TAMÁS GÁBOR SZÉKELYFÖLDÖN

Február 2-án 18.00 órától az Abásfalváért Kulturális Egyesület és a helyi Unitárius Egyházközösség az abásfalvi Kiss Zoltán kultúrotthonban látja vendégül Tamás Gábor erdélyi származású énekes-zeneszerzőt. A Nagy Homoród mentén megvalósuló esemény része a február első hetére tervezett udvarhelyszéki, sóvidéki és erdővidéki zenés közönségtalálkozó sorozatnak. “TAMÁS GÁBOR SZÉKELYFÖLDÖN” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZÉPKENYERŰSZENTMÁRTON – KiMitTud (9.)

A település Kolozs és Beszterce-Naszód megyék határán, a Mezőség észak-nyugati dombos vidékén, Szamosújvártól 15 km-re található. A Devecseri-patak és a Vásárhelyi-patakok által kialakított völgykatlanban terül el, kijárattal nyugati irányba Szamosújvár felé. A falu Kolozs megye keleti részében fekszik, Kolozs megyei határai szomszédosak Ördöngösfüzessel, Bálványosváraljával, Cegével és Buzával. “CHARTA XXI. – SZÉPKENYERŰSZENTMÁRTON – KiMitTud (9.)” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – Adománygyűjtés a bethlenszentmiklósi templom javára

A Balázsfalvától mintegy 15 kilométerre fekvő Bethlenszentmiklós (Fehér megye) “A” kategóriás műemléktemplomának zsindellyel fedett tornyában 2019. október 2-án tűz ütött ki, amelynek következtében a toronysisak teljesen megsemmisült, maga a torony pedig komoly károkat szenvedett. A tűzben kettérepedt az egyházközség 17. századi nagyharangja is. Miután a Magyar Unitárius Egyház Főhatósága gyűjtésbe kezdett, a magyarországi Rómer Flóris Terv aktivistái hamarosan közölték, hogy vis maior alapjukból fedezik a leégett torony felújítását, azonban kiderült, hogy az egyéb járulékos kiadásokra további pénzösszegekre van szükség. “SZÉKELYUDVARHELY – Adománygyűjtés a bethlenszentmiklósi templom javára” olvasásának folytatása

ZILAH – Felavatták Ady egész alakos szobrát

Zilah központjában vasárnap felavatták Ady Endre egész alakos szobrát. A Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész által megkomponált Ady Endre egy padon ül a karfára könyökölve, és egykori iskolájára néz. Le lehet ülni melléje. “ZILAH – Felavatták Ady egész alakos szobrát” olvasásának folytatása

OKLÁND – XI. ERDÉLYI HUSZÁRAKADÉMIA

A hét végén, 2020. január 25-26-án tartják Oklándon ezt a hagyományőrző és hagyományteremtő rendezvényt, amely a testnek és a léleknek, a gyakorlati és az elméleti, a szellemi hagyományőrzésnek, a tudományosságnak és a mozgáskultúrának egyaránt szolgál. “OKLÁND – XI. ERDÉLYI HUSZÁRAKADÉMIA” olvasásának folytatása

EMKE – Egy életmű foglalata – KOLOZSVÁR

Szerdán, 2020. január 29-én, 18.30 órától kerül sor Szenik Ilona 2019-ben megjelent népzenei gyűjteménye bemutatására. A magyar-román-angol nyelvű kiadvány DVD-melléklete 4441 dallamváltozatot, 3731 hangklipet, 2653 kéziratoldalt, 77 fotót, 1 térképet tartalmaz. “EMKE – Egy életmű foglalata – KOLOZSVÁR” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZENTMÁTÉ – KiMitTud (6.)

Korábban Szászmáté, román neve Matei, németül: Mathesdorf, Mathiasdorf, szászul Matesdref, Matesdraf. Település Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Községközpont, amelynek 733 lakosából 606 magyar (2011). “CHARTA XXI. – SZENTMÁTÉ – KiMitTud (6.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – ÜRMÖS – KiMitTud (5.)

Románul Ormeniș, németül Ermesch, falu Romániában Brassó megyében. Ott fekszik az Olt bal partján, abban a könyöktörésben, melyet a folyó — addigi dél-észak irányú folyását Ágostonfalvánál kelet-nyugatira váltja. “CHARTA XXI. – ÜRMÖS – KiMitTud (5.)” olvasásának folytatása

SÜTŐ ANDRÁSSAL EMLÉKEZVE – A Magyar Kultúra Napján

Elgondolkoztam rajta, feltettem a legalapvetőbb kérdést: mi is a magyar kultúra? Miből tevődik össze, mi alkotja? S mert nem akartam a szokványos választ adni, játszani kezdtem a gondolattal, s rögtön az ugrott be, a magyar kultúra nem más, mint talizmán, varázseszköz, az elmúlt évszázadokból ránk maradt csodabarlang. “SÜTŐ ANDRÁSSAL EMLÉKEZVE – A Magyar Kultúra Napján” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – ABRUDBÁNYA – KiMitTud (4.)

Abrudbánya az Erdélyi-érchegység szívében, az Abrud patak völgyében fekszik. A nevéből is következtethetünk rá, hogy ez egy bányaváros, Verespatakkal együtt az erdélyi aranyművelés központja volt. Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz a városról, a XIII. századból származik. “CHARTA XXI – ABRUDBÁNYA – KiMitTud (4.)” olvasásának folytatása