CSAK POZITÍVAN!

Most, amikor a lent fent van, a kint bent, s amikor a jó nem ér semmit, mitől lenne pozitív az, ami valóban annak látszik?! Vajon, ha fekete krétával írunk egy kémény belső falára, egy kevesek által beszélt indiai tájszólásban, vagy holt dél-amerikai törzs tudományosan soha fel nem dolgozott nyelvén, esetleg „ókínaiul”, halandzsanyelven, tükörírással rójuk a sorokat, várhatjuk-e a szövegértő nagyközönséget? “CSAK POZITÍVAN!” olvasásának folytatása

ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ EURÓPA-TERVEKRŐL – A KORUNK AUGUSZTUSI SZÁMÁBAN

Az Európa-tervek című összeállítás célja az európai egységgondolat fejlődéstörténetének végigkövetése. Az eszmetörténeti vonal felvázolása mellett az egyes tanulmányok megjelenítik az adott kor történeti hátterét is. “ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ EURÓPA-TERVEKRŐL – A KORUNK AUGUSZTUSI SZÁMÁBAN” olvasásának folytatása

KIÁLLÍTÁS II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSÁNAK EMLÉKÉRE – SZÉKELYUDVARHELY

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és a Haáz Rezső Múzeum 2020. augusztus 5-én, szerdán 18.00 órakor a „Pro patria et libertate” – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704-2019 című kiállítás megnyitójára. “KIÁLLÍTÁS II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSÁNAK EMLÉKÉRE – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.1.) – ZETELAKA – „ANYAFALU” ÉS TANYÁKRA KIRAJZOTT NÉPEK

Nagyközség. A községközpontban és a beosztott településeken napjainkban – az Országos Statisztikai Hivatal (INS) 2019-es összesítése alapján mintegy 6023 lakos él. Zetelaka hagyományos, halmazos szerkezetű, havasalji falu. Zeteváralja, az egykori Zsigmondtelep (1904) a legutóbbi évtizedekben vált zárt településsé; többnyire a víztározó, illetve a Varság felé haladó 138-as számú megyei út mentén sorakozó szalagtelkeken épített bennvalók alkotják, amelyek sorát itt-ott megszakítják az újabb építésű kereskedelmi és turisztikai célból létrejött objektumok. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (14.1.) – ZETELAKA – „ANYAFALU” ÉS TANYÁKRA KIRAJZOTT NÉPEK” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (6.) – A TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR SZÉPSÉGEI (I.)

A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár a valamikori református kollégium könyvtár töretlen fejlődésű jogutódja. A kollégium könyvtárának csírái egyidősek magával az 1670-ben kezdetét vett kollégiummal. Az 1682-es iskolatörvény már külön tárgyal a „bibliothecarius” esküvel vállalt kötelezettségeiről. A jelenlegi könyvtár a református kollégium könyvtára mellett a katolikus gimnázium, az állami főreáliskola, valamint a kő- és agyagipari szakiskola könyvtárainak máig fennmaradt könyvtárrészeit tudhatja magáénak. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (6.) – A TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR SZÉPSÉGEI (I.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZÉKELYKEVE – KiMitTud (110.)

Falu a mai Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez tartozik. Szerbül Скореновац/ Skorenovac, németül Skorenowatz. A magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése. Az Al-Duna közelében, Kevevárától 6 km-re nyugatra, Pancsovától 30 km-re, Belgrádtól 46 km-re délkeletre fekszik. “CHARTA XXI. – SZÉKELYKEVE – KiMitTud (110.)” olvasásának folytatása

VÁNDORBÖLCSŐS KERESZTELŐ – CSINÓD

Nagy örömünkre újból keresztelő volt az ökumenikus kápolnában.  A Vándorbölcső Program keretében az év elején adtunk át egy bölcsőt a harmadik kislányukat váró csíkszentgyörgyi Kakucs családnak. A kismama már akkor eldöntötte, hogy a harmadik gyermeküket a kápolnában fogják megkereszteltetni.

“VÁNDORBÖLCSŐS KERESZTELŐ – CSINÓD” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (5.) – EGY DRÁMA SZÜLETÉSÉNEK TÖRTÉNELMI HÁTTERÉRŐL…

A székelyudvarhelyi Művelődési Ház népfőiskolai jellegű előadásainak sorában Dr. Hermann Gusztáv Mihály történész, a BBTE tanára ezúttal Magyarósi Szőke József (1793-1866) munkásságát eleveníti fel egy érdekfeszítő előadásban. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (5.) – EGY DRÁMA SZÜLETÉSÉNEK TÖRTÉNELMI HÁTTERÉRŐL…” olvasásának folytatása

MŰVÉSZETFILOZÓFIA A JÚLIUSI KORUNKBAN

A kortárs képzőművészetben a „kézügyességet” (technikai, mesterségbeli tudást) egyre inkább a nagy újító, Marcel Duchamp által emlegetett „agyügyesség” váltja fel. Ennek eredménye azonban nem csupán a konceptuális művészet elburjánzása (túlburjánzása?), hanem paradox módon az is, hogy az újabb művek értelmezése és megértése csaknem a teljes művészettörténeti hagyomány ismeretét, elméleti jártasságot is igényel – és nem csupán hedonisztikusan esztétikai viszonyulást; hiszen az újonnan születő, formabontó művek nagyon is szorosan kötődnek a hagyományhoz a reflexió, a tagadás vagy akár a pastiche gesztusai által. “MŰVÉSZETFILOZÓFIA A JÚLIUSI KORUNKBAN” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – CSEKLÉSZ – KiMitTud (108.)

Kisváros Pozsony és Szenc között a mai Szlovákiában. Szlovák neve Bernolákovó, korábban Čeklís. Ezt a nevet 1945 után adták Anton Bernolák (1762-1813) katolikus pap, szlovák nyelvújító emlékére, aki a 18-19. századok fordulóján, hosszú ideig plébános volt itt. Bernolák a cseh nyelvtől való függetlenedés érdekében végzett nyelvújítást, ami értelem szerint a Felvidék nyugati részén élő szlovákokra terjedt ki. “CHARTA XXI. – CSEKLÉSZ – KiMitTud (108.)” olvasásának folytatása