AUGUSZTUSBAN EMI-TÁBOR! – Ez immár a tizenötödik

Mint másfél évtizede minden nyáron, idén augusztus 7-11. között fogják megszervezni
az EMI-tábort. Ebben az évben is széles programkínálattal várják majd a táborozókat a Kárpát-medence minden tájáról. Akárcsak tavaly, az idei évben is a Gyergyószentmiklós mellett található – és frissen felújított – 4-es Kemping fog helyszínül szolgálni, így nyugodtan elmondható, hogy az EMI-tábor Erdély egyik legszebb vidékén nyújt újra otthont a táborozóknak. Continue reading “AUGUSZTUSBAN EMI-TÁBOR! – Ez immár a tizenötödik”

BUDAPEST – A székelyudvarhelyi KÉP-TÁR a Várnegyed Galériában

A Székelyudvarhely és Budavár közötti testvérvárosi kapcsolatot az utóbbi  években számos kulturális program cseréje is nyomatékosítja. A  kölcsönösség jegyében kerül bemutatásra június 13.és július 15. között a  Haáz Rezső Múzeum Képtárának képzőművészeti gyűjteményéből egy  reprezentatív festészeti válogatás a Várnegyed Galériában. Continue reading “BUDAPEST – A székelyudvarhelyi KÉP-TÁR a Várnegyed Galériában”

CSÍKSOMLYÓ – Búcsú a hívekből épült katedrálisban – FRISSÍTVE(!)

A pünkösdi búcsú még őrizte a pápalátogatás hangulatát, sőt fokozta annak lelki töltetét, hiszen ez az ünnep immár teljes egészében a kárpát-medencei magyarságé volt. A búcsú nem olyan lehetőség, amelyet valamely ország és bizonyos idegen érdek szolgálatába lehetne és kellene állítani, hanem a lelki megújhodás, a feltöltődés alkalma. A tömeg „hozta a formáját”: a megszokott civilizációs szinten működött és jóval népesebb volt, mint egy héttel előtte, amikor sokakat távolt tartott a karhatalmi fontoskodás és a rendezvény kisajátítása, állami jellege. Continue reading “CSÍKSOMLYÓ – Búcsú a hívekből épült katedrálisban – FRISSÍTVE(!)”

AZ IGAZSÁGTALAN TRIANONI DÖNTÉSRE EMLÉKEZTEK

Akárcsak Kárpát-medence szerte oly sok településen, ahol magyarok élnek, a székely anyavárosban és Tamási Áron szülőfalujában is felidézték a történelmi Magyarország 1920-as csonkolását június 4-én. Annak ellenére, hogy kilencvenkilenc évvel ezelőtt az anyaország elveszítette területének mintegy kétharmadát, magyar népességének egyharmadát, az évforduló napján immár úgy emlékszünk és emlékeztetünk, hogy ez az alkalom a nemzet méltóságának és minden magyar együvé tartozásának kifejezése is. Continue reading “AZ IGAZSÁGTALAN TRIANONI DÖNTÉSRE EMLÉKEZTEK”

HÁNY MAGYAR NEMZET VAN?

Most lesz kilenc éve, hogy a magyar országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A 2010. évi XLV. törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szól, és utat mutat Trianon problémájának megoldására is. Több ez, mint ennek a napnak az átkeresztelése, de nincs szó a békediktátum okozta problémák elfelejtéséről. Érdemes elolvasni a mindössze öt paragrafusból álló, de korszakhatárnak számító törvény szövegét. Continue reading “HÁNY MAGYAR NEMZET VAN?”

FERENC PÁPA CSÍKSOMLYÓN – teljesített ígéret

A pápa első székelyföldi látogatását nagy várakozás előzte meg. Ebből az alkalomból óriási székely kaput is állítottak, hogy a szombaton délben tartandó miséjére azon áthaladva érkezzék a csíksomlyói hegynyeregbe, és a szűzanya iránti tisztelet kifejezéséül arany rózsát hoz a csíksomlyói kegyhelynek. Az oltár felé vezető útra állított nagy méretű székely kapura az a felirat került: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha! A pápa látogatásának alkalmából, 2019. jún. 1.” Continue reading “FERENC PÁPA CSÍKSOMLYÓN – teljesített ígéret”

SZÉKELYUDVARHELY – A zsoltáros és a zsoldos

A Zanotta Art Egyesület által működtetett Magyar Drámák Színháza a Váci Dunakanyar Színházzal együttműködésben mutatta be a reformáció 500. évfordulójára a négyszereplős drámát. A színművet most Székelyudvarhelyen 2019. június 5.-én két alkalommal játsszák: déli 12.00 órakor a Palló Imre Művészeti Zene és Képzőművészeti Szakközépiskolában, valamint 18.30-kor a Belvárosi Református templomban. Continue reading “SZÉKELYUDVARHELY – A zsoltáros és a zsoldos”

Kötetbemutató a Székely Nemzeti Múzeumban – SEPSISZENTGYÖRGY

Teleki Pál a két háború közötti időszak miniszterelnökei közül talán a legélénkebben van jelen a társadalmi emlékezetben. Tudós, főcserkész, a revízió ideológusa, aki rendre feltűnik az 1938 és 1940 közötti területvisszacsatolások fotóin. Rejtélyesnek tűnő halála szintén sokak képzeletét mozgatja, nemkülönben a zsidók jogfosztásában játszott szerepe. Continue reading “Kötetbemutató a Székely Nemzeti Múzeumban – SEPSISZENTGYÖRGY”

VITA – TRIANONTÓL KÖZÉP-EURÓPÁIG – A valós magyarságkép nyomában

A Magyar Nemzetben a világban való hírünkről és helyünkről indult vita közügy. Balogh Józsefnek, Illyés Gyulának, Keresztury Dezsőnek a Magyar Csillagban 1943-ban erről közölt gondolatait betemette a háború. Keresztury Dezső optimista volt: „Hogy mit kellene s mit lehetne ezen a téren tennünk, oly kérdés azonban, amelynek megvitatása külön alkalmat kíván. Continue reading “VITA – TRIANONTÓL KÖZÉP-EURÓPÁIG – A valós magyarságkép nyomában”

RENDES-E A FELTÁMADÁS?

Valamikor ezerkilencszáztizenhétben Kovács Ismeretlen Lajos úgy esett el az Úz-völgyében – fejlövés által egy ködös hajnalon, talán egy kósza puskagolyó oltotta ki az életét –, hogy nem látta senki, sem közeli bajtárs, sem az őrvezető, sem a hadnagy úr. Egy hajnali őrjárat találta vérbe fagyva. Kovács Ismeretlen Lajost név és születési meg halálozási dátum megjelölése nélkül temették el valakik. Continue reading “RENDES-E A FELTÁMADÁS?”