INKVIZÍCIÓ VAGY IDEOLÓGIAGYÁR? – FRISSÍTVE!

Azt mondják, hogy az Európai Bizottság (EB) az Európai Unió (EU) döntés-előkészítő, végrehajtó, ellenőrző és képviseleti szerve. Nem választás útján jelölik ki a 27 tagot – minden tagállamból egyet-egyet –, hanem az illető országok delegálják, de ahhoz, hogy elfoglalhassák a kijelölt hivatalt, szükség van az Európai Parlament jóváhagyására. Az Európai Parlamenttel (EP) és az Európai Unió Tanácsával (ET) együtt – amely a tagországok mindenkori miniszterelnökeiből tevődik össze – az EB alkotja azt a hármas pillért, amelyen áll az EU. “INKVIZÍCIÓ VAGY IDEOLÓGIAGYÁR? – FRISSÍTVE!” olvasásának folytatása

FÖLÖSLEGES SZAVAK – PORHINTÉS MEG A LÉNYEG KÖZÖTT

Boldog-boldogtalan a közalkalmazottak bérét osztja. Na nem szó szerint, hanem csupán szóban. Hogy milyen sokat keresnek. Hogy mennyi sok a bruttó bérük. Sokan talán egyáltalán nem szereztek tudomást még arról, hogy az úgynevezett állami fizetések, vagyis a közalkalmazotti bérek átlag 42,5 százalékát az állam visszakanyarítja saját maga zsebébe, kisebb részét jövedelmi adó, nagyobb részét társadalom- és egészségbiztosítás címen. Utóbbi összegeket „természetesen” az érintettek megkérdezése nélkül, vagyis kötelező érvénnyel. “FÖLÖSLEGES SZAVAK – PORHINTÉS MEG A LÉNYEG KÖZÖTT” olvasásának folytatása

SZÉF PEK KIPAKOLVA!

Egyet sóhajtunk, s azzal annyi. Ez is mehet a levesbe. Európa a maga globális európaiságával lassan, apránként bedarálja a nemzeteket. Pedig milyen büszkén veregette saját vállát némely harcostársunk: nézzétek, ezt is kipipáltuk! Hónapokig ez volt a szlogen, még a vírus alatt is. Most már nyugodtan hozzátehetjük: volna… “SZÉF PEK KIPAKOLVA!” olvasásának folytatása

KISEBBSÉGEK VÉDELMÉBEN

Amikor már végképp azt hittük, hogy teljesen elfeledkeztek az Európai Parlamentben a 2017-ben kezdeményezett Minority SafePackről, néhány napja jó hírek érkeztek: a parlament 524 szavazattal, 67 ellenszavazat és 103 tartózkodás mellett elfogadta a kisebbségek védelmében indított európai polgári kezdeményezést, amelyhez hét tagállam több mint egymillió polgárának aláírására volt szükség. “KISEBBSÉGEK VÉDELMÉBEN” olvasásának folytatása

EGYÜTT AZ ÚTON – KONFERENCIA A KÖZELEDÉSÉRT

A budapesti Charta XXI. Egyesület a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületével együttműködve konferenciát rendez Nagyszebenben Együtt az úton – A történelmi kiegyezés perspektívái Erdélyben címmel. “EGYÜTT AZ ÚTON – KONFERENCIA A KÖZELEDÉSÉRT” olvasásának folytatása

NYOLCVAN ÉVES A BÉCSI DÖNTÉS

A revíziós politikát folytató Magyarország az első sikeren, majd Kárpátalja maradék, jobbára hegyvidéki területeinek katonai visszafoglalásán felbuzdulva igyekezett a hazai közvéleményt talán legjobban foglalkoztató Erdély problematikáját is megoldani. Ehhez továbbra is kedvezett a nemzetközi helyzet. “NYOLCVAN ÉVES A BÉCSI DÖNTÉS” olvasásának folytatása

BÍRÓ BARNA BOTONDDAL KISS ELŐD GERGELY BESZÉLGET – „Kudarcok nincsenek, csak megoldásra váró feladatok”

Végéhez közeledik egy újabb választási ciklus, ősszel ismét önkormányzati választásokat tartanak, így lassan érdemes mérleget vonni. Bíró Barna Botonddal, Hargita Megye Tanácsának alelnökével az elmúlt négy év meghatározó történéseiről, a turizmus helyzetéről, a civil társadalomról beszélgettünk. “BÍRÓ BARNA BOTONDDAL KISS ELŐD GERGELY BESZÉLGET – „Kudarcok nincsenek, csak megoldásra váró feladatok”” olvasásának folytatása

CHARTA HÍRADÓ (4.) – MIT HOZOTT A BÉKEDIKTÁTUM SZÁZADIK ÉVFORDULÓJA?

Több figyelmet Trianon szerteágazó okaira. Baloldalról is foglalkoznak a kérdéssel, bár még nem értünk el a kívánatos nemzeti konszenzushoz. Kodály és Bartók is egységesnek tartotta a magyar nemzeti kultúrát. Felcsillant az állampolgársági vita lezárása: lehet hogy Szlovákia megszabadul Fico kényelmetlen örökségétől? Az államnyelv tudása a nemzetrészek megmaradásának záloga. “CHARTA HÍRADÓ (4.) – MIT HOZOTT A BÉKEDIKTÁTUM SZÁZADIK ÉVFORDULÓJA?” olvasásának folytatása

AMERIKA ÉS A NYUGAT ÚJABB VÁLSÁGÁRÓL – ŐRIZZÜK MEG JÓZAN ÍTÉLŐKÉPESSÉGÜNKET! – INTERJÚ JESZENSZKY GÉZA TÖRTÉNÉSZ-DIPLOMATÁVAL

A rossz divatok is könnyen terjednek a mai információs viszonyok közepette. Nyugat-Európában ma sok millió afrikai vagy ázsiai friss bevándorló él, egy részük nélkülözhetetlen munkákat végez, mások viszont a jóléti társadalmakon élősködnek, és utálják a befogadó országukat. A „bennszülött” európaiak gyakran félnek tőlük és kedvezményekkel remélik őket megbékíteni, integrálni. Ez sikertelen, gyakran csak növeli az agresszivitásukat. A másik okot abban látom, hogy az oktatásnak Nyugat-Európában is mostohagyermeke a történelem, így egyre csökken a múlt ismerete és megértése. “AMERIKA ÉS A NYUGAT ÚJABB VÁLSÁGÁRÓL – ŐRIZZÜK MEG JÓZAN ÍTÉLŐKÉPESSÉGÜNKET! – INTERJÚ JESZENSZKY GÉZA TÖRTÉNÉSZ-DIPLOMATÁVAL” olvasásának folytatása

MEDVÉRŐL, ÉLETTÉRRŐL ÉS A VÉDENDŐ EMBERRŐL

Itt fent a vadonban a szokásos békében folyik az élet. Az őszi, majd a tavaszi csetepatékon tisztázódnak az erőviszonyok. Marad az életerős, termetes, figyelmes, embert-félő népség. Hosszú évek óta a kiebrudaltak Szent György napja után leszorulnak a falvak környékére. Visszaút nincs, mert fent helyét bejelölte a marcona őslakosság, és pásztorkutyák figyelik az esetleges migrációt. “MEDVÉRŐL, ÉLETTÉRRŐL ÉS A VÉDENDŐ EMBERRŐL” olvasásának folytatása