A revíziós politikát folytató Magyarország az első sikeren, majd Kárpátalja maradék, jobbára hegyvidéki területeinek katonai visszafoglalásán felbuzdulva igyekezett a hazai közvéleményt talán legjobban foglalkoztató Erdély problematikáját is megoldani. Ehhez továbbra is kedvezett a nemzetközi helyzet. “NYOLCVAN ÉVES A BÉCSI DÖNTÉS” olvasásának folytatása
Végéhez közeledik egy újabb választási ciklus, ősszel ismét önkormányzati választásokat tartanak, így lassan érdemes mérleget vonni. Bíró Barna Botonddal, Hargita Megye Tanácsának alelnökével az elmúlt négy év meghatározó történéseiről, a turizmus helyzetéről, a civil társadalomról beszélgettünk. “BÍRÓ BARNA BOTONDDAL KISS ELŐD GERGELY BESZÉLGET – „Kudarcok nincsenek, csak megoldásra váró feladatok”” olvasásának folytatása
Több figyelmet Trianon szerteágazó okaira. Baloldalról is foglalkoznak a kérdéssel, bár még nem értünk el a kívánatos nemzeti konszenzushoz. Kodály és Bartók is egységesnek tartotta a magyar nemzeti kultúrát. Felcsillant az állampolgársági vita lezárása: lehet hogy Szlovákia megszabadul Fico kényelmetlen örökségétől? Az államnyelv tudása a nemzetrészek megmaradásának záloga. “CHARTA HÍRADÓ (4.) – MIT HOZOTT A BÉKEDIKTÁTUM SZÁZADIK ÉVFORDULÓJA?” olvasásának folytatása
A rossz divatok is könnyen terjednek a mai információs viszonyok közepette. Nyugat-Európában ma sok millió afrikai vagy ázsiai friss bevándorló él, egy részük nélkülözhetetlen munkákat végez, mások viszont a jóléti társadalmakon élősködnek, és utálják a befogadó országukat. A „bennszülött” európaiak gyakran félnek tőlük és kedvezményekkel remélik őket megbékíteni, integrálni. Ez sikertelen, gyakran csak növeli az agresszivitásukat. A másik okot abban látom, hogy az oktatásnak Nyugat-Európában is mostohagyermeke a történelem, így egyre csökken a múlt ismerete és megértése. “AMERIKA ÉS A NYUGAT ÚJABB VÁLSÁGÁRÓL – ŐRIZZÜK MEG JÓZAN ÍTÉLŐKÉPESSÉGÜNKET! – INTERJÚ JESZENSZKY GÉZA TÖRTÉNÉSZ-DIPLOMATÁVAL” olvasásának folytatása
Itt fent a vadonban a szokásos békében folyik az élet. Az őszi, majd a tavaszi csetepatékon tisztázódnak az erőviszonyok. Marad az életerős, termetes, figyelmes, embert-félő népség. Hosszú évek óta a kiebrudaltak Szent György napja után leszorulnak a falvak környékére. Visszaút nincs, mert fent helyét bejelölte a marcona őslakosság, és pásztorkutyák figyelik az esetleges migrációt. “MEDVÉRŐL, ÉLETTÉRRŐL ÉS A VÉDENDŐ EMBERRŐL” olvasásának folytatása
Neve szlovákul Debraď, falu a mai Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, a Bódva-völgye lankás dombjai között fekszik, Kassától 27 km-re délnyugatra. Búcsújáróhely, búcsúját június 27-én, Szent László király ünnepén tartják. A helyi legendák szerint Szent László királyunk megpihent a közeli réten, és lába nyomán forrás fakadt. Ez a forrás ma is él, sőt, az 1950-es években jelenést is láttak a környékén. “CHARTA XXI. – DEBRŐD – KiMitTud (96.)” olvasásának folytatása
Miként alakult a járványhelyzet megítélése? Melyek a legfontosabb társadalmi és gazdasági problémák? Milyen a román-magyar viszony jelenleg? – ezekre a kérdésekre keresi a választ egy újabb online kérdőíves felmérés. A kutatás az internetet használó, felnőtt korú erdélyi magyarokra terjed ki. A kérdőív a mai közhangulatot, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos véleményeket és néhány aktuális közéleti, politikai kérdést vizsgál. “KORONAVÍRUS, A MAGYAR-ROMÁN ISZONY ÉS EGYEBEK – ÚJABB ONLINE FELMÉRÉS AZ ERDÉLYI MAGYAROK KÖRÉBEN” olvasásának folytatása
A topolyai község legrégibb települése a Telecskai-löszhátság közepén 101 méteres tengerszint feletti magasságban. Szerb neve Бајша/ Bajša; a mai Szerbia északi részét képező Vajdaság egyik jelentős faluja, közigazgatásilag Topolya község része, a Krivaja patak partján. A települést forgalmas műút szeli ketté. “CHARTA XXI. – BAJSA – KiMitTud (86.)” olvasásának folytatása
Néhány nap alatt, szombat reggelig több mint 6200-an írták alá azt az állampolgári kezdeményezést, amely megakadályozná, hogy Klaus Iohannis román államfő megkaphassa a nemzetközi Károly-díjat. A kampány kezdeményezői így tiltakoznak a román elnök kitüntetése ellen. “ALÁÍRÁSGYŰJTÉS IOHANNIS KITÜNTETÉSÉNEK VISSZAVONÁSÁÉRT” olvasásának folytatása
Ötezer lejre bírságolta Klaus Iohannis államfőt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetősége hátrányos megkülönböztetés és a méltósághoz való jog etnikai/nemzetiségi alapon való megsértése miatt. Az államelnököt a Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezete kapcsán tett nyilatkozata miatt szankcionálta a CNCD. “IOHANNIS FIZET?” olvasásának folytatása
eszm.ro 