SZÉKELYFÖLD MÁJUS

A frissen megjelent Székelyföld folyóirat tartalmából: szépirodalom – Papp Attila Zsolt versei, Ágh István versei, Bozsik Péter: Kiskör, Orcsik Roland: Tor, Káli István: Sárifári, Abafáy-Deák Csillag: Mobil, Boda Edit versei, Kristó Tibor versei, Lázár Kinga versei, Csikós Attila: Fokhagymaszag, Ferdinandy György rövidprózái, Ady András versei, Czilli Aranka versei Mánya Kristóf versei. “SZÉKELYFÖLD MÁJUS” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – FOLYTATÓDIK A CSANÁDY-SZOBOR MÉLTÓ ELHELYEZÉSÉÉRT INDÍTOTT ALÁÍRÁSGYŰJTÉS

Folytatódik a Csanády György szobrának méltó elhelyezése érdekében indított aláírásgyűjtés, a székely anyavárosban, ahol az utóbbi időszakban gyakran borzolták a kedélyeket a szoborügyek. “SZÉKELYUDVARHELY – FOLYTATÓDIK A CSANÁDY-SZOBOR MÉLTÓ ELHELYEZÉSÉÉRT INDÍTOTT ALÁÍRÁSGYŰJTÉS” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (26.3.) – GYARAPODÓ CSEKEFALVA

Olyan vidék, amelyet az Udvarhelyszékre látogatók ritkábban keresnek fel. Egyrészt azért, mert kissé félreesik a forgalmasabb útvonalaktól. Pedig volt itt élet, van, és lehetne a továbbiakban is. Jelenlegi írásunk a székelykeresztúrhoz közelebb eső településeken lezajlott építészeti és faluképszemlélő barangolásunk nyomán született a Székelykeresztúrhoz közelebb eső településeken. “BÁNJA-E A SZÉKELY (26.3.) – GYARAPODÓ CSEKEFALVA” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (26.1.) – ALÁ S FEL SZENTÁBRAHÁM KÖZSÉGBEN

A Nyikó vidékének közvetlen szomszédságában található a Gagymente, mondhatni azzal párhuzamosan, egy vízválasztóval nyugatabbra, Udvarhelyszék peremén, bár van még egy ütközőzóna, a Székely Partium sávja, amely elválasztja a régiót az egykori Szászföldtől, illetve Marosszéktől. Tulajdonképpen Szentábrahám község beosztott településeit foglalja magában ez a kis táj. Olyan vidék, amelyet az Udvarhelyszékre látogatók ritkábban keresnek fel. Egyrészt azért, mert kissé félreesik a forgalmasabb útvonalaktól. Pedig volt itt élet, van és lehetne a továbbiakban is. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (26.1.) – ALÁ S FEL SZENTÁBRAHÁM KÖZSÉGBEN” olvasásának folytatása

CSILLAGOK ÚTJÁN, AVAGY MÁS ÚTON HAZAFELÉ…

A keresztény felekezetek is más-más utakat jártak/járnak, miközben Isten felé tartanak. De észre kell venniük egymást, és ha lehet egymást is támogatniuk kell. Nincs más út csak az Isten útja, énekelték az István a királyban… Én vagyok az út, az igazság és az élet – mondja Krisztus urunk… “CSILLAGOK ÚTJÁN, AVAGY MÁS ÚTON HAZAFELÉ…” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD JANUÁR

A folyóirat 2022/1. számában verssel jelentkezik Bartha György, B. Tomos Hajnal, Cseh Katalin, Király Farkas, Király Zoltán, Lakatos-Fleisz Katalin, Rusu Szidónia, Vida Kamilla. Prózát publikál Darvasi László, Káli István, Patak Márta, Száraz Miklós György, Sztasko Richard, Vida Krisztina. “SZÉKELYFÖLD JANUÁR” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELMÉRŐL, TÖRTÉNÉSZEK ÚJ NEMZEDÉKÉRŐL

A 2016-ban megjelent háromkötetes, több mint 2000 oldalas Székelyföld története egy 1872-ben született, számtalanszor és sokféle okokból elakadt terv késői megvalósításának is tekinthető. Az a történészgeneráció, amely – néhány fiatalabb kollégával is kiegészülve – ennek a munkának a gerincét megalkotta, tovább végezte kutató munkáját. “SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELMÉRŐL, TÖRTÉNÉSZEK ÚJ NEMZEDÉKÉRŐL” olvasásának folytatása

BÁLINT ANDRÁS-DÍJ 2021. – LAUDÁCIÓK

Amint arról hírt adtunk, ebben az évben Magyari Tekla független televíziós újságíró, szerkesztő, Boér Károly zenei szerkesztő és Sármási-Bocskai János szerkesztő-riporter – mindkét ünnepelt a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa – részesült elismerésben. A díjakat 2021. december 11-én, a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Házban tartott ünnepségen vehették át. “BÁLINT ANDRÁS-DÍJ 2021. – LAUDÁCIÓK” olvasásának folytatása

KÖTŐRÚD ÉS RUBIK-KOCKA

Nem holmi könnyed olvasmányt tart majd kezében az Olvasó, ha ez a regény könyv formájában is testet ölt. A szerző, Simó Márton – mintha szakadatlanul egy hatalmas regényfolyamot írna – a maga által kidolgozott módszerrel most is több szálon futtatja a cselekményt, amelynek fősodrát egy ikerpár – Hunor és Magor –, illetve meg nem nevezett, de vélhetően szintén „ősmagyar” nevet viselő, öt évvel idősebb bátyjuk életútja képezi a múlt század hetvenes éveitől napjainkig. “KÖTŐRÚD ÉS RUBIK-KOCKA” olvasásának folytatása