IN MEMORIAM GÉCZY GÁBOR (1963-2021)

Áldott jó ember volt. Az volt a küldetése, hogy tanítsa, megváltsa nemzetét. Valamiért túl korán visszahívták őt az Égi Világba, pedig még lett volna dolga itt elég. De a magokat elhintette, s amelyik jó talajba hullott ki is fog csírázni, szárba szökken és bő termést hoz. Ezáltal továbbviszik a tudást, és ezt a magvető is tudja. Ha majd látja odafentről az általa hátrahagyott fénylánc erősödését, tudni fogja, hogy földi léte nem volt hiábavaló. “IN MEMORIAM GÉCZY GÁBOR (1963-2021)” olvasásának folytatása

ANGYALOK A MEZŐSÉGEN

Tíz esztendeje minden decemberben tartós élelmiszerrel, karácsonyi ajándékokkal, játékokkal és sok-sok szeretettel járják be az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány (EMKA) munkatársai a mezőségi magyar szórvány és a Székelyföld legeldugottabb falvait. “ANGYALOK A MEZŐSÉGEN” olvasásának folytatása

EGY ÉLETMŰ SZÉKEI

75 év – 75 szék a címe annak az életműkiállításnak, amely a Marosvásárhelyen született s pályáját is a Székelyföldön kezdő Vásárhelyi János bútortervező és belsőépítész munkássága előtt tiszteleg. Habár valójában mindez inkább jövő időben érvényes: a jeles alkalom adná és adja is az apropót, azonban a világjárvány közbeszólt, így egyelőre csak afféle félmegoldásként, online láthatjuk a „tárlatot” – a ténylegesen látogatható kiállítást a jelenlegi elképzelések szerint jövő év márciusában rendezik majd meg a Bazilika Lovagtermében. “EGY ÉLETMŰ SZÉKEI” olvasásának folytatása

TRIANON 100 – KISSZELMENC ÉS NAGYSZELMENC – KiMitTud (132.)

Hogyha van rossz és tudatosan ártó szándék, akkor a két ikerfalu egymástól történt szétvágása minden bizonnyal az. A bajok az első világháborút követően kezdődtek. Aztán jött a “kicsi magyar világ”, majd ismét az idegen uralom, amikor két különböző ország – Csehszlovákia és a Szovjetunió – osztozott ezen a két magyar többségű településen, majd 1991-et követően Szlovákia és Ukrajna. Mi összevontan, együtt emlegetjük a szét- vagy inkább történelmi keresztre feszített két települést. A mi magyar glóbuszunkon – jól tudjuk – , amíg élünk: összetartozunk. És talán azután is. “TRIANON 100 – KISSZELMENC ÉS NAGYSZELMENC – KiMitTud (132.)” olvasásának folytatása

EGYÜTT AZ ÚTON – ONLINE

Ez a mostani konferencia szervesen illeszkedik a Charta XXI korábbi hasonló rendezvényeihez (Arad 2017, Budapest 2019) de még inkább ahhoz a szinte már megszámlálhatatlan próbálkozáshoz, amelyek célja az erdélyi románság és magyarság közeledése, illetve Magyarország és Románia közötti jobb megértés volt. “EGYÜTT AZ ÚTON – ONLINE” olvasásának folytatása

EGYÜTT AZ ÚTON – KONFERENCIA A KÖZELEDÉSÉRT

A budapesti Charta XXI. Egyesület a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületével együttműködve konferenciát rendez Nagyszebenben Együtt az úton – A történelmi kiegyezés perspektívái Erdélyben címmel. “EGYÜTT AZ ÚTON – KONFERENCIA A KÖZELEDÉSÉRT” olvasásának folytatása

A KÁRPÁT-HAZÁBAN ÉLŐKRE KÉRTÉK AZ ÁLDÁST – FELEMELŐ, ÉLETRE SZÓLÓ ZARÁNDOKLAT

A nemzeti összetartozás évében, Trianon 100-ik évfordulóján lovascsapatok indultak el, hogy ki-ki saját országában megkerülje a történelmi Magyarország határvonalát. A dél-erdélyi útról már beszámoltunk, a hét végén Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti tiszteletes Szencsedben, Nyulas Imre kunfakó lótenyésztő birtokán számolt be az észak-erdélyi útról és annak előzményeiről. “A KÁRPÁT-HAZÁBAN ÉLŐKRE KÉRTÉK AZ ÁLDÁST – FELEMELŐ, ÉLETRE SZÓLÓ ZARÁNDOKLAT” olvasásának folytatása

LÓHÁTON A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG HATÁRVONALÁN – ZARÁNDOKLAT AZ ÖSSZETARTOZÁS ÉVÉBEN

Az Összetartozás éve adta az apropóját annak a lovas zarándokútnak, amely az egész Kárpát-medencét átölelő akció részeként valósulhatott meg az elmúlt három hétben. Ki-ki saját országán belül a történelmi Magyarország határait járta be lóháton, több száz kilométeren. “LÓHÁTON A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG HATÁRVONALÁN – ZARÁNDOKLAT AZ ÖSSZETARTOZÁS ÉVÉBEN” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – HADIKFALVA – KiMitTud (121.)

Település a mai Romániában, Bukovinában, Suceava megyében. Román neve: Dornești. Magyar telepesközség, amelyet 1764-ben Ezemberg császári tábornok alapított a székely határőrvidék szervezésekor a Moldvába menekültekből. Ekkor 40 család érkezett ide, akik falujukat Hadik András grófról, a magyarság pártfogójáról nevezték el Hadikfalvának, aki II. József császártól megszerezte a letelepedési mentességet. “CHARTA XXI. – HADIKFALVA – KiMitTud (121.)” olvasásának folytatása

ÍRDALÁ.HU – ÚJABB EZREK A SZÉKELY PETÍCIÓ MELLETT

A július 18-án újraindult gyűjtés alapján az látszik, hogy Ausztriából, Németországból, Spanyolországból, Svédországból és Szlovéniából arányaiban többen csatlakoztak a székelyek ügyéhez, míg Észtországból, Horvátországból, Lettországból és Litvániából eddig kevesen írták alá az online petíciót. “ÍRDALÁ.HU – ÚJABB EZREK A SZÉKELY PETÍCIÓ MELLETT” olvasásának folytatása