ZILAH – Felavatták Ady egész alakos szobrát

Zilah központjában vasárnap felavatták Ady Endre egész alakos szobrát. A Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész által megkomponált Ady Endre egy padon ül a karfára könyökölve, és egykori iskolájára néz. Le lehet ülni melléje. “ZILAH – Felavatták Ady egész alakos szobrát” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ZSITVAÚJFALU – KiMitTud (8.)

Szlovákul Nová Ves nad Žitavou, község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 1890-ben 941 lakosából 729 szlovák, 171 magyar, 34 német és 7 egyéb anyanyelvű, 1900-ban 987 lakosából 779 szlovák, 182 magyar, 24 német és 2 egyéb anyanyelvű volt. 1910-ben 1161 lakosából 791 magyar, 358 szlovák, 10 német és 2 egyéb anyanyelvű.2001-ben 1294 lakosából 1281 szlovák, 5-5 magyar és cseh, 1-1 német és ukrán volt, 2011-ben 1333 lakosából 1241 szlovák, 2 cseh, 1-1 német, lengyel és orosz és 87 ismeretlen nemzetiségű. “CHARTA XXI. – ZSITVAÚJFALU – KiMitTud (8.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – AHA – KiMitTud (7.)

Egykori zsitvavölgyi magyar kisközség. Más néven Felsőaha, szlovákul: Horný Ohaj,  ma Verebély városrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. A trianoni békeszerződésig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. “CHARTA XXI. – AHA – KiMitTud (7.)” olvasásának folytatása

SÜTŐ ANDRÁSSAL EMLÉKEZVE – A Magyar Kultúra Napján

Elgondolkoztam rajta, feltettem a legalapvetőbb kérdést: mi is a magyar kultúra? Miből tevődik össze, mi alkotja? S mert nem akartam a szokványos választ adni, játszani kezdtem a gondolattal, s rögtön az ugrott be, a magyar kultúra nem más, mint talizmán, varázseszköz, az elmúlt évszázadokból ránk maradt csodabarlang. “SÜTŐ ANDRÁSSAL EMLÉKEZVE – A Magyar Kultúra Napján” olvasásának folytatása

BUKAREST – Magyar állami kitüntetést vehetett át Lucian Boia

Kivételes történészi életműve, valamint a magyar és a román nép közötti kapcsolatok javításához nagyban hozzájáruló munkái elismeréseként Áder János köztársasági elnök a magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lucian Boia román történészt. Zákonyi Botond, a külképviselet vezetője adta át a kitüntetést a bukaresti magyar nagykövetségen rendezett kedd esti szűk körű ünnepségen, a tabudöntögető, mítoszromboló könyvei által ismertté vált tudósnak. “BUKAREST – Magyar állami kitüntetést vehetett át Lucian Boia” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – ABRUDBÁNYA – KiMitTud (4.)

Abrudbánya az Erdélyi-érchegység szívében, az Abrud patak völgyében fekszik. A nevéből is következtethetünk rá, hogy ez egy bányaváros, Verespatakkal együtt az erdélyi aranyművelés központja volt. Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz a városról, a XIII. századból származik. “CHARTA XXI – ABRUDBÁNYA – KiMitTud (4.)” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – A magyar festészet remekei a Bánffy-palotából

A Haáz Rezső Múzeum 2020.január 20-án, hétfőn megnyitott kiállítása kiváló alkalom volt arra, hogy még inkább emlékezetessé tegye a magyar kultúra napja köré szervezett programsorozatot. Miklós Zoltán néprajzkutató, az intézmény vezetője köszöntőjében elmondta, hogy kiváló partnerre találtak Lucian Năstasă-Kovács személyében, aki a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatójaként nyitott arra, hogy az intézményük raktáraiban őrzött mintegy tizenötezer műalkotás közül időnként, különböző tematikákba szervezetten újabb kiállításokra szánt válogatásokat bocsássanak a székely anyaváros művészetkedvelő közönségének és az idelátogatóknak. “SZÉKELYUDVARHELY – A magyar festészet remekei a Bánffy-palotából” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – NYÍRÁGÓ – KiMitTud (3.)

Garamvölgyi magyar kisközség, melynek nyomaira már a nyitrai káptalannak egy 1290-ben kelt bizonyságlevelében akadunk, amikor Aguch néven említik. Később Agh néven szerepel, és csak a XVII. században találkozunk az Aghó elnevezéssel, amikor a báró Amadé és a gróf Esterházy család a birtokosa. Breuner Ágost gróf örököseinek volt itt nagyobb birtoka. “CHARTA XXI – NYÍRÁGÓ – KiMitTud (3.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – ABOSFALVA – KiMitTud (2.)

Neve románul Abuș, németül Abtsdorf, falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Mikefalva községhez tartozik. Neve az Árpád-korban Beznik volt, a település ekkor beznik nevű udvari kutyapecérek lakhelye volt. Nevét 1357-ben Obusfolua Beznik néven említették először a korabeli oklevelek. 1361-ben Obusfaolua, 1433-ban Abusfalwa, 1456-ban Abosfalwa néven írták. “CHARTA XXI – ABOSFALVA – KiMitTud (2.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – ABARA – AHOL A VÍZ AZ ÚR – KiMitTud (1.)

Benne vagyunk, máris megkezdődött a Trianont követő századik esztendő. A Magyar Országgyűlés törvénybe foglalta, hogy e gyászos évfordulóra a nemzeti összetartozás jegyében emlékezünk. Közösen. Együtt. Határtalanul. Szerkesztőségünk is csatlakozni kíván, és oly módon, hogy valóban erősödjék bennünk a szétszaggatottság dacára is magyar mivoltunk. Megismerkedtünk a Charta XXI megbékélési mozgalom KiMitTud kezdeményezésével, amelyhez portálunkon és a világhálón másutt, közösségi oldalakon, a Hargita Népe című napilap hasábjain, illetve elektronikus változatában igyekszünk kapcsolódni, és bevonnánk ebbe a folyamatba olvasóinkat is. “CHARTA XXI – ABARA – AHOL A VÍZ AZ ÚR – KiMitTud (1.)” olvasásának folytatása