SZÉKELYUDVARHELY – VETÍTETT KÉPES ELŐADÁS „ERDÉLY VERSZÁLIÁJÁ”- RÓL

A bonchidai Bánffy-kastély Erdély legnagyobb, az évszázadokig legépebben megőrzött főúri kastélya. Erdély viszontagságos történetének hullámhegyeit és-völgyeit leképezve ötvöződött az erdélyi kastélyok jellegzetes típusaként egységgé, s őrizte meg mindazt, amit a történelem és a művelődéstörténet romboló-építő kedve rajta alakított. A második világháború végnapjaiban aztán súlyosan megrongálódott, s a következő évtizedek alatt az erdélyi kastélyok jellegzetes sorsában osztozott, amely sors tragikus és megrendítő még akkor is, ha napjainkban – talán az utolsó pillanatban –, nagyszabású és távlatos újjáépítés keretében formát ölt az óvó-emlékvédő szándék. “SZÉKELYUDVARHELY – VETÍTETT KÉPES ELŐADÁS „ERDÉLY VERSZÁLIÁJÁ”- RÓL” olvasásának folytatása

MIT EVETT TAMÁSI? MI VOLT A KEDVENCE?

Önéletrajzi jellegű írásaiban gyakran tűnnek fel a kulináris élmények. Kortársai közül is többen emlegetik a közös étkezéseket, az együttléteket. Többek között a jóval fiatalabb Karinthy Ferenc (1921-1992) is megörökítette a Tamási Áronnal való éttermi találkozásait, Tasnádi Gábor pedig gimnazistaként, földrajzilag közel lakó olvasójaként került kapcsolatba az íróval Budán, akinek gyakran segített a bevásárlásban. “MIT EVETT TAMÁSI? MI VOLT A KEDVENCE?” olvasásának folytatása

PÉNTEK JÁNOS PROFESSZOR KÖSZÖNTÉSE

Közismert alkotó esetében leginkább a nyolcadik X kopogtatásakor készítenek leltárt és visszatekintenek a megtett útra pályatársak, barátok, újságírók is. A tisztelgő köszöntőkben szerepet kapnak az értékteremtő életpályát meghatározó stációk is. Péntek János kolozsvári nyelvész és néprajzkutató akadémikus esetében nem maradhat említés nélkül a történelmi, néprajzi, népművészeti szempontból oly jelentős Kalotaszeg (és azon belül a szülőfalu, Körösfő); a középiskolai tanulmányok által a világra nyíló ablakot jelentő Nagyvárad (1959); egyetemi éveinek és tudományos pályájának Kolozsvára; a ’89-es rendszerváltás hozta szabadság és az azzal csaknem egyszerre érkező „digitális csoda”: a világháló. “PÉNTEK JÁNOS PROFESSZOR KÖSZÖNTÉSE” olvasásának folytatása

ELCSESZETT KÖZKÚTJAINK

Ma alig van közkút a városban, vagy már nyoma sincs. Lássuk milyen kútjai voltak a városnak 1878-ban. Elsőnek a Barátok temploma előtti téren lévő kút vízét vizsgálta meg. Az öt méter mély kút vize ekkor 10° C hőmérsékletű volt, szín- és szag nélküli, az íze azonban nem kielégítő, írta feljegyzésében.. A kút a tér közepén helyezkedett el, közvetlen közelében emésztőgödör, vagy valamely hasonló szennyező “műtárgy” nem volt.  Ennek ellenére nem ajánlotta ívásra. A kút ettől függetlenül még sokáig szolgálta a szomjazó embereket, s nem kizárt, hogy a továbbiakban tettek ennek tisztaságáért. Ma már a templom előtti kútnak nyoma sincs. “ELCSESZETT KÖZKÚTJAINK” olvasásának folytatása

MŰVELŐDÉS – 2021. JÚLIUS

„2021 minden szempontból atipikus év. Olimpiai játékok páratlan évben – ilyet még a két világháború sem okozott. De az örömhír, az örömhír: Tokióban lesz olimpia. Ünnepeljük együtt a sportot, éljen a sport nagy ünnepe, hajrá magyarok!” – írja Killyéni András kolozsvári informatikus és sporttörténész a Művelődés júliusi, tematikus számának vezércikkében, így hangolva az olvasókat a napokon belül megnyíló XXXII. nyári olimpiai játékokra. “MŰVELŐDÉS – 2021. JÚLIUS” olvasásának folytatása

NÉPI MOTÍVUMOK MAI HASZNÁLATBAN

A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont idén is meghirdeti Népi motívumok mai használatban című kézműves képzését, amelyre Székelyudvarhelyen szeptember-november folyamán kerül sor. “NÉPI MOTÍVUMOK MAI HASZNÁLATBAN” olvasásának folytatása

APOSTOLFEJEDELMEK – PÉTER ÉS PÁL

Két különböző karakter. Két eltérő jellem. Nem értettek egyet mindenben, de mindkettőjüket ugyanazon Krisztus hívta. Össze is különböztek, de egyazon Krisztusról beszéltek. Össze is találkoztak. A vértanúságban is. De más módon. Péter nem lett különb attól, hogy apostolfejedelem, Pál sem lett felsőbbrendűbb, több attól, hogy többet misszionált. Mert Krisztusban, a Főpapban szerették és tisztelték egymást. “APOSTOLFEJEDELMEK – PÉTER ÉS PÁL” olvasásának folytatása

A HIMNUSZ ÉS A SZABADSÁGVÁGY ÖSSZEKÖT

Végre sikerült két napra kilépnünk a „székely enklávéből”. És talán a koronavírus-járványból is. Úgy alakult, hogy Nagyálmos Ildikó kolléganőnket meghívták Kaplonyba, ahol múlt vasárnap – május 30-án – előrehozott gyermeknapi ünnepséget szervezett a Szivárvány Egyesület. “A HIMNUSZ ÉS A SZABADSÁGVÁGY ÖSSZEKÖT” olvasásának folytatása

PROUST ÉS A REGÉNY POÉTIKÁI

1871-ben, százötven éve született Marcel Proust. Regényfolyama, Az eltűnt idő nyomában döntő módon alakította azt, amit a regénycselekményről, az emlékezet működéséről, a perspektíváról gondolunk a próza kapcsán.

“PROUST ÉS A REGÉNY POÉTIKÁI” olvasásának folytatása

TRIANON 101. – ÖSSZETARTOZUNK SZÁMON TARTALAK, FELHÍVLAK!

A szétszakítás, a trianoni békediktátum évfordulóján, ezekben a napokban vegyük számba és szólítsuk meg anyanyelvünkön a határaink túloldalán, különösen a szórványban élő néhány barátunkat, ismerősünket! Mindenképpen élő szóval tegyük: telefonáljunk, vagy használjuk az internetes lehetőségeket, közösségi felületeket. A határtalan szeretet hangján fonjuk be a Kárpát-medencét, megerősítve kapcsolatainkat és nemzettársainkat. Így, személyesen fejezzük ki egymásnak összetartozásunkat! “TRIANON 101. – ÖSSZETARTOZUNK SZÁMON TARTALAK, FELHÍVLAK!” olvasásának folytatása