CHARTA XXI. – FELŐR – KiMitTud (48.)

Román neve Uriu, falu Beszterce-Naszód megyében, a Nagy-Szamos jobb partján fekszik, Bethlentől 11 km-re északnyugatra, Déstől 15 km-re északkeletre. Az azonos nevű község székhelye, közigazgatásilag további három település tartozik hozzá: Alsóilosva, Csicsóhagymás és Csicsókeresztúr. “CHARTA XXI. – FELŐR – KiMitTud (48.)” olvasásának folytatása

HÍRES KALÁKÁSOK KECSETBŐL

Egy régi fényképen a Duna-partján sétáló kecseti táncosokat örökítette meg a fővárosi fényképész, háttérben a Budai várral. Rég volt, de igaz, hogy a kicsi falu táncosai a két világháború között felmentek Budapestre és egy szempillantás alatt meghódították a magyar fővárost. “HÍRES KALÁKÁSOK KECSETBŐL” olvasásának folytatása

FALUFÓRUM AZ ABÁSFALVI ÉS A HOMORÓDKEMÉNYFALVI FALUKÉPRŐL

Az Abásfalváért Kulturális Egyesület sok szeretettel hívja és várja 2020. március 21-én 15.30 órakor az abásfalvi Kiss Zoltán Kultúrotthonban sorra kerülő találkozóra, amelynek célja egy beszélgetés Abásfalva és Homoródkeményfalva építészeti örökségéről. “FALUFÓRUM AZ ABÁSFALVI ÉS A HOMORÓDKEMÉNYFALVI FALUKÉPRŐL” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.1.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL

Az udvarhelyszéki „Viharsarok” ma Kányád és Székelyderzs községekből áll. Összesen tíz település. Ebben a kisrégióban első utunk Derzs, majd Muzsna felé vezet. Előnynek számít, hogy ez a közigazgatási egység mindössze két faluból áll. Sokat javult az infrastruktúra mostanában, de ettől függetlenül megmaradtak a legfőbb gondok, hiszen elöregedőben a lakosság, viszonylag gyenge a népességmegtartó erő, és ma még a jelentős gazdasági kilátások sem mutatkoznak. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.1.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL” olvasásának folytatása

FARSANGFARKA ALSÓSÓFALVÁN – ELTEMETTÉK ILYÉST

A farsangtemetés a település legvidámabb hagyománya. Előző este maszkurabálban mulatnak az ifjak, s reggel ugyan fáradtan, mámorosan, de annál jobb kedvvel járják be a falu utcáit, ahol a főszerep Illyésé, helyesen: Ilyésé, a szalmabábúé, a jó férjé és szomszédé, aki ugyan italos, de jó ember volt. Ezért kellőképpen meg is siratják, s hosszú, órákig tartó felvonulás végén pedig elégetik a falu központjában, majd a kultúrházban „eltorozzák”.  Mindenkit jó szívvel és gazdag terítékkel fogadnak. “FARSANGFARKA ALSÓSÓFALVÁN – ELTEMETTÉK ILYÉST” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – EGEG – KiMitTud (31.)

Szlovák neve Hokovce, község Szlovákiában, Felvidéken a Nyitrai kerület Lévai járásában. Lévától 35 km-re délkeletre, a Selmec és a Csadal patak összefolyásánál fekszik Nevének eredetét Szent Egyeddel hozzák összefüggésbe. Írásos feljegyzés 1245-ben említi először. “CHARTA XXI. – EGEG – KiMitTud (31.)” olvasásának folytatása

BUDAPEST – „Ragyogó fáklyákval rakja udvaromat” – CSÁNGÓ BÁL

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület 2020. február 22-én (szombaton) huszonnegyedik alkalommal rendezi meg a „Csángó Bált” a budapesti Millenáris Parkban. A XXIV. Csángó Bál fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. “BUDAPEST – „Ragyogó fáklyákval rakja udvaromat” – CSÁNGÓ BÁL” olvasásának folytatása

KOLOZSVÁR – FARSANGFARKA – EMKE

A Györkös Mányi Albert Emlékház 2020. február 21-én, pénteken, 16.30 órától jelentkezik újra a JelesNapTár hagyományőrző gyermekprogramjával. Böjtelő havában a farsang farkához fűződő szokásokkal, hagyományokkal ismerkedhetnek az érdeklődők.  Az eseményt farsangi tánc zárja, Cserey Both Zsuzsa vezetésével; muzsikál az Igazgyöngy zenekar. “KOLOZSVÁR – FARSANGFARKA – EMKE” olvasásának folytatása

II. UDVARHELYSZÉKI NÉPDALFESZTIVÁL

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa 2020. február 22-én 9 órától szervezi meg a II. Udvarhelyszéki népdalfesztivált, amelynek helyszíne a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Nyirő József díszterme. “II. UDVARHELYSZÉKI NÉPDALFESZTIVÁL” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – A JELENNÉ VÁLT JÖVŐ

„Átölel a furcsa didergés:/ egy angol dal lesz egyszer a hazám” – Király László sorai járnak a fejemben, az Erdélyi ősz című versből. Mint annyiszor. Alapvers nálam, gyakran eszembe jut. Valamikor a múlt évezred utolsó százada, utolsó előtti évtizedének elején íródhatott – az 1982-ben megjelent, Amikor pipacsok voltatok című kötetben olvasható –, amely azért (is) kedves, mert sorkatonai szolgálatom idején vásároltam egy segesvári könyvesboltban, amikor egy Nagyszeben felé tartó vonatra várakoztam. “SIMÓ MÁRTON – A JELENNÉ VÁLT JÖVŐ” olvasásának folytatása