FEKETE MÁRCIUS – AMIKOR BALTÁVAL RONTOTTAK A MAGYAROKRA

Harmincegy év után lassan összeáll az a cinikus sakkjátszma, mely az 1990. március 16-21. között Marosvásárhelyen végrehajtott, az új román hatalom szereplői által kiprovokált véres provokáció és pogrom mögött húzódott. A több napos, halálos áldozatokat is követelő zavargássorozat hozzájárult ahhoz, hogy megváltozzon Marosvásárhely etnikai összetétele és szétzúzta azokat a perspektívákat, melyet egy virágzó egyetemi központ és egy békés, többszínű, élhető megyeszékhely jelentett volna az ott élőknek – olvasható a HÍRADÓ.hu portál cikkében.

Nem sokáig tartott az 1989. decemberi, romániai forradalmat követő nemzeti egység keleti szomszédunknál. Hamar felszínre törtek az előző rendszer erői, magukat ügyesen átmentő csoportjai… https://www.bocskairadio.org/fekete-marcius-amikor-baltaval-rontottak-a-magyarokra/

Címkép: MTI/ archívum

KRŐZUSI KACSALÁB, EGÉSZSÉG, JÖVÉS, MENÉS, HASZON

Vonatkoztassunk el a dolgoktól. Nehogy az legyen belőle, hogy sérteném bárkinek is az emberi méltóságát. Ez a beszámoló egy tanulmány mentén fogalmazódik. Nemrég került a kezembe egy kiváló dolgozat, amely tudományos igényű ugyan, de nem mentes az irodalmi értékektől sem, hiszen érzékletesen írja le a kutatás tárgyát képező társadalmi csoport életterét, azt a miliőt, amelyben élnek. Olyanforma, mintha a videó-technika segítségével operálna, nem rögzít, hanem írás által ábrázol. Snittek ezek. Nagyon jó ez a valóságból visszavetített forgatókönyv, mert hitelesebb, hiszen már megtörtént, létezett eseményekről regél, illetve valóságos tárgyakat mutat. “KRŐZUSI KACSALÁB, EGÉSZSÉG, JÖVÉS, MENÉS, HASZON” olvasásának folytatása

KISS MANYI – THÁLIA LEGRAKONCÁTLANABB TÜNDÉRE

Sepsiszentgyörgyön Háromszéki csillagok néven indít kültéri kiállítássorozatot a Magyar Kulturális Intézet – Sepsiszentgyörgy, partnerségben az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Vadon Egyesülettel. Az első kiállítás megnyitására 2021. március 12-én 16 órakor kerül sor, apropóját a zágoni gyökerű Kiss Manyi színésznő születésének 110. évfordulója szolgáltatja. “KISS MANYI – THÁLIA LEGRAKONCÁTLANABB TÜNDÉRE” olvasásának folytatása

TRIANON 100. – FEJÉRD (147.)

Falu a mai Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Románul: Feiurdeni, 1924-ig Feiurd. A 19. század elején járási székhely volt Kolozs vármegyében. Közigazgatásilag ma Kajántó községhez tartozik. “TRIANON 100. – FEJÉRD (147.)” olvasásának folytatása

SÉTA JÁRVÁNY IDEJÉN A SZÉKELY ANYAVÁROSBAN (2.)

Ez alkalommal sem az volt a cél, hogy embereket fényképezzünk, hiszen továbbra is figyelmeztetnénk mindenkit arra, hogy az a legjobb védekezés, ha otthonainkban maradunk. A székelyudvarhelyiek igyekeznek is betartani a lakhely-elhagyási tilalmat. Csak a legszükségesebb árucikkekért járnak el az üzletekbe, és kisebb egészségügyi sétákat tesznek, hiszen ajánlott a mozgás is. Mértékkel. És óvatosan. “SÉTA JÁRVÁNY IDEJÉN A SZÉKELY ANYAVÁROSBAN (2.)” olvasásának folytatása

MEGHALT ERDÉLYI LAJOS

Életének 91. évében elhunyt a marosvásárhelyi születésű fotográfus, újságíró, Auschwitz túlélője és memoárírója, a régi zsidó temetők és az erdélyi portréfotózás doyenje. Erdélyi Lajos 1929-ben született Marosvásárhelyen. 1936 és 1940 között a zsidó elemiben, majd a gimnáziumban, illetve a kolozsvári Zsidó Líceumban tanult 1944-ig, a német megszállásig. Már kamaszkorában kezdett el fényképezni. “MEGHALT ERDÉLYI LAJOS” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – TŐRE – KiMitTud (35.)

Szlovákul Turá, község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kis- és Nagytőre egyesítésével jött létre. Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján található. A régészeti leletek tanúsága szerint területén az újkőkorszakban a vonaldíszes kultúra, a bronzkorban pedig a hévmagyarádi kultúra települése állt itt. “CHARTA XXI. – TŐRE – KiMitTud (35.)” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.1.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL

Az udvarhelyszéki „Viharsarok” ma Kányád és Székelyderzs községekből áll. Összesen tíz település. Ebben a kisrégióban első utunk Derzs, majd Muzsna felé vezet. Előnynek számít, hogy ez a közigazgatási egység mindössze két faluból áll. Sokat javult az infrastruktúra mostanában, de ettől függetlenül megmaradtak a legfőbb gondok, hiszen elöregedőben a lakosság, viszonylag gyenge a népességmegtartó erő, és ma még a jelentős gazdasági kilátások sem mutatkoznak. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (11.1.) – SZÉKELYDERZS ÉS SZÉKELYMUZSNA ÉRTÉKEIRŐL” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – ABARA – AHOL A VÍZ AZ ÚR – KiMitTud (1.)

Benne vagyunk, máris megkezdődött a Trianont követő századik esztendő. A Magyar Országgyűlés törvénybe foglalta, hogy e gyászos évfordulóra a nemzeti összetartozás jegyében emlékezünk. Közösen. Együtt. Határtalanul. Szerkesztőségünk is csatlakozni kíván, és oly módon, hogy valóban erősödjék bennünk a szétszaggatottság dacára is magyar mivoltunk. Megismerkedtünk a Charta XXI megbékélési mozgalom KiMitTud kezdeményezésével, amelyhez portálunkon és a világhálón másutt, közösségi oldalakon, a Hargita Népe című napilap hasábjain, illetve elektronikus változatában igyekszünk kapcsolódni, és bevonnánk ebbe a folyamatba olvasóinkat is. “CHARTA XXI – ABARA – AHOL A VÍZ AZ ÚR – KiMitTud (1.)” olvasásának folytatása

ISMÉT VIDÁMSÁGTÓL KÖNNYŰ SZEKÉRREL ÉRKEZETT THÁLIA

Huszonegyedik alkalommal gyűltek össze Az ekhós szekér nyomában nevű műkedvelő találkozóra szombaton, november 16-án az Oklánd melletti Homoródújfaluban Udvarhelyszék és a környék képviselői. A rendezvényt Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Nénémasszonyék Felnőtt Színjátszó Csoporttal és Oklánd Község Polgármesteri Hivatalával közösen szervezte a homoródújfalusi művelődési házban, a Communitas Alapítvány – Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Bethlen Gábor Alap támogatásával. “ISMÉT VIDÁMSÁGTÓL KÖNNYŰ SZEKÉRREL ÉRKEZETT THÁLIA” olvasásának folytatása