Itt fent a vadonban a szokásos békében folyik az élet. Az őszi, majd a tavaszi csetepatékon tisztázódnak az erőviszonyok. Marad az életerős, termetes, figyelmes, embert-félő népség. Hosszú évek óta a kiebrudaltak Szent György napja után leszorulnak a falvak környékére. Visszaút nincs, mert fent helyét bejelölte a marcona őslakosság, és pásztorkutyák figyelik az esetleges migrációt. “MEDVÉRŐL, ÉLETTÉRRŐL ÉS A VÉDENDŐ EMBERRŐL” olvasásának folytatása
Neve szlovákul Debraď, falu a mai Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, a Bódva-völgye lankás dombjai között fekszik, Kassától 27 km-re délnyugatra. Búcsújáróhely, búcsúját június 27-én, Szent László király ünnepén tartják. A helyi legendák szerint Szent László királyunk megpihent a közeli réten, és lába nyomán forrás fakadt. Ez a forrás ma is él, sőt, az 1950-es években jelenést is láttak a környékén. “CHARTA XXI. – DEBRŐD – KiMitTud (96.)” olvasásának folytatása
Miként alakult a járványhelyzet megítélése? Melyek a legfontosabb társadalmi és gazdasági problémák? Milyen a román-magyar viszony jelenleg? – ezekre a kérdésekre keresi a választ egy újabb online kérdőíves felmérés. A kutatás az internetet használó, felnőtt korú erdélyi magyarokra terjed ki. A kérdőív a mai közhangulatot, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos véleményeket és néhány aktuális közéleti, politikai kérdést vizsgál. “KORONAVÍRUS, A MAGYAR-ROMÁN ISZONY ÉS EGYEBEK – ÚJABB ONLINE FELMÉRÉS AZ ERDÉLYI MAGYAROK KÖRÉBEN” olvasásának folytatása
A topolyai község legrégibb települése a Telecskai-löszhátság közepén 101 méteres tengerszint feletti magasságban. Szerb neve Бајша/ Bajša; a mai Szerbia északi részét képező Vajdaság egyik jelentős faluja, közigazgatásilag Topolya község része, a Krivaja patak partján. A települést forgalmas műút szeli ketté. “CHARTA XXI. – BAJSA – KiMitTud (86.)” olvasásának folytatása
Néhány nap alatt, szombat reggelig több mint 6200-an írták alá azt az állampolgári kezdeményezést, amely megakadályozná, hogy Klaus Iohannis román államfő megkaphassa a nemzetközi Károly-díjat. A kampány kezdeményezői így tiltakoznak a román elnök kitüntetése ellen. “ALÁÍRÁSGYŰJTÉS IOHANNIS KITÜNTETÉSÉNEK VISSZAVONÁSÁÉRT” olvasásának folytatása
Ötezer lejre bírságolta Klaus Iohannis államfőt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetősége hátrányos megkülönböztetés és a méltósághoz való jog etnikai/nemzetiségi alapon való megsértése miatt. Az államelnököt a Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezete kapcsán tett nyilatkozata miatt szankcionálta a CNCD. “IOHANNIS FIZET?” olvasásának folytatása
Nem Wass Albert könyve jutott eszembe. Nem vagyok azért annyira oda érte. Nyoma sincs annak a fajta eufóriának. Mert nem jönnek. Nem azok közelednek, akikre gondolhat ilyenkor a valamelyest és úgy kulturált magyar. Nem úgy érkeznek. Viszont jönnek a honfitársaink. Volt az a háromnapos joghézag vagy micsoda, s erre fel úgy elindult az emberáradat keletnek, hogy csak. “SIMÓ MÁRTON – JÖNNEK!” olvasásának folytatása
Mintha mindenki hosszú szabadságról érkezne, egyszerre, pedig csupán otthoni bezártságunkból szabadultunk. Az üres utcák látványát felváltják a régi emlékek. Kezd olyan lenni a környezetünk, ismét, mint megszoktuk régebbről. Egyik ember siet, netán éppen rohan, a másik ráérősen ballag, sétál. Egyik dolgozik, töri magát, a másik csak tölti az időt. “P. BUZOGÁNY ÁRPÁD – SZABADABBAK LETTÜNK?!” olvasásának folytatása
Amikor baj van, netán vész, akkor a dolgokat komolyan kell venni. Magunkat, és persze másokat is. Ajtóink mögé beszorulva az első napok döbbenete után próbáltuk megszervezni, vagy újraszervezni a mindennapjainkat. Hogy nincs terefere a szomszéddal, kávézás kománénál, elmarad az új ruha megsuhogtatása a főutcán, és amikor már a fodrászatok is bezártak, nem lett új frizura, és mióta nem jártunk ki, nem kellett annyit sminkelni, de attól még lehetett nyomni otthon a tornát, netről. “P. BUZOGÁNY ÁRPÁD – A PAPÍR GYŐZELME – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása
Döntő házként szavazta meg a bukaresti képviselőház ma [2020. május 13-án, szerdán] azt a törvénytervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót. “GYÁSZNAP: 1920. JÚNIUS 4. – A „trianoni szerződés napja”- ÚJ ROMÁN ÜNNEP” olvasásának folytatása
