ÚJ VASFÜGGÖNY

A közép-európai keresztények napjainkban nem érzik jól magukat, nem látják biztosítva gyermekeik, unokáik jövőjét. Jönnek az oroszlánok című, magyarul most megjelent művében Vladimír Palko, Szlovákia volt belügyminisztere bemutatta az aggasztó jelenségeket, és tíz kitörési pontot is megjelölt. Első javaslata: ismerjük meg az igazságot, az felszabadít. (Jn 8 32) “ÚJ VASFÜGGÖNY” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD NOVEMBER

Többek között Tompa Gábor verseivel, székely mitológiával, a vajolai roma mikroközösségről szóló néprajzi elemzéssel és a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik osztályának szubjektív történetével jelentkezik a Székelyföld folyóirat novemberi száma. “SZÉKELYFÖLD NOVEMBER” olvasásának folytatása

DÁVID BOTOND ÁTVEHETTE AZ ELISMERÉST

Kedden este Brüsszelben az Európai Parlamentben volt az idei Európai Polgár díjak átadási ünnepsége. Az Európai Parlament díját idén Romániából Dávid Botond fotós projektje, a Geofolk érdemelte ki. A székelyudvarhelyi fotós egy lenyűgöző gyűjteményt hozott létre Európa kulturális hagyatékának egyik leglátványosabb eleméből, a népviseletekből. “DÁVID BOTOND ÁTVEHETTE AZ ELISMERÉST” olvasásának folytatása

Csípős vesszőtől aranypácáig

A vidámság, humor nem csupán mostanság jó és hasznos. Így volt ez régente is, és talán nem nagy tévedés, ha úgy gondoljuk: nem lesz leáldozóban a napja. A marosvásárhelyi Bölöni Domokos válogatta és szerkesztette az Aranypálca címet viselő, frissen megjelent kötetet, amely alcíme szerint „humoros rövidpróza-gyűjtemény”, és a vásárhelyi Juventus Kiadó jóvoltából került asztalunkra. “Csípős vesszőtől aranypácáig” olvasásának folytatása

IRODALMI HAGYATÉKOKRÓL A KORUNKBAN

Az irodalmi hagyatékok kérdéskörének újragondolását több tényező teszi aktuálissá. A digitalizációs gyakorlatok és az ezek nyomán kibontakozó digital humanities mint diszciplína új lehetőségeket nyitott meg az irodalmi múlt értelmezésére, és az irodalmi hagyatékok hozzáférhetővé tételére. A megőrzés funkciójához a kortárs közegben hangsúlyosan kapcsolódik az operacionalizálhatóság igénye. “IRODALMI HAGYATÉKOKRÓL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

SICVLICVM-START!

Azzal váltunk el három héttel ezelőtt, hogy minden akadály elhárult a SICVLICVM nevet viselő mozgalom útjából, és hamarosan sor kerülhet Homoródkeményfalván, illetve Abásfalván egy-egy tábla kihelyezésére, hiszen mind a két településen vannak működő kapcsolataink, vannak megjelölhető épületek, és úgy néz ki, hogy a tulajdonosokkal is talál a szó, egyetértenek az elképzeléseinkkel, szívesen csatlakoznak, sőt, kitüntetésnek érzik, hogy ehhez a most alakuló klubhoz tartozhatnak. “SICVLICVM-START!” olvasásának folytatása

BUDAPEST – JEAN MONNET ESTÉK A CHARTA XXI. SZERVEZÉSÉBEN

A mozgalom él és és működik – közlik a Charta XXI. aktivistái – a Jean Monnet esték is újraindulnak. Ezt a meghívót most olyanok is olvashatják, akik eleve nem tudnak megjelenni. Nem bosszantani akarják őket őket, hanem csak közlik a hírt, hiszen talán nem árt, ha tudják, hogy a szervezet él, programjai működnek.

“BUDAPEST – JEAN MONNET ESTÉK A CHARTA XXI. SZERVEZÉSÉBEN” olvasásának folytatása

EGY SZÉKELY KINCSTEREMTŐ MŰHELYÉBEN

Csíkszereda keleti peremén egy háromszobás földszínti tömbházlakás különleges népművészeti kincseket rejt. Az 1939. január elsején Csíksomlyón napvilágott látott, majd Csíkpálfalván nevelkedett Csiszér Imre tanító bácsit a szűkebb környezete ugyan ismeri, de munkásságáról minden székely embernek tudnia kellene. Imre bácsi azok közé a jó néptanítók közé tartozik, akik nemcsak tanítottak, hanem neveltek is, akik kis tanítványaiknak és egész közösségüknek többet adtak, mint amennyit elvárt tőlük a Rendszer. “EGY SZÉKELY KINCSTEREMTŐ MŰHELYÉBEN” olvasásának folytatása

BETHLENEK ÉS TELEKIEK A KORUNKBAN

A Bethlenek és a Telekiek a középkortól a II. világháború időszakáig Erdély talán legjelentősebb főnemesi családjai – utóbbi família 1697 óta viseli a római szent birodalmi grófi rangot: katonák, politikusok, diplomaták, tudósok, kerültek ki soraikból. Templom-, iskola-, könyvtáralapítások és támogatások fűződtek nevükhöz. Az összeállítás a Bethlen család bethleni ágának és a széki Teleki család jelentősebb személyiségei közül mutat be néhányat.

“BETHLENEK ÉS TELEKIEK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – VETÍTETT KÉPES ELŐADÁS „ERDÉLY VERSZÁLIÁJÁ”- RÓL

A bonchidai Bánffy-kastély Erdély legnagyobb, az évszázadokig legépebben megőrzött főúri kastélya. Erdély viszontagságos történetének hullámhegyeit és-völgyeit leképezve ötvöződött az erdélyi kastélyok jellegzetes típusaként egységgé, s őrizte meg mindazt, amit a történelem és a művelődéstörténet romboló-építő kedve rajta alakított. A második világháború végnapjaiban aztán súlyosan megrongálódott, s a következő évtizedek alatt az erdélyi kastélyok jellegzetes sorsában osztozott, amely sors tragikus és megrendítő még akkor is, ha napjainkban – talán az utolsó pillanatban –, nagyszabású és távlatos újjáépítés keretében formát ölt az óvó-emlékvédő szándék. “SZÉKELYUDVARHELY – VETÍTETT KÉPES ELŐADÁS „ERDÉLY VERSZÁLIÁJÁ”- RÓL” olvasásának folytatása