LÁTOGATHATÓ A BÜKKFALVI NÉGYES – A VIA TRANSILVANICA IS ÉRINTI A KIS TELEPÜLÉST

Bükkfalva Homoródszentmárton része, mégis különálló településként tartják számon. A héten új információs táblákat helyeztek el a főút mentén, hogy felhívják a turisták figyelmét a helyi látványosságokra, ugyanakkor a helybéliek örömére a Via Transilvanica is átvezet a vadregényes tájon. “LÁTOGATHATÓ A BÜKKFALVI NÉGYES – A VIA TRANSILVANICA IS ÉRINTI A KIS TELEPÜLÉST” olvasásának folytatása

HOMORÓDALMÁS – ÚJ SÓSFÜRDŐ NYÍLT

A község vezetésének régi elképzelése, hogy rendezze, parkosítsa a sóskút környékét, és oda egy olyan wellness- és kikapcsolódási-helyszínt hozzon létre, ahol minden korosztály lehetőséget kaphat az igényes időtöltésre és az egészség-karbantartásra. A sóskút vizét, ahogy a helyiek mondják, a „vízsót”, évszázadok óta használják a helyiek ételízesítésre, konzerválásra, állatok sóztatására, fürdőzésre és lábáztatásra egyaránt. Az időközben több felújításon átesett „sóház” jelenlegi épületének váza 1801-ből való. “HOMORÓDALMÁS – ÚJ SÓSFÜRDŐ NYÍLT” olvasásának folytatása

GYERGYÓÚJFALU – ÉLET/JEL – ÚJRAKEZDÉS ÉS FOLYTATÁS

A házigazda Bányász-családban és a szervező Élő Szövet, illetve a Civitas Alapítvány munkatársában, Molnár Juditban volt ugyan némi enyhe szorongás, hogy mi lesz akkor, ha a szombatra hirdetett „nulladik újrakezdő találkozó” iránt érdeklődők és a helyszínen megjelenők létszáma túllépi a megengedett keretet, az ötven főt. Végül összesen ötvennyolc résztvevő érkezett, de a Kultúrcsűrben, illetve annak közvetlen környezetében soha nem voltunk egyazon időben negyvenkilencnél többen. Legalábbis ennyi „vallomást” számoltunk össze azok részéről, akik aktívan bekapcsolódtak, és hozzá is szóltak. “GYERGYÓÚJFALU – ÉLET/JEL – ÚJRAKEZDÉS ÉS FOLYTATÁS” olvasásának folytatása

A VIDÉK A KORUNKBAN

A Ruralitás, változó falu című tematikus összeállítás a falusi társadalmakat érintő jelenlegi társadalmi, gazdasági, mentalitásbeli változásokra koncentrál. Vajon mennyiben haszonélvezője az Európai Unió által bevezetett támogatási rendszereknek a vidék társadalma? Az agrártámogatások rendszere megsemmisíti a hagyományos struktúrákat?  Kiürül? Elöregedik?  Átalakul a falu? “A VIDÉK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

HITTEL ÉS REMÉNNYEL – OROSZHEGYEN AZ ÉLET NEM ÁLLT MEG

A megváltozó körülmények mellett, azok dacára is zajlanak a míves és a vasárnapok a község falvaiban. A koronavírus-járvány nem okozott különösebb feszültségeket – mondotta Bálint Elemér Imre polgármester. A helyi intézmények tartják a kapcsolatot a lakossággal, azokkal is, akik külföldön tartózkodnak, illetve most is ott vannak, vagy éppen hazafelé igyekeznek. A helyi polgárok fegyelmezettek. “HITTEL ÉS REMÉNNYEL – OROSZHEGYEN AZ ÉLET NEM ÁLLT MEG” olvasásának folytatása

MEGMARAD-E A VAGYONUNK?

Amikor ilyen vízválasztó pillanathoz érkezik a világ, mint most is, minden átértékelődik. Le. És fel. Élelmiszerüzletben jártam a tegnap reggel. Szokásom szerint vásároltam meg a legszükségesebb cikkeket. Kenyeret, felvágottat, tejet és zöldséget. Volt bennem némi szorongás is, hogy egyik vagy másik megszokott termék időközben eltűnt. “MEGMARAD-E A VAGYONUNK?” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – ÉLŐ SZÉKELYFÖLD-DÍJ – HARMADSZOR

Három évvel ezelőtt döntött úgy az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport, hogy a rendelkezésére álló szerény eszközök segítségével díjat hoz létre. Egy elismerésben gondolkodtunk, amellyel ráirányítjuk a figyelmet olyan emberekre, akik – életkoruknál fogva – sokat tettek közösségeinkért, illetve több szinten is példát mutathattak, valamint azokra a fiatalabb honfitársakra is, akik életmódjukkal, munkájukkal, pályaválasztásukkal követendő mintákkal szolgálnak vidéken és városon egyaránt. “SZÉKELYUDVARHELY – ÉLŐ SZÉKELYFÖLD-DÍJ – HARMADSZOR” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – MIGRÁNSPÉK

Forrnak az indulatok. Azt is megértük, hogy mások sütik a székely kenyeret. A kilencvenes évek elején a bukaresti román azért sírt, hogy magyar lisztből sütik az övét, tehát milyen megalázó dolog, hogy ő magyar kenyeret eszik. Néhány éve meg az volt a gond, miért tordai cég süti a székely gyerekek kiflijét?… “SEBESTYÉN PÉTER – MIGRÁNSPÉK” olvasásának folytatása

ALKALMAZKODÓ TÁJGAZDÁLKODÁS A SZÉKELYFÖLDÖN – KONFERENCIA

A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért gondolatébresztő konferenciára hívja mindazokat, akik kihívást látnak a tájgazdálkodásban. „Meggyőződésünk, hogy életünk elkövetkező szakasza az alkalmazkodásról fog szólni, ezért választottuk témaként az alkalmazkodó tájgazdálkodás elnevezést. Akár szeretnénk, akár nem ittlétünkkel gazdálkodunk a tájban. Ki jól, ki rosszabbul. Szeretnénk beszélgetni erről a témáról, hogy példát vegyünk azokról, akik jól végzik a dolgukat és példát állítsunk azok elé, akik még egyelőre nem a legjobban símulnak be tevékenységeikkel, életterükkel a tájba” – írja Molnár Judit közgazdász-programszervező, a Civitas Alapítvány munkatársa a konferenciára invitáló körlevélben. “ALKALMAZKODÓ TÁJGAZDÁLKODÁS A SZÉKELYFÖLDÖN – KONFERENCIA” olvasásának folytatása

NÉGY FALUBAN – A Homoród-mente „alföldjén” – BÁNJA-E A SZÉKELY (9.)

A község e négy települése kissé elkülönül Homoródszentmárton többi helységétől. Ha olyan lenne a helyzet és a közigazgatási beosztás, akár különálló önkormányzati egységként is megállná a helyét. Hogyha nem szólt volna bele a központi vezetés annak idején, és nem csatolják 1968-ban ezt a négy falut Szentmártonhoz, talán ma más összkép rajzolódna ki előttünk. Az utóbbi években viszonylag sokat költöttek a megyei utakra, jó az összeköttetés Oklánd (131-es megyei út), Homoródjánosfalva, Homoróddaróc felé( 132B) – a Homoród-mentének ez a része Brassó megyéhez tartozik, amellyel majd egy következő írásunkban foglalkozunk –, és úgy tűnik, hogy hamarosan sor kerül a Székelydálya, illetve Kányád felé tartó útszakasz (133) modernizálására is. “NÉGY FALUBAN – A Homoród-mente „alföldjén” – BÁNJA-E A SZÉKELY (9.)” olvasásának folytatása