ALKALMAZKODÓ TÁJGAZDÁLKODÁS A SZÉKELYFÖLDÖN – KONFERENCIA

A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért gondolatébresztő konferenciára hívja mindazokat, akik kihívást látnak a tájgazdálkodásban. „Meggyőződésünk, hogy életünk elkövetkező szakasza az alkalmazkodásról fog szólni, ezért választottuk témaként az alkalmazkodó tájgazdálkodás elnevezést. Akár szeretnénk, akár nem ittlétünkkel gazdálkodunk a tájban. Ki jól, ki rosszabbul. Szeretnénk beszélgetni erről a témáról, hogy példát vegyünk azokról, akik jól végzik a dolgukat és példát állítsunk azok elé, akik még egyelőre nem a legjobban símulnak be tevékenységeikkel, életterükkel a tájba” – írja Molnár Judit közgazdász-programszervező, a Civitas Alapítvány munkatársa a konferenciára invitáló körlevélben. “ALKALMAZKODÓ TÁJGAZDÁLKODÁS A SZÉKELYFÖLDÖN – KONFERENCIA” olvasásának folytatása

NÉGY FALUBAN – A Homoród-mente „alföldjén” – BÁNJA-E A SZÉKELY (9.)

A község e négy települése kissé elkülönül Homoródszentmárton többi helységétől. Ha olyan lenne a helyzet és a közigazgatási beosztás, akár különálló önkormányzati egységként is megállná a helyét. Hogyha nem szólt volna bele a központi vezetés annak idején, és nem csatolják 1968-ban ezt a négy falut Szentmártonhoz, talán ma más összkép rajzolódna ki előttünk. Az utóbbi években viszonylag sokat költöttek a megyei utakra, jó az összeköttetés Oklánd (131-es megyei út), Homoródjánosfalva, Homoróddaróc felé( 132B) – a Homoród-mentének ez a része Brassó megyéhez tartozik, amellyel majd egy következő írásunkban foglalkozunk –, és úgy tűnik, hogy hamarosan sor kerül a Székelydálya, illetve Kányád felé tartó útszakasz (133) modernizálására is. “NÉGY FALUBAN – A Homoród-mente „alföldjén” – BÁNJA-E A SZÉKELY (9.)” olvasásának folytatása

ÉRDEMES MEZŐGAZDASÁGBA FEKTETNI – Látogatóban Tóth Árpád családi gazdaságában – JÁSFALVA

A  Kányád községhez tartozó kis falu határában található Árpádék farmja. Közel hatvan tehenet tartanak a gazdaságban, amelyet családi vállalkozásban négyen működtetnek. Jásfalva mindössze húsz házas település, nagyjából ötven lakossal. A Tóth-házaspár tíz évvel ezelőtt, 2009-ben döntötte el, hogy kiköltöznek Kányádból, és keresnek egy olyan helyet, ami megfelel az állattartásra. “ÉRDEMES MEZŐGAZDASÁGBA FEKTETNI – Látogatóban Tóth Árpád családi gazdaságában – JÁSFALVA” olvasásának folytatása

IVÓ – ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ FEDETT LOVARDA UDVARHELYSZÉKEN

A tulajdonos és az üzemeltető vállalkozás, az ELK FARM Kft. menedzsmentje hívta meg szombat délre a lovassport szerelmeseit és a sajtó képviselőit az Ivói Lovasparkba, ahol egy impozáns épület átadására és megáldására került sor. A fedett lovarda a csíkszeredai Architectura Kft. tervei alapján készült, a benne levő pálya, ahol minden évszakban és bármilyen időjárási viszonyok közt lehet majd lovagolni 40 x 20 m-es, a teljes épület maga 56 x 22 m kiterjedésű, irodahelyiségeket, öltözőt, zuhanyzót, mellékhelyiségeket, kávézót, lelátót foglal magába. “IVÓ – ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ FEDETT LOVARDA UDVARHELYSZÉKEN” olvasásának folytatása

FELMÉRÉS, KÁRTALANÍTÁS, INTÉZKEDÉS? – Helyzetjelentés a medve-frontról – UDVARHELYSZÉK

A közelmúltban Hargita Megye Tanácsa kampányba kezdett, amelyben plakátokon és szórólapokon kéri a megye lakosságát, hogy jelentse a medvék okozta károkat, illetve nemcsak a medvetámadást, hanem a vadállat jelenlétét is kérik közölni a 112-es sürgősségi hívószámon. Egységes űrlapok is készültek, amelyek október 3-a óta hozzáférhetők és kitölthetők a polgármesteri hivatalokban. “FELMÉRÉS, KÁRTALANÍTÁS, INTÉZKEDÉS? – Helyzetjelentés a medve-frontról – UDVARHELYSZÉK” olvasásának folytatása

FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL

Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkenni. “FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL” olvasásának folytatása

Startolt a KupakSZÍV

A Color Metal Kft. és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány műanyagkupak-gyűjtő programot indított. A KupakSZÍV mozgalom célja megelőzni, hogy a műanyag, mint szemét szennyezze a környezetet, és igyekszik környezettudatosságra nevelni közösségünket, másrészt a kupakok értékesítéséből egy olyan támogatási alap létrehozását kívánják létrehozni, melyből természet- és környezetvédelmi kezdeményezéseket támogatnak a térségben. “Startolt a KupakSZÍV” olvasásának folytatása

MŰÚTON A LEÁNYERDŐN – Tizenegy kilométerrel rövidült az Udvarhely felé vezető út

Homoródalmás felé járván sokan tapasztalhatták az elmúlt hetekben, hogy a község nyugati kijáratán át, a 132A jelű megyei út szakaszán műút vezet Szentmárton felé. A 6,7 millió lejből megvalósult beruházás 6,1 km hosszúságú, és egy kiváló minőségű útszakaszban testesült meg. Az útszakasz hivatalos átadására 2019. július 4-én, csütörtökön, délután 2 órakor került sor megyei és helyi vezetők, illetve a kivitelezők és a műszaki ellenőrzést végző hatóságok képviselői jelenlétében. “MŰÚTON A LEÁNYERDŐN – Tizenegy kilométerrel rövidült az Udvarhely felé vezető út” olvasásának folytatása

GYERGYÓÚJFALU – A jövő parasztja értelmiségi lesz

Február végén a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodájának munkatársai hívtak meg egy tanulmányi kirándulásra Gyergyóújfaluba, Bányász József portájára. Nem konferencia volt, hanem egyszerű látogatás, amelyen különböző szakterületekről érkező emberek szerettek volna belelátni egy gazda hétköznapjába. Volt köztünk közösségfejlesztő mérnök, közgazdász, gyümölcstermesztő, szakács, gazdálkodó falugazdász, üzletvezető. “GYERGYÓÚJFALU – A jövő parasztja értelmiségi lesz” olvasásának folytatása

Kozma Ferenc feltámasztása – SZÉKELYKERESZTÚR

Idén februárban volt születésének 175. évfordulója. A kisváros iskoláinak egykori jeles tanárára, az intézményvezetőre, a székelyföldi művelődés, az unitárius közélet kiemelkedő személyiségére már csak kevesen emlékeznek. Ma jobbára csak a szaktudományokkal foglalkozók, a néprajz, a történelem, a művelődéstörténet kutatói tartják számon. Boér Hunor, dr. Kinda István és Oláh Sándor felhívásban kezdeményezték a közelmúltban egy olyan konferencia megszervezését, amelyben a szakterületükhöz közel álló személyiség szellemi hagyatékát kívánják feleleveníteni és visszahelyezni a köztudatba. “Kozma Ferenc feltámasztása – SZÉKELYKERESZTÚR” olvasásának folytatása