NEM VAGYUNK FELKÉSZÜLVE… A BŐSÉGRE

Én egyszer nem, az biztos. Ez abból is látszik, hogy folyamatosan gyűjtöttem július és augusztus folyamán a különböző nyári gyümölcsöket, a „micsurin-szilvát”, a vajalmát, az általunk nemes egyszerűséggel „eperalmának” nevezettet arról a vén fáról, amely már a nagyapám fiatalkorában is a kert felső sarkában volt, s augusztus közepétől szeptember elejéig érik, a kétféle vackort. Continue reading “NEM VAGYUNK FELKÉSZÜLVE… A BŐSÉGRE”

Tanuljunk ROMÁNUL!

Nyelveket tanulni öröm – mondják sokan és sokfelé. Elhiszem, bár magam nem vittem túlzásba ezt soha. Az egyik fiam könnyen vette a lapot, mert olyan környezetbe került. Angolszászok társaságába. A másik viszont kissé nehezebben. Magyarok közé Pesten, aztán itthon székelyek körébe. Nem volt könnyű a be-, vissza- vagy összevissza való illeszkedés, hiszen azonnal jelentkezett az a furcsa kényszer, hogy márpedig meg kell tanulni ennek az országnak a nyelvét. Continue reading “Tanuljunk ROMÁNUL!”

ISTEN ÁLLATKERTJE

Mózes I. Könyve írja: Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó. (Móz 1, 25) Igaz ugyan, hogy később megtizedelődhetett az eredeti állomány, a vízözönre gondolok, s arra, hogy Noé nem menthetett át azért minden fajt, nem volt teljes a fedélzeten a minta, s én azt gondolom, hogy növényekkel külön nem is foglalkozott. Continue reading “ISTEN ÁLLATKERTJE”

HIDEGSÉG – Búcsús gondolatok Szent István királyunk és a nemzet ünnepén

Ez a föld a miénk. Megszentelt föld. Őseink vére áztatta, magyar szentjeink imája tartja fenn ma is. Nekünk már nem füllik fogunk a kétkezi munkához, parlagon maradt földek, kaszálók hevernek, vadulnak el, mert könnyebb megvásárolni a Lidl-ben, tájidegen anyagokkal építkezünk, elterjedt itt is a dedeman-stílus, ahelyett, hogy kezünk munkáját megbecsülnénk. Continue reading “HIDEGSÉG – Búcsús gondolatok Szent István királyunk és a nemzet ünnepén”

MAGYAROK A ROMÁN NEMZETÁLLAMBAN – Riportpályázat

Ezzel a címmel hirdet riportpályázatot a Székelyföldi Magyar Újságírók Egye­sülete (SZMÚE). Irányadó kérdéskör: Milyen következményekkel járt Erdély Romániához csatolása az itteni magyarokra nézve? Hogyan ítélik meg a jelenlegi helyzetüket? Miként viszonyulnak a szülőföldhöz és a nemzeti önazonossághoz? Van-e közösségi jövőképük Látnak-e megoldást gondjaikra és miként lehetne azt megvalósítani? Continue reading “MAGYAROK A ROMÁN NEMZETÁLLAMBAN – Riportpályázat”

EGY KULTÚRA EMLÉKEINEK LEBONTÁSA – Iohannis feladatairól

Szóval lenne, s lesz tennivaló a saját háztájon. Talán el is végzi, mert a második mandátum megszerzése mindennél fontosabb, gondolom én, ha már belevágott, így demonstrálhatja igazát és fenntarthatja önnön védettségét. Amiről viszont nagyon keveset beszélünk, s ami nyilvánvaló: ebben az országban mindennél fontosabb, mindennél előrébb való a politikai osztály élete, az a show, amelyet fenntart a rendszer, hogy igazolja önnön fontosságát… Tovább

Simó Márton

Semmi hurrá, nem nyaralunk!

Itt van a nyár, megvolna hozzá az utazási kedv. Megállok a Tábor utcában, arccal a Szejke irányába fordulok. Nagyjából ez lehet az északi irány. Tudom, hogy jobbra a nap kél, bal oldalt meg nyugszik, dél meg ott van a hátamnál. Arra gondolok, hogy itt, száz kilométeres sugarú körben hány település, hely, hegy, domb, völgy lehet, ahol még nem jártam! Mennyi titok van számomra a közelben. Idén ilyen közeli témák munkálnak bennem. Semmi távoli kékség, csak földönjáró és hazai a vágy… Tovább

(C)Klaus, a bakszász

A kisebbségi nyelvhasználatban előrelépést jelentő közigazgatási törvénykönyv ellen emelt alkotmányossági kifogásának indoklásában Johannis nem elég, hogy a magyarság képébe csapja az ajtót, de évek óta hatályos jogokat is alkotmányellenesnek minősít. Tehát egyrészt nem adná meg, amit kértünk, másrészt elvenne abból is, amink van. Utóbbi az, ami mérhetetlen csalódást okoz. Continue reading “(C)Klaus, a bakszász”

SZÉKELYKERESZTÚR – Ahol Petőfi él

Néhány héttel ezelőtt beszélgettem Székelykeresztúr polgármesterével a város értékeiről, az épített és a szellemi kincsekről. Így került szóba a Petőfi-kultusz. A városvezető, Rafai Emil akkor elmondta, hogy függetlenül attól, mit mondanak a kutatók, és attól is, hogy mi terjed igazi, ál- és féltudományos berkekben és akadémiai szinteken, annyi biztos, hogy a költő itt töltötte utolsó dokumentált éjszakáját. Continue reading “SZÉKELYKERESZTÚR – Ahol Petőfi él”

MELYIKÜNK A MESSIÁS?

A napokban egy angol domonkos, Timothy Radcliffe könyvét olvasgatva bukkantam egy szokatlan, meghökkentő „poénnal” záródó, számomra mindenképp elgondolkodtató történetre, amelynek  úgy vélem több rétegű, több szinten értelmezhető olvasata és tanulsága is van. Érdemes ízlelgetni. A nyári szabadságok, mezei, élményfürdős, part menti vagy hegyi túrás pihenések alatt bizonyára kellően kizökkent majd a hétköznapok taposómalmából, és elvezethet belső felismerésekhez, de akár újfajta életszemléletre is sarkallhat… Tovább

Sebestyén Péter