Célegyenesben a MÁRIA-ÚT szervezőkampánya

Élesben zajlik a Mária Út utolsó 100 km-es szakaszára zarándokokat toborzó-mozgalom. Sajtótájékoztatót tartottak hétfőn, április 17-én a Mária-kegyhelyeket összekötő zarándokutakról, illetve annak Hargita megyei szakaszáról, a Sóvidékről induló, majd a Gyergyói-medencén és Udvarhelyszéken áthaladó útvonalakról. “Összefogtak az egyház, a politikusok, valamint különböző szervezetek, hogy a Mária-út Csíksomlyóra vezető szakaszai kiépüljenek, azért, hogy a zarándokok gyalogosan, kerékpárral és lóval is megtehessék az utolsó száz kilométert a csíksomlyói Mária-kegyhelyhez” – nyilatkozta Molnár Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott sajtótájékoztatón. Continue reading “Célegyenesben a MÁRIA-ÚT szervezőkampánya”

Közeleg a TÁJHÁZAK NAPJA

A XIV. Hargitai Megyenapok ideje alatt a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa negyedik alkalommal szervezi meg a Tájházak napját, amelyet a Hargita megyei tájházakkal, néprajzi gyűjtemények tulajdonosaival való együttműködésben kíván megvalósítani. Idén a Tájházak napjára május 12-én 9.00 és 19.00 óra között kerül sor. Ekkor a programhoz csatlakozó tájházak, néprajzi gyűjtemények tulajdonosai kinyitják kapuikat a nagyközönség előtt. Continue reading “Közeleg a TÁJHÁZAK NAPJA”

TÁNCHÁZAK támogatása

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa idén is partnerként segíti a Hargita megyében heti rendszerességgel működő táncházakat, amelyeken tánc-, illetve népdaloktatás folyik felnőttek és gyerekek részére. Cél a néptáncoktatás népszerűsítése és a táncházak felkarolása. Continue reading “TÁNCHÁZAK támogatása”

DE HOL VANNAK A KŐKORSÓK?

A mikházi kápolna a szakrális népi építészet időtlen rokonszenvvel, ragaszkodással kezelt emléke. Épült Keresztelő János tiszteletére, melyet az 1731. október-november hónapokban készült egyház-látogatási jegyzőkönyv szerint a fenti titulussal Keresztúri Miklós marosszéki királybíró építtetett 1718 körül a Szent Antal hegyen. A kápolnának ma is búcsúja van, a közelmúltban szentelték harangját. Continue reading “DE HOL VANNAK A KŐKORSÓK?”

Hagyományos tojásírás

Húsvét közeledtével idén is hagyományos tojásírásra várja a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont az óvodásokat és az elemi iskolásokat. A húsvéti hitvilágról szóló rövid ismertetőt és a hagyományos tojásírással kapcsolatos tudnivalókat Tank Erzsébet képzőművész, a Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa ismerteti, majd útmutatásával a gyerekek elsajátíthatják a tojásírás technikáját. Continue reading “Hagyományos tojásírás”

NÉPDALVETÉLKEDŐ – kettő az egyben

Megyei népdalvetélkedőt tartanak Udvarhelyszéken. Március 17-én 10.00 órától a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceum együttműködve a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal idén is megszervezi az Őszirózsák országos népdalvetélkedő megyei szakaszát, illetve a Csak tiszta forrásból székelyföldi regionális népdalvetélkedő megyei szakaszát egyazon rendezvény keretében. Continue reading “NÉPDALVETÉLKEDŐ – kettő az egyben”

NÉPI ÉPÍTÉSZET – Párbeszéd a tájjal és az itteni kultúrákkal

A népi építészet Erdélyben is, akárcsak a népviselet, népszokások, népzene és néptánc, térben és időben egyaránt folyamatosan változott, és a XIX. század második felében több tucat sajátos arculattal rendelkező építészeti kistáj alakult ki. A földrajzi, társadalmi és etnikai szempontból is tagolt vidék sokarcú népi építészetéről egységes szemléletű, a folyamatok történeti és társa­dal­mi hátterét is figyelembe vevő összegzés ez idáig nem készült. Continue reading “NÉPI ÉPÍTÉSZET – Párbeszéd a tájjal és az itteni kultúrákkal”

A SZÉKELY HIMNUSZ rövid története

A Székely himnusz 1921-ben keletkezett. Szövegét Csanádi György (1895-1952) írta, zenéjét Mihalik Kálmán (1896-1922) szerezte. Az évtizedeken keresztül tiltott dal később hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon egyaránt. A szerzők nem himnusznak szánták, és kezdetben évekig csak nagyon szűk körben ismerték. A két világháború közötti időszakban az elnyomás elleni tiltakozásként egyre inkább elterjedt, és énekelték, mikor titokban, mikor nyilvánosan az akkori hatalmak tiltása ellenére. Continue reading “A SZÉKELY HIMNUSZ rövid története”

Farsangtemetés – TOROCKÓ

A több száz éves hagyomány szerint idén március 3-án temetik Farsang Dömét Torockón, amire a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársai is ellátogatnak, az intézmény kiadványait kínálva az érdeklődők számára. Continue reading “Farsangtemetés – TOROCKÓ”

III. A HAGYOMÁNYOS SZÉKELYFÖLDI ÉPÍTÉSZET ESÉLYEI A 21. SZÁZADBAN – konferencia

Az Élő Székelyföld Munkacsoport és Egyesület harmadik alkalommal szervez tanácskozást a székelyföldi népi építészet témakörében. Hasonlóan a korábbi évekhez, idén is hívjuk és várjuk azokat a szakembereket, akik érintettek a témában. Közgyűjteményi dolgozókat, önkormányzati tisztségviselőket, építészeket, tájépítészeket, építőanyag-ipari alapanyagok forgalmazóit, kivitelező vállalkozókat, egyetemi oktatókat, diákokat, közösségfejlesztőket várunk Zeteváraljára a 2018. április 19-20. vagy a 20-21. közt megtartandó, az első napon előadásokból és megbeszélésekből, a második napon szakmai kirándulásból álló rendezvényünkre.  Continue reading “III. A HAGYOMÁNYOS SZÉKELYFÖLDI ÉPÍTÉSZET ESÉLYEI A 21. SZÁZADBAN – konferencia”