AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL A KORUNKBAN

„A beretva élin” – az Erdélyi Fejedelemség küzdelme a megmaradásért címmel jelent meg a folyóirat augusztusi lapszáma. Az Erdélyi Fejedelemség történetét, mintegy 120 éves fennállása alatt mindvégig a két korabeli nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorított helyzete határozta meg.

“AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

AHOGY MI LÁTTUK AZ IDEI BÚCSÚT CSÍKSOMLYÓN

Két év kényszerű szünet, illetve visszafogottság után pünkösd szombatján ismét szabadon gyűlhettünk össze a Somlyói Nyeregben. Pax et bonum! Béke és jóság! – ezzel a mottóval hívták és várták a híveket. “AHOGY MI LÁTTUK AZ IDEI BÚCSÚT CSÍKSOMLYÓN” olvasásának folytatása

MŰVELŐDÉS – 2022. május

„Petőfi és az ő erdélyi, segesvári emlékezete nemcsak a maroknyi, egyre fogyó fehéregyházi magyarságé, hanem általában és összességében a teljes nemzeté, etnikai és állampolgári vonatkozásban egyaránt, sőt a mindenkori szabadságvágyóké is” – fogalmazott a Művelődés májusi vezércikkében Benkő Levente, a folyóirat főszerkesztője.

“MŰVELŐDÉS – 2022. május” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD MÁJUS

A frissen megjelent Székelyföld folyóirat tartalmából: szépirodalom – Papp Attila Zsolt versei, Ágh István versei, Bozsik Péter: Kiskör, Orcsik Roland: Tor, Káli István: Sárifári, Abafáy-Deák Csillag: Mobil, Boda Edit versei, Kristó Tibor versei, Lázár Kinga versei, Csikós Attila: Fokhagymaszag, Ferdinandy György rövidprózái, Ady András versei, Czilli Aranka versei Mánya Kristóf versei. “SZÉKELYFÖLD MÁJUS” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – FOLYTATÓDIK A CSANÁDY-SZOBOR MÉLTÓ ELHELYEZÉSÉÉRT INDÍTOTT ALÁÍRÁSGYŰJTÉS

Folytatódik a Csanády György szobrának méltó elhelyezése érdekében indított aláírásgyűjtés, a székely anyavárosban, ahol az utóbbi időszakban gyakran borzolták a kedélyeket a szoborügyek. “SZÉKELYUDVARHELY – FOLYTATÓDIK A CSANÁDY-SZOBOR MÉLTÓ ELHELYEZÉSÉÉRT INDÍTOTT ALÁÍRÁSGYŰJTÉS” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (26.3.) – GYARAPODÓ CSEKEFALVA

Olyan vidék, amelyet az Udvarhelyszékre látogatók ritkábban keresnek fel. Egyrészt azért, mert kissé félreesik a forgalmasabb útvonalaktól. Pedig volt itt élet, van, és lehetne a továbbiakban is. Jelenlegi írásunk a székelykeresztúrhoz közelebb eső településeken lezajlott építészeti és faluképszemlélő barangolásunk nyomán született a Székelykeresztúrhoz közelebb eső településeken. “BÁNJA-E A SZÉKELY (26.3.) – GYARAPODÓ CSEKEFALVA” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (26.1.) – ALÁ S FEL SZENTÁBRAHÁM KÖZSÉGBEN

A Nyikó vidékének közvetlen szomszédságában található a Gagymente, mondhatni azzal párhuzamosan, egy vízválasztóval nyugatabbra, Udvarhelyszék peremén, bár van még egy ütközőzóna, a Székely Partium sávja, amely elválasztja a régiót az egykori Szászföldtől, illetve Marosszéktől. Tulajdonképpen Szentábrahám község beosztott településeit foglalja magában ez a kis táj. Olyan vidék, amelyet az Udvarhelyszékre látogatók ritkábban keresnek fel. Egyrészt azért, mert kissé félreesik a forgalmasabb útvonalaktól. Pedig volt itt élet, van és lehetne a továbbiakban is. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (26.1.) – ALÁ S FEL SZENTÁBRAHÁM KÖZSÉGBEN” olvasásának folytatása

CSILLAGOK ÚTJÁN, AVAGY MÁS ÚTON HAZAFELÉ…

A keresztény felekezetek is más-más utakat jártak/járnak, miközben Isten felé tartanak. De észre kell venniük egymást, és ha lehet egymást is támogatniuk kell. Nincs más út csak az Isten útja, énekelték az István a királyban… Én vagyok az út, az igazság és az élet – mondja Krisztus urunk… “CSILLAGOK ÚTJÁN, AVAGY MÁS ÚTON HAZAFELÉ…” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD JANUÁR

A folyóirat 2022/1. számában verssel jelentkezik Bartha György, B. Tomos Hajnal, Cseh Katalin, Király Farkas, Király Zoltán, Lakatos-Fleisz Katalin, Rusu Szidónia, Vida Kamilla. Prózát publikál Darvasi László, Káli István, Patak Márta, Száraz Miklós György, Sztasko Richard, Vida Krisztina. “SZÉKELYFÖLD JANUÁR” olvasásának folytatása

SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELMÉRŐL, TÖRTÉNÉSZEK ÚJ NEMZEDÉKÉRŐL

A 2016-ban megjelent háromkötetes, több mint 2000 oldalas Székelyföld története egy 1872-ben született, számtalanszor és sokféle okokból elakadt terv késői megvalósításának is tekinthető. Az a történészgeneráció, amely – néhány fiatalabb kollégával is kiegészülve – ennek a munkának a gerincét megalkotta, tovább végezte kutató munkáját. “SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELMÉRŐL, TÖRTÉNÉSZEK ÚJ NEMZEDÉKÉRŐL” olvasásának folytatása