vírus. Járvány. Szegénység. És ráadásul itt ez a két választás is, amelyről – túl a nagyobb bajokon – burkoltan azért mindvégig szó volt. Mintha minden emiatt történne. “NEM LESZ VALÓSÁGGÁ A (RÉM)ÁLOM” olvasásának folytatása

EGÉSZSÉG? PÉNZ? VAGY ÉLET?

Nem telik el nap, hogy ne olvasnánk-hallanánk olyan híreket, hogy: X. Y. meghalt, mert nem volt elég pénze a beavatkozásra; adakozzunk, mert ezt a műtétet nem fizeti a biztosító; csak kevés van ebből a drága gyógyszerből, nem jut mindenkinek, akinek jutna, nem tudja megfizetni, ezért kell az állami kompenzáció… “EGÉSZSÉG? PÉNZ? VAGY ÉLET?” olvasásának folytatása

LÁJK-KÓR

Egyik kedves fiatal barátom – nyilván egy másik generáció tagja – szervezni akart egy kulturális programot. Köztudott, hogy a szervezés napjainkban korántsem pofonegyszerű. Nem úgy van, mint a járvány előtti „békeidőkben” volt, hogy plakátokat nyomtatunk, és azokat úton-útfélen kifüggesztjük. “LÁJK-KÓR” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – SIKERES JÉZUS

A közel ötven éve kiadott Edison Fonográf nagylemezéről ismert dal jutott eszembe („Nem csábít engem, a siker a pénz,/ az élethez nem kell más, csak egy kis ész,/ az ember már elfárad harminc fölött:/ vén vagyok akár a Föld…”) Szinte tinik voltak akkor még a magyar srácok. Szörényi Szabolcs mély basszushangjához is nagyon illik ez a sláger. És a feltaláló is „keresztapjuk”, hiszen a lemezen őt is többször megidézik. Neki köszönhették a hangrögzítést… “SEBESTYÉN PÉTER – SIKERES JÉZUS” olvasásának folytatása

MI A FERTŐZŐBB?

Előfordulhat, hogy a vírus. De megtörténhet, hogy a tunyaság. Mit tehetne az ember, állandóan olvas, tájékozódni próbál a saját környezete és a kinti világ eseményeiről. Annyi kommunikációs csatorna van, mint a fene. Felhasználó legyen a talpán, a fenekén, aki el tud igazodni. Egyik hitelesebb, mint a másik. Legalábbis annak tartja magát. De tulajdonképpen művi és hamis. “MI A FERTŐZŐBB?” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – MEGKERÜLI A SZEKÉR A LOVAKAT?

Furcsa dolgok történnek mostanában. Egyáltalán nem véletlen, hogy ezt a szólást választottam jelen írásom címéül. A mostani nagyon fonák esztendő. Gondolni sem mertünk volna tavaly ilyenkor arra, hogy idén mi lesz velünk. Ez a vírus itt mind modellezi nekünk a sok rosszat, amelyről a társadalomtudósok és a jövőt firtatók szoktak beszélni. “SIMÓ MÁRTON – MEGKERÜLI A SZEKÉR A LOVAKAT?” olvasásának folytatása

KIS ÉS NAGY HAZUGSÁGAINK

Hetek óta kikapcsol és feltölt a kanadai kandi kamera-sorozat (Just for laughs-gags)¹, amelyben a jeles színészek néhány járókelőt beavatva még többet beugratnak, ijesztgetnek, abszurdnál abszurdabb, eredetibbnél eredetibb ötleteiket „élőben” valósítják meg, filmezik, megnevettetve és átverve a jóhiszemű embereket. A néző fogja a hasát és úgy nevet – sokszor saját magán is –, majd sír és felháborodik: lám milyen könnyen „meg lehet vezetni” az embert… “KIS ÉS NAGY HAZUGSÁGAINK” olvasásának folytatása

ÁLMODJUNK KÖZÉP-EURÓPÁT

Amikor az első lefejezés megtörtént Párizsban, azt írtam: két halott, és mindkettőért fohászkodnunk kell. Persze menetrend szerint megjött a kritika, hogy csak az egyikért. Most megint kiteszem magam az egyet nem értő megjegyzéseknek. Hogy ne legyen sok félreértés, elöljáróban leszögezem: nem vagyok és nem is leszek migráns-simogató.

“ÁLMODJUNK KÖZÉP-EURÓPÁT” olvasásának folytatása

SZŐLŐMUNKÁSOKRÓL, BORRÓL, IRODALOMRÓL

Mindig azt mondják, hogy a szőlő nemes növény, és a szőlőtőke gyümölcséből nyert ital is rendkívüli. Nem véletlenül került az utolsó vacsora asztalára ez a lé. Szimbólum a kenyérrel együtt, és – túl a jelképi mivoltán – éltet és megtart. Ha hittel, tudatosan, módjával használjuk, mert már Noé, az első szőlősgazda, a legelső szőlőmunkás is megjárta anno. “SZŐLŐMUNKÁSOKRÓL, BORRÓL, IRODALOMRÓL” olvasásának folytatása